A vörös húsú szárnyasok – így a liba és a kacsa – húsát zsíros bőr fedi, amitől nem kell megijedni, sőt! Egyrészt a nagyja kisül belőle, másrészt épp ez fogja szaftossá, porhanyóssá tenni a húst, különösen a combokat. Ehhez azonban fontos, hogy hosszan és lefedve süssük, így párolódik is, és ha mellé finom fűszereket, hagymát, fokhagymát teszünk, akkor az illatos, fűszeres gőzben puhulnak omlósra. 150 foknál nem érdemes magasabb hőfokra állítani a sütőt, vannak, akik még ennél is alacsonyabb tűzön, hosszabban készítik a libát és a kacsát.
A kacsához nagyon jól illenek az édes, gyümölcsös ízek, nagyon finom kompóttal vagy karamellizált gyümölccsel, de akár frissen is készíthetünk hozzá egy kis fűszeres gyümölcsragut vagy mézes-fehérboros párolt körtét, mint az alábbi receptben.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát meghámozzuk, karikára vágjuk, a fokhagymát is megpucoljuk, de egészben hagyjuk. Akkora tepsibe tesszük, amibe majd a 4 kacsacomb is kényelmesen elfér. Rádobjuk a rozmaring- és kakukkfűágakat is.
A kacsacombokat megmossuk, leszárítjuk, az esetlegesen rajta maradt tollaktól megtisztítjuk, és alaposan bedörzsöljük sóval. Egy serpenyőben a libazsírt felforrósítjuk, és a combok mindkét oldalát 1-2 percig sütjük, hogy kérget kapjanak. Áttesszük a tepsibe, bőrükkel felfelé, a hagyma tetejére, friss borsot őrölünk rá. Alufóliával lefedjük, és 150 fokos sütőben kb. 3 órán keresztül sütjük, pároljuk.
Amikor megsült a hús, levesszük a fóliát, és 200 fokra emelve a hőmérsékletet addig sütjük, míg a bőre ropogós és szép aranybarna lesz, ez körülbelül 20–30 perc.
Közben a körtét félbevágjuk, a magházát kivágjuk, meghámozzuk. Egy serpenyőben megolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a mézet és a fehérbort, beletesszük a körtét és a mazsolát, és gyenge tűzön, lefedve kb. 10 percig pároljuk.
A kacsacombot a mézes körtével tálaljuk, köretnek vajas burgonyapürét vagy narancsos párolt rizst kínálhatunk hozzá.
Ennek a tojással gazdagított egyben sült fasírtnak a kitalálója és névadója Stefánia királyi hercegnő, II. Lipót belga király lánya, később Rudolf koronaherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének a felesége, aki könnyen lehetett volna császárné, ám a történelem közbeszólt. Férje máig vitatott körülmények között 1889-ben életét vesztette, a megözvegyült 25 éves főhercegné pedig néhány évvel később beleszeretett a magyar Lónyai Elemér grófba. A királyi udvar rangon alulinak találta a grófot, így Stefánia lemondott főhercegnéi rangjáról és címéről, és megszakította a kapcsolatot a belga királyi családdal is, hogy feleségül mehessen a magyar grófhoz. A történet bája, hogy Lónyai grófot később hercegi rangra emelték, így a boldogságot és a szerelmet választó Stefánia végül ismét hercegné lett.
Stefánia ugyancsak kedvelte a országunkat és a magyar konyhát is, ő tálalta fel vendégeinek elsőként a főtt tojással töltött egyben sült fasírtot is. A mutatós húsétel frissen ugyanolyan finom, mint kihűtve, hidegtálra rendzve, ideális szinte bármilyen körettel akár ünnepi fogásnak is.
Az alábbi változatban a húst sok aprított, párolt zöldség gazdagítja, ami különösen ízletessé és szaftossá teszi a húst – érdemes így kipróbálni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát, 2 gerezd fokhagymát, a megtisztított sárgarépát és a csumájától megszabadított kaliforniai paprikát nagyjából összevágjuk, majd egy késes robotgépben finomra aprítjuk. Egy serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat felforrósítunk, rádobjuk a zöldségkeveréket, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk 1 evőkanál kakukkfűvel, és időnként megkeverve 10-15 percig pároljuk, karamellizáljuk.
