Hogy mitől klasszikus egy csokitorta? Attól, hogy egy békebeli vajas-kakaós piskóta az alapja, amihez a legegyszerűbb, de legfinomabb tejszínes csokikrém társul. A vajjal gazdagított piskóta azért is szerencsés, mert nagyon finom puha, egyáltalán nem morzsálódik, nem száraz és nem is szárad ki.
A torta belsejébe most eperlekvár került, a tetejére pedig friss eper, de akár más dzsemmel is készíthető, vagy megtölthető csokikrémmel, gesztenyés, narancsos krémmel, édes mascarponekrémmel vagy akár vaníliás tejszínhabbal is – ehhez a puha csokis piskótához nagyon sok ízvilág passzol. Szabad bátran variálni, elrontani nem lehet!
Hozzávalók:
A piskótához:
A töltelékhez:
A csokimázhoz:
Valamint:
Elkészítés: A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgákhoz adjuk a cukrot és a puha vajat, és jó krémessé, habossá verjük. Hozzászitáljuk a sütőporral és kakaóporral elkevert lisztet, ezzel is simára keverjük, majd 2-3 evőkanál habbal meglazítjuk, végül óvatosan beleforgatjuk az összes tojáshabot.
Egy szív alakú sütőformát kikenünk és lisztezünk, belesimítjuk a piskótatésztát, és 180 fokos sütőbe tolva kb. 30 perc alatt – tűpróba! – megsütjük. A sütőből kivéve hűlni hagyjuk, amikor langyos, kiborítjuk a formából, és teljesen kihűtjük.
Közben a csokimázhoz a tejszínt a vaníliás cukorral felforraljuk, majd a tűzről levéve beletördeljük a csokit, hozzáadjuk a kakaóport, és addig keverjük, míg a csoki teljesen felolvad. Hagyjuk hűlni és sűrűsödni.
A kihűlt piskótát lapjában félbevágjuk, megtöltjük, vagyis megkenjük eperlekvárral az alsó lapot, majd ráhelyezzük a felső lapot, finoman lenyomkodjuk. Bevonjuk a csokimázzal, majd hűtőbe tesszük néhány órára, hogy a csoki megdermedjen.
Tálalás előtt félbevágott eperszemekkel díszítjük.
Nem kell fonni, csak tekerni a tojásfészekként is tökéletesen funkcionáló mutatós kis kalácskoszorúkat, ráadásul az egyszemélyes ünnepi péksütemény gyorsabban megkel és meg is sül, mintha egy nagy kalácsot sütnénk.
Nagyon foszlós, illatos a tésztája, amit vaj, vanília és reszelt citromhéj gazdagít, de aki szereti, tehet bele mazsolát vagy aprított aszalt gyümölcsöket is. A tetejét ízlés szerint megszórhatjuk dekorcukorral, szezámmaggal vagy aprított dióval, szeletelt mandulával, a közepébe pedig a sütés előtt ültethetünk egy festett főtt tojást is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és 10 perc alatt felfuttatjuk. A vajat felolvasztjuk, hagyjuk visszahűlni. A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, ide mehet a csipet só, a vaníliás cukor, a reszelt citromhéj, a 3 tojássárga, az olvasztott vaj, majd hozzáadjuk a felfutott élesztős tejet, és kézzel vagy dagasztófejes kézi robotgéppel tésztává dagasztjuk. Letakarjuk, és langyos helyen 30–35 percet kelesztjük.
A tésztát lisztezett felületen kicsit átgyúrjuk, majd 12 részre osztjuk, és egyesével rudakká sodorjuk. A rudakat kettesével összesodorjuk, majd a végeket összecsippentve kis koszorúvá formázzuk. Ha akarunk, a közepükbe 1-1 főtt tojást ültethetünk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és még 15 percet kelesztjük.
Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra úgy, hogy az aljába egy edényben vizet teszünk.