Közben a maradék 1 gerezd fokhagymát, a húsleveskockát és 3 evőkanál olajat a késes robotgépbe teszünk, és addig mixeljük, amíg a fokhagyma és a leveskocka is teljesen pépes lesz. A kenyeret felkockázzuk, ezt is a mixerbe tesszük, hozzáadunk 1 evőkanál pirospaprikát és kakukkfüvet, a finomra vágott petrezselymet, és morzsásra mixeljük.
A darált húst egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a fűszeres morzsát, a párolt zöldségkeveréket, hozzáütünk 1 nyers tojást, sózzuk, borsozzuk, és 2 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, majd alaposan összedolgozzuk.
A húsmassza felét egy sütőpapírral fedett tepsibe tesszük, hosszúkásra formázzuk, a közepébe tesszük a meghámozott főtt tojásokat, majd a maradék húsmasszát ráhalmozzuk, lenyomkodjuk, megformázzuk, hogy csinos rudat kapjunk. A tenyerünkbe egy kevés olívaolajat öntünk, és átsimítjuk a fasírtrúd felületét.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 50 percig sütjük, ha nagyon pirulna, akkor alufóliát boríthatunk rá sülés közben.
Állagra valahol a lávasüti és a brownie között van a franciák egyik alapdesszertje, a moelleux au chocolat (ejtsd: moálő-o-sokolá), ami szó szerint lágyat, puhát jelent, és ez teljességgel igaz erre az egyszerű, de különlegesen finom csokitortára. Bőven megcáfolja azt a tévhitet, mely szerint a francia konyha – és különösen a desszertek – rafináltak, bonyolultak, időigényesek. Nem igaz, legalábbis nem mindig: ezt a receptet csak egy módon lehet elrontani – ha túlsütjük.
Ennek a csokitortának ugyanis éppen az a lényege, hogy belül krémes, lágy maradjon, tulajdonképpen csak a széle sül meg, épp ezért csak akkor szeletelhető szépen, ha teljesen kihűlt. Nagyon fontos, hogy jobb étcsokit és vajat használjunk hozzá, ez adja a lelkét, nagyon más nincs is benne a tojáson és egy – igen, egyetlenegy! – kanál liszten kívül. Senki ne várjon magas sütit, nem fog nagyon megemelkedni, de pont így marad olyan ellenállhatatlanul rezgősen lágy!
Önmagában is tökéletes, de készíthetünk a tetejére mázat, vagy kínálhatunk hozzá vaníliafagyit…
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felkockázzuk, és a vajjal együtt vízgőz fölött vagy 2 x 1 perc alatt mikróban megolvasztjuk.
A tojásokat a cukorral, a csipet sóval és a vanília-kivonattal habosra verjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a vajas csokoládét, simára keverjük, majd beleszitáljuk, és homogén masszává keverjük.
Kikent, lisztezett – vagy szilikon – 20–22 centis kapcsos tortaformába öntjük, és 190 fokos sütőbe toljuk, ahol légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük. A közepének még lágynak, remegősnek kell lennie, hűlés közben éri el a tökéletes állagot.
Tipp: Ha valaki szeretne a tetejére csokimázat, az 8 dkg étcsokoládét egy diónyi vajjal olvasszon össze, 1 evőkanál instant kávét 1 evőkanál forró vízzel elkeverve adjon hozzá, majd a csokis süti tetejét ezzel vonjuk be. Ízlés szerint olvasztott fehér csokival dekorálható.
Szeretem azokat az ételeket, ahol nincsenek bebetonozott, szigorú keretek, amiket mindig fel lehet dobni valami újdonsággal, amit épp a konyhában vagy a kamrában találok. Múltkor például cukkinit és spárgát adtam hozzá, azzal is isteni volt. Nem tudom, hogy hol van az a határ, amin túllépve már megsértem a curry definícióját, de igazából nem is érdekel, éljen a kreativitás. Most tehát az alaprecept következik, kísérletezzetek ti is vele bátran.