A kalácskákat felvert tojással lekenjük, megszórjuk színes dekorcukorral – vagy szezámmaggal, jégcukorral –, betoljuk a sütőbe, és aranyszínűre sütjük kb. 20–25 perc alatt.
A legenda szerint a kereszténység előtti korból származik ez a finom sütemény, és eredetileg a tavaszt köszöntő ünnepen készítették a régi angolszászok, a négyes tagolás pedig a négy évszakot szimbolizálta. A kereszténység elterjedésével azonban könnyen összehagolható volt a kereszt alakú minta a péksüti tetején Jézussal, a keresztre feszítéssel, illetve a húsvéttal. Az angolszász országokban nagypéntekre sütik hagyományosan, de az egész húsvéti menü meghatározó finomsága.
A kelt tésztát szegfűszeggel, fahéjjal, kardamommal, ánizzsal – vagy mézeskalács-fűszerkeverékkel – ízesítik, és mazsolával, aszalt áfonyával, kandírozott gyümölcsökkel gazdagítják, így nemcsak mutatós, hanem tényleg nagyon finom, puha, foszlós, igazán ünnepi, gazdag sütemény a hot cross bun, vagyis a „forró keresztes zsemle”.
Hozzávalók:
A kereszthez:
A mázhoz:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és kb. 10 perc alatt felfuttatjuk. A szoba-hőmérsékletű lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a sót és a mézeskalács-fűszerkeveréket, hozzáreszeljük a citrom héját, elkeverjük. Ezután hozzáütjük a tojást, hozzáadjuk az élesztős tejet, és konyhai robotgép dagasztóspiráljaival tésztává dolgozzuk. Amikor kezd összeállni, az olvasztott vajat is hozzáadjuk 2-3 részletben, majd amikor szép fényes és rugalmas a tészta, a mazsolát és az áfonyát is beledolgozzuk.
A tésztát bucivá formázzuk, és a keverőtálat lefedve 1 órát kelesztjük langyos helyen.
A megkelt tésztát lisztezett felületen kicsit átdolgozzuk, 12-14 részre osztjuk, kis bucikká formázzuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, majd letakarva még 20 percet kelni hagyjuk.
Közben a keresztekhez a lisztet, a porcukrot és az olvasztott vajat egy tálkában kikeverjük annyi vízzel, hogy sűrű, de kissé folyékony masszát kapjunk. Egy kisebb zacskóba kanalazzuk, majd a zacskó sarkát kivágjuk, és keresztet nyomunk belőle a zsemlék tetejére.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük, egy jénaiban vizet teszünk a sütő aljába, és betesszük a zsemléket is, majd 180 fokra mérsékeljük a hőmérsékletet, és kb. 20 perc alatt megsütjük a zsemléket.
Közben a mázhoz a vízből és a cukorból kb. 5 perc alatt cukorszirupot főzünk, és a sütőből kivett, még forró zsemléket átkenjük vele, majd hagyjuk teljesen kihűlni.
Vannak, akik kelt tésztából, a kalács vagy briós sütésére használt élesztős tésztából készítenek nyuszit a húsvéti asztalra, ami szintén nagyon mutatós tud lenni, de mivel ez a fajta tészta jelentősen megnő kelés és sülés közben, nagyobb eséllyel veszíti el a kívánt formát, mint az alábbi vajas omlós tészta, így ezzel biztosra mehetünk, hiszen csak egy kicsit lesznek ducibbak a nyulacskák a sütés végére.
A tésztába most egy kis narancslé és narancshéj is került, amitől kellemesen illatos lesz, és a szegfűszeghez is jól passzol, de kiválthatjuk akár rummal és citromhéjjal, úgy is nagyon finom lesz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat, a cukrot és a vaníliás cukrot egy elektromos habverővel összekeverjük, majd jól kihabosítjuk. Hozzáadjuk a tojást, ezzel is elkeverjük, majd mehet bele a narancslé, a tej, a reszelt narancshéj, majd a csipet sóval és a szódabikarbónával elkevert liszt fele. Addig keverjük, amíg teljesen homogén masszát kapunk, majd a maradék lisztet hozzáadva először egy spatulával, majd kézzel összedolgozzuk. Ruganyos, jól formázható tésztát kell kapnunk.
A masszából maréknyi darabot csippentünk, rúddá sodorjuk, majd csigába kanyarítjuk, ez lesz a nyuszi teste, majd a tésztából egy diónyi darabot kicsípve oválisra formázzuk, majd késsel vagy ojjóval bevágjuk – ez lesz a nyuszi feje a fülekkel. Végül egy mogyorónyi tésztát gombóckává formázunk a nyuszi farkának. Lekenjük 1 evőkanál tojás és 2 evőkanál víz keverékével, és sütőpapírral fedett tepsin a nyuszit összeállítjuk, szemnek szegfűszeget nyomunk a fülek tövébe. A többi tésztával is így járunk el.
Ha megvagyunk, 190 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 13-15 perc alatt megsütjük.
Foszlós kelt tésztát persze mindig érdemes sütni, de ehhez a süteményhez sokféle babona is kapcsolódik. Az angolszász országokban nagypénteken sütik, és állítólag szerencsét hoz és előzi a rossz szellemeket – innen pedig már sejthető, hogy valójában egy ősi hagyomány jegyében készült eredetileg a mai hot cross bun őse, a tavasz eljövetelének köszöntésére, és a kereszt alakú díszítés eredetileg a négy évszakot szimbolizálta, majd ehhez kapcsolódott, illetve ezzel mosódott össze a Jézus megfeszítésének és a kereszténységnek a szimbóluma.
Ez az édes zsemle eredetileg nem csokis, hanem könnyű, hófehér, vajas kelt tészta, amibe gyakran kerülnek aszalt és kandírozott gyümölcsök, de ma már egyre kedveltebb a csokis változat is, ami igazán ünnepi és ellenállhatatlanul finom.
Hozzávalók:
A keresztekhez:
Elkészítés: Az élesztőt a langyos tejhez adjuk a cukor felével, összekeverjük, és 10 percet pihentetjük. Közben a lisztet, a kakaóport, a sót, a fahéjat és a maradék cukrot egy keverőtálba tesszük, összekeverjük. Hozzáadjuk a vajat, és ujjbeggyel elmorzsoljuk, majd a keverék közepébe egy mélyedést formázunk, beleöntjük az élesztős tejet és a tojást, és konyhai robotgép dagasztóspiráljaival tésztává dolgozzuk, amikor már jónak tűnik, hozzáadjuk a csokicsipszet vagy a felaprított csokoládét is. A tésztát gombóccá formázzuk, és konyharuhával letakarva, langyos helyen 1 órát kelesztjük.
A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen picit átdolgozzuk, 12 részre osztjuk, és egyesével bucikká formázzuk, majd kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk, letakarjuk, és még 30 percet kelesztjük.
A keresztekhez a lisztet és a cukrot 3-4 evőkanál vízzel összekeverjük, majd egy kisebb zacskóba kanalazzuk, majd a zacskó sarkát kivágjuk, és keresztet nyomunk belőle a zsemlék tetejére.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük, egy jénaiban vizet teszünk a sütő aljába, és betoljuk a zsemléket is, majd 180 fokra mérsékeljük a hőmérsékletet, és kb. 20 perc alatt megsütjük a zsemléket.
A megsült zsemléket hagyjuk kicsit hűlni, majd rácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.
A rosquilla jellegzetessége, hogy különösen illatos, mivel a tésztájába mindig kerül valamilyen likőr és citrushéj. A leggyakoribb ízpáros az ánizslikőr-citromhéj, illetve a narancslikőr-narancshéj, de gyakorlatilag bármilyen égetett alkohollal készíthető, nemcsak ízt és illatot ad a süteménynek, hanem könnyebbé, levegősebbé is teszi, az alkoholtartalma pedig elillan, mire a fánk megsül.