Forrás: Zita
A teljes recept összesen 183,4 gramm inzulinrezisztancia diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz. Nálunk ebből 6 hatalmas adag lett, ezzel számolva egy adag csicseriborsós curry (köret nélkül) 30,6 gramm CH-nak felel meg. Mi basmati rizst ettünk hozzá, ami egyrészt isteni finom, másrészt nagyon kedvező glikémiás indexszel rendelkezik.
Forrás: Zita
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymákat, a brokkolit és a répát megtisztítjuk és felkockázzuk.
Egy magasabb falú edényben felhevítjük az olívaolajat, majd a hagymákat megpirítjuk rajta. Ha ez megvan, mehet rá a brokkoli és a répa, illetve a kápiapaprika is, ezeket is megpirítjuk.
Közben kinyitjuk a konzerveket. A csicseriborsó levét érdemes egy üvegben a hűtőbe rakni, mert később még jól jöhet süteményeknél a tojásfehérjehab helyettesítésére.
Ráöntjük a paradicsomot a megpirult zöldségekre, és öntünk hozzá 1 dl vizet. Elkeverjük, és hozzáadjuk a fűszereket is, kicsit hagyjuk rotyogni, hogy puhuljanak a zöldségek.
Végül hozzáadjuk a csicseriborsót, a kókuszjoghurtot/-tejszínt és a citromlevet, kicsit forraljuk, és közben kóstolgatjuk, hogy megfelelő-e a fűszerezés. Én nem szoktam sokáig főzni azért, hogy roppanósak maradjanak a zöldségek.
Basmati rizzsel, barna rizzsel vagy tetszőleges körettel tálaljuk.
Forrás: Zita
Hogy mitől klasszikus egy csokitorta? Attól, hogy egy békebeli vajas-kakaós piskóta az alapja, amihez a legegyszerűbb, de legfinomabb tejszínes csokikrém társul. A vajjal gazdagított piskóta azért is szerencsés, mert nagyon finom puha, egyáltalán nem morzsálódik, nem száraz és nem is szárad ki.
A torta belsejébe most eperlekvár került, a tetejére pedig friss eper, de akár más dzsemmel is készíthető, vagy megtölthető csokikrémmel, gesztenyés, narancsos krémmel, édes mascarponekrémmel vagy akár vaníliás tejszínhabbal is – ehhez a puha csokis piskótához nagyon sok ízvilág passzol. Szabad bátran variálni, elrontani nem lehet!
Hozzávalók:
A piskótához:
A töltelékhez:
A csokimázhoz:
Valamint:
Elkészítés: A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgákhoz adjuk a cukrot és a puha vajat, és jó krémessé, habossá verjük. Hozzászitáljuk a sütőporral és kakaóporral elkevert lisztet, ezzel is simára keverjük, majd 2-3 evőkanál habbal meglazítjuk, végül óvatosan beleforgatjuk az összes tojáshabot.
Egy szív alakú sütőformát kikenünk és lisztezünk, belesimítjuk a piskótatésztát, és 180 fokos sütőbe tolva kb. 30 perc alatt – tűpróba! – megsütjük. A sütőből kivéve hűlni hagyjuk, amikor langyos, kiborítjuk a formából, és teljesen kihűtjük.
Közben a csokimázhoz a tejszínt a vaníliás cukorral felforraljuk, majd a tűzről levéve beletördeljük a csokit, hozzáadjuk a kakaóport, és addig keverjük, míg a csoki teljesen felolvad. Hagyjuk hűlni és sűrűsödni.
A kihűlt piskótát lapjában félbevágjuk, megtöltjük, vagyis megkenjük eperlekvárral az alsó lapot, majd ráhelyezzük a felső lapot, finoman lenyomkodjuk. Bevonjuk a csokimázzal, majd hűtőbe tesszük néhány órára, hogy a csoki megdermedjen.