Nem kell dagasztani és keleszteni, egy kézi habverővel egy keverőtálban összedolgozható, és a nyújtást, szaggatást is megspórolhatjuk: a spanyolok ugyanis kézzel formázzák a lágy tésztát: kis gombóccá formázzák, majd hüvelykujjal lukat készítenek a közepükbe, és azonnal mehetnek a forró olajba, pihentetés nélkül. Isteni, gyors, kiadós – náluk reggelire is népszerű, de természetesen készíthetjük desszertnek, vagy egy kiadósabb leves után másodiknak…
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és kézi habverővel simára keverjük. Hozzáadjuk az olajat és a likőrt, hozzáreszeljük a citrus héját, átkeverjük, majd a sütőport és a lisztet is hozzáadva lágy tésztává összedolgozzuk.
A masszából olajos kézzel félmaréknyi adagokat szaggatunk, golyóvá formázzuk. Bő olajat melegítünk, amikor már forró, akkor a golyók közepébe a hüvelykujjaikkal lukat formázunk, és az olajba tesszük. Pár perc alatt szép pirosra sütjük időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd kristálycukorba forgatjuk. Melegen és hidegen is finom.
Puha, hihetetlenül illatos, melengetően fűszeres a sütőtökös fánk, ami sütőben sütve olajat – vagy más zsiradékot – alig lát. Egyszerű kevert tészta az alapja, amit pürésített sült sütőtök gazdagít, tartást adva a tésztának – és persze illatot, aromát is. Ha van fánksütő tepsink, akkor igazán mutatós és egyenletes fánkokat kapunk, de ennek hiányában sima tepsire is nyomhatunk kis koszorúkat habzsákból.
Ízlés szerint kínálhatunk mellé dzsemet is, de önmagában is nagyon finom, egy pohár tejjel tökéletes uzsonna vagy reggeli, de akár egy tartalmasabb leves után másodiknak is ideális – nem csak – farsangi finomság.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, a sütőport, az őrölt fahéjat, a szegfűszeget és a szerecsendiót egy keverőtálba tesszük, elvegyítjük. A tojást, az olajat, a tejet, a vanília-kivonatot és a cukrot egy másik tálba kimérjük, kézi habverővel simára keverjük, majd a sütőtökpürét is hozzávegyítjük. A kettőt összeöntjük, és lazán összekeverjük, majd habzsákba töltjük, és olajjal kikent fánksütő formába nyomunk a masszából – vagy ennek hiányában sütőpapírral bélelt tepsibe kisebb köröket nyomunk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 15 perc alatt megsütjük, majd hagyjuk kicsit hűlni, majd porcukorral vagy fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk.
Mostanában megpróbálok kicsit odafigyelni, hogy mit eszünk, különösen az édességeket illetően, de azért a süteményekről nem mondunk le teljesen. Így most a klasszikus lekváros linzert készítettem kicsit másképp, rizsliszttel. Szerencsére nagyon jól sikerült, mindenkinek ízlett, így ez a változat is a kedvencek közé került.
A rizsliszttel készült tésztával kicsit óvatosabban kell ugyan bánni, és sütés után a tepsiben kell hagyni teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny, viszont nagyon finom. A másik jó tanácsom pedig az, hogy csakis tálalás előtt ragasszuk össze lekvárral, esetleg egy finom krémmel, mert különben a tészta felpuhul, és széttöredezik.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A rizsliszthez adjuk hozzá a sütőport és a csipet sót, a reszelt citromhéjat, majd keverjük össze. Ezután adjuk hozzá a felkockázott, hideg margarint, majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd csináljunk a közepébe egy mélyedést, és üssük bele az egész tojást, kanalazzuk hozzá a tejfölt, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát, hogy könnyen nyújtható legyen. Ha túl száraz lenne, akkor adjunk hozzá még egy kevés tejfölt, ha pedig túl lágy, akkor egy kevés lisztet. Ezután csomagoljuk be folpack fóliába, és tegyük be kb. 30 percre a hűtőbe.
A tésztát vegyük ki a hűtőből, és rizsliszttel megszórt felületen nyújtsuk ki kb. 0,5 cm vastagra, majd szúrjuk ki a formával. A leeső részeket újra gyúrjuk össze, majd szintén szúrjuk ki a formával.
Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd egymástól kicsit távolabb helyezzük rá a kiszúrt tésztát.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékletű sütőben kb. 15 perc alatt süssük szép világos színűre. Én légkeverésnél 170 fokon, 12 percig sütöttem. A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny a tészta.
A linzert közvetlenül tálalás előtt ragasszuk össze ízlés szerinti lekvárral, majd szórjuk meg porcukorral, és úgy kínáljuk.
Csakis tálalás előtt ragasszuk össze, mert a tészta a lekvártól felpuhul, és széttöredezik a linzer. Száraz, hűvös helyen hosszabb ideig eltartható.
Forrás: Kard Éva
Világbajnok és nagyon krémes likőr a Baileys, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, csak sűrített tej, tejszín, kis instant kávé, pici vanília és wiskey kell hozzá. Egy turmixgépben 2 perc elkészíteni, és a hűtőben 30 napig is eláll a házi változat, ha tartós, úgynevezett UHT tejszínnel készítjük.
Adhatjuk ajándékba, ami személyessé és meghitté teszi az ünnepet, kínálhatjuk jégkockával ünnepi koccintáskor, de különleges alkalmakkor tejeskávét, cappuccinót is felvidíthatunk vele kuckozós vagy csajos estéken, karácsonyi készülődéskor. Nagyon egyszerű és isteni finom, csak elég becsapós, több alkohol van benne, mint elsőre érezzük – mértékkel fogyasztandó!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az összes alapanyagot turmixgépbe tesszük, az instant kávét érdemes egy kevés wiskey-vel előzőleg elkeverni, hogy teljesen feloldódjon, és alaposan összemixeljük.
Üvegekbe töltjük, és a hűtőben tartjuk. Azonnal is fogyasztható, de másnaptól finomabb, amikor az ízek összeérnek. 30 napig hűtőben eltartható!
Egészen kezdő konyhatündéreknek is jó szívvel ajánlom ezt a finomságot, biztos sikerélményre számíthatnak ezzel a puncsgolyóval. Nagyon finom és rém egyszerű, ráadásul az ünnepek alkalmával készülő sütemények levágott széleit is belemorzsolhatjuk, így nem vész kárba egyetlen morzsa sem.
Most viszont csak babapiskótát morzsoltam össze, majd lekvárral, mazsolával, kis kakaóval és rumaromával gyúrtam össze. Végül a megformázott golyókat piskótamorzsába forgattam bele, tálalás előtt pedig pár órát állni hagytam, hogy az ízek jól összeérjenek.
Mivel száraz, hűvös helyen több napig is eltartható, így nem kell az utolsó pillanatokra hagyni, sőt minél tovább áll, az ízek annál jobban összeérnek. Amennyiben a rumaromát kihagyjuk belőle, a gyerekek is bátran fogyaszthatják, bár alkoholt így sem tartalmaz…
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók 18-20 db golyóhoz:
Elkészítés: A babapiskótát daráljuk le, majd tegyük félre. Kicsivel többet daráljunk, hogy maradjon a hempergetéshez is!
Egy serpenyőbe öntsük bele a vizet, majd adjuk hozzá a lekvárt, a cukrot és a mazsolát. Ezután tegyük fel a tűzre, majd kevergetve főzzük pár percig, hogy a cukor elolvadjon és a mazsola kissé megduzzadjon.
Ezután vegyük le a tűzről, keverjük hozzá a kakaót és a rumaromát is, majd hagyjuk kihűlni.
A ledarált babapiskótához öntsük hozzá a kihűlt keveréket, keverjük el, gyúrjuk össze, majd vizes kézzel formázzunk diónyi golyókat a masszából, és hempergessük meg a félretett piskótamorzsában.