Tálalás előtt félbevágott eperszemekkel díszítjük.
Nem kell fonni, csak tekerni a tojásfészekként is tökéletesen funkcionáló mutatós kis kalácskoszorúkat, ráadásul az egyszemélyes ünnepi péksütemény gyorsabban megkel és meg is sül, mintha egy nagy kalácsot sütnénk.
Nagyon foszlós, illatos a tésztája, amit vaj, vanília és reszelt citromhéj gazdagít, de aki szereti, tehet bele mazsolát vagy aprított aszalt gyümölcsöket is. A tetejét ízlés szerint megszórhatjuk dekorcukorral, szezámmaggal vagy aprított dióval, szeletelt mandulával, a közepébe pedig a sütés előtt ültethetünk egy festett főtt tojást is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és 10 perc alatt felfuttatjuk. A vajat felolvasztjuk, hagyjuk visszahűlni. A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, ide mehet a csipet só, a vaníliás cukor, a reszelt citromhéj, a 3 tojássárga, az olvasztott vaj, majd hozzáadjuk a felfutott élesztős tejet, és kézzel vagy dagasztófejes kézi robotgéppel tésztává dagasztjuk. Letakarjuk, és langyos helyen 30–35 percet kelesztjük.
A tésztát lisztezett felületen kicsit átgyúrjuk, majd 12 részre osztjuk, és egyesével rudakká sodorjuk. A rudakat kettesével összesodorjuk, majd a végeket összecsippentve kis koszorúvá formázzuk. Ha akarunk, a közepükbe 1-1 főtt tojást ültethetünk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és még 15 percet kelesztjük.
Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra úgy, hogy az aljába egy edényben vizet teszünk.
A kalácskákat felvert tojással lekenjük, megszórjuk színes dekorcukorral – vagy szezámmaggal, jégcukorral –, betoljuk a sütőbe, és aranyszínűre sütjük kb. 20–25 perc alatt.
A legenda szerint a kereszténység előtti korból származik ez a finom sütemény, és eredetileg a tavaszt köszöntő ünnepen készítették a régi angolszászok, a négyes tagolás pedig a négy évszakot szimbolizálta. A kereszténység elterjedésével azonban könnyen összehagolható volt a kereszt alakú minta a péksüti tetején Jézussal, a keresztre feszítéssel, illetve a húsvéttal. Az angolszász országokban nagypéntekre sütik hagyományosan, de az egész húsvéti menü meghatározó finomsága.
A kelt tésztát szegfűszeggel, fahéjjal, kardamommal, ánizzsal – vagy mézeskalács-fűszerkeverékkel – ízesítik, és mazsolával, aszalt áfonyával, kandírozott gyümölcsökkel gazdagítják, így nemcsak mutatós, hanem tényleg nagyon finom, puha, foszlós, igazán ünnepi, gazdag sütemény a hot cross bun, vagyis a „forró keresztes zsemle”.
Hozzávalók:
A kereszthez:
A mázhoz:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és kb. 10 perc alatt felfuttatjuk. A szoba-hőmérsékletű lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a sót és a mézeskalács-fűszerkeveréket, hozzáreszeljük a citrom héját, elkeverjük. Ezután hozzáütjük a tojást, hozzáadjuk az élesztős tejet, és konyhai robotgép dagasztóspiráljaival tésztává dolgozzuk. Amikor kezd összeállni, az olvasztott vajat is hozzáadjuk 2-3 részletben, majd amikor szép fényes és rugalmas a tészta, a mazsolát és az áfonyát is beledolgozzuk.
A tésztát bucivá formázzuk, és a keverőtálat lefedve 1 órát kelesztjük langyos helyen.
A megkelt tésztát lisztezett felületen kicsit átdolgozzuk, 12-14 részre osztjuk, kis bucikká formázzuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, majd letakarva még 20 percet kelni hagyjuk.