Az elkészült golyókat, mielőtt kínálnák, hagyjuk pár órát vagy akár egész éjszaka állni, hogy az ízek kellően összeérjenek. Száraz, hűvös helyen több napig is eltartható, sőt, minél tovább áll, az ízek annál jobban összeérnek.
Forrás: Kard Éva
A különféle szárított és aszalt gyümölcsök nagyon egészségesek, rengeteg ásványi anyagot és rostot tartalmaznak, és ha figyelünk arra, hogy ne cukrozott változatot vásároljunk, akkor csak természetes gyümölcscukrot tartalmaznak. Leggyakrabban sütibe vagy müzlibe kerülnek, de készülhet velük ágyas pálinka is – gasztroajándéknak is tökéletes például aszalt szilvával, barackkal a megfelelő pálinkával párosítva -, tehetünk belőlük forralt borba, vagy érdemes kipróbálni a lengyelek karácsonyi italát, az aszalt gyümölcsökkel készülő kompótot.
Igen, hiába kompót, mégis italról van szó, jó bő vízben készítik többféle gyümölccsel és fűszerrel, a végeredmény pedig egy mennyei, korallszínű édes ital – hozzáadott cukor nélkül -, amiből kicsipegethetőek a felpuhult gyümölcsök. Forrón kortyolva tökéletes és egészséges lélekmelengető nedű, amely nem mellesleg az emésztésnek is jót tesz. Nagyobb adaggal érdemes készíteni, hiszen bármikor könnyedén újramelegíthető.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az összes gyümölcsöt egy nagyobb lábasba tesszük, a kardamomokat egy kés fokával megroppantjuk, majd a szegfűszeggel és a fahéjjal a gyümölcshöz adjuk. Felöntjük a vízzel, tűzre téve felforraljuk, majd takarékon, fedő alatt kb. 40 percet főzzük. Hagyjuk néhány órát állni, hogy az ízek jól kioldódjanak és a gyümölcsök felpuhuljanak.
Ízlés szerint forrón vagy hidegen pohárba merve tálaljuk – a gyümölcsöket pedig bátran variálhatjuk!
Nem egy sima édes lekvár, hanem egyféle szósz az indiai gyökerekkel bíró csatni, lényege, hogy az édes, savanyú és csípős ízek keverednek benne, és mindig sós fogásokhoz kínálják, így a négy alapíz egyszerre valami egészen különleges hatású. Nagyon változatosan készíthető és fűszerezhető, a lényeg, hogy kellemesen pikáns és krémes legyen.
A karácsonyi sültekhez szuper kísérő, isteni a pulykához például, de pástétomok, érettebb sonkák vagy sajtok mellé is jól passzol, csinos kis üvegbe téve, szalaggal és címkével feldíszítve pedig saját készítésű ajándéknak sem utolsó. Most almával és fagyasztott szederrel készült, mennyei az illata, az íze és a színe is!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almákat meghámozzuk, magházukat kivágjuk, apróra felkockázzuk. A hagymát, a fokhagymát és a gyömbért is megtisztítjuk, a hagymát vékonyan felszeleteljük, a gyömbért és a fokhagymát fokhagymaprésen átnyomjuk.
A cukrot és az ecetet egy nagyobb lábasba öntjük, hozzáadjuk a hagymát, a gyömbért, a fokhagymát és az almát, és közepes lángon felforraljuk, lefedve, időnként megkeverve 25–30 percet főzzük, amíg minden megpuhul.
Krumplinyomóval nagyjából összetörjük, hozzáadjuk a szedret, a mustárt és az őrölt koriandert, átkeverjük, és még 10 percet főzzük.
A fűszeres csatnit tiszta üvegekbe tesszük, lezárjuk, fejtetőre állítjuk, majd ha kihűltek, a talpukra állítjuk. Azonnal is fogyasztható, de hosszan eláll.