Közben a keresztekhez a lisztet, a porcukrot és az olvasztott vajat egy tálkában kikeverjük annyi vízzel, hogy sűrű, de kissé folyékony masszát kapjunk. Egy kisebb zacskóba kanalazzuk, majd a zacskó sarkát kivágjuk, és keresztet nyomunk belőle a zsemlék tetejére.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük, egy jénaiban vizet teszünk a sütő aljába, és betesszük a zsemléket is, majd 180 fokra mérsékeljük a hőmérsékletet, és kb. 20 perc alatt megsütjük a zsemléket.
Közben a mázhoz a vízből és a cukorból kb. 5 perc alatt cukorszirupot főzünk, és a sütőből kivett, még forró zsemléket átkenjük vele, majd hagyjuk teljesen kihűlni.
Vannak, akik kelt tésztából, a kalács vagy briós sütésére használt élesztős tésztából készítenek nyuszit a húsvéti asztalra, ami szintén nagyon mutatós tud lenni, de mivel ez a fajta tészta jelentősen megnő kelés és sülés közben, nagyobb eséllyel veszíti el a kívánt formát, mint az alábbi vajas omlós tészta, így ezzel biztosra mehetünk, hiszen csak egy kicsit lesznek ducibbak a nyulacskák a sütés végére.
A tésztába most egy kis narancslé és narancshéj is került, amitől kellemesen illatos lesz, és a szegfűszeghez is jól passzol, de kiválthatjuk akár rummal és citromhéjjal, úgy is nagyon finom lesz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat, a cukrot és a vaníliás cukrot egy elektromos habverővel összekeverjük, majd jól kihabosítjuk. Hozzáadjuk a tojást, ezzel is elkeverjük, majd mehet bele a narancslé, a tej, a reszelt narancshéj, majd a csipet sóval és a szódabikarbónával elkevert liszt fele. Addig keverjük, amíg teljesen homogén masszát kapunk, majd a maradék lisztet hozzáadva először egy spatulával, majd kézzel összedolgozzuk. Ruganyos, jól formázható tésztát kell kapnunk.
A masszából maréknyi darabot csippentünk, rúddá sodorjuk, majd csigába kanyarítjuk, ez lesz a nyuszi teste, majd a tésztából egy diónyi darabot kicsípve oválisra formázzuk, majd késsel vagy ojjóval bevágjuk – ez lesz a nyuszi feje a fülekkel. Végül egy mogyorónyi tésztát gombóckává formázunk a nyuszi farkának. Lekenjük 1 evőkanál tojás és 2 evőkanál víz keverékével, és sütőpapírral fedett tepsin a nyuszit összeállítjuk, szemnek szegfűszeget nyomunk a fülek tövébe. A többi tésztával is így járunk el.
Ha megvagyunk, 190 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 13-15 perc alatt megsütjük.
Foszlós kelt tésztát persze mindig érdemes sütni, de ehhez a süteményhez sokféle babona is kapcsolódik. Az angolszász országokban nagypénteken sütik, és állítólag szerencsét hoz és előzi a rossz szellemeket – innen pedig már sejthető, hogy valójában egy ősi hagyomány jegyében készült eredetileg a mai hot cross bun őse, a tavasz eljövetelének köszöntésére, és a kereszt alakú díszítés eredetileg a négy évszakot szimbolizálta, majd ehhez kapcsolódott, illetve ezzel mosódott össze a Jézus megfeszítésének és a kereszténységnek a szimbóluma.
Ez az édes zsemle eredetileg nem csokis, hanem könnyű, hófehér, vajas kelt tészta, amibe gyakran kerülnek aszalt és kandírozott gyümölcsök, de ma már egyre kedveltebb a csokis változat is, ami igazán ünnepi és ellenállhatatlanul finom.
Hozzávalók:
A keresztekhez:
Elkészítés: Az élesztőt a langyos tejhez adjuk a cukor felével, összekeverjük, és 10 percet pihentetjük. Közben a lisztet, a kakaóport, a sót, a fahéjat és a maradék cukrot egy keverőtálba tesszük, összekeverjük. Hozzáadjuk a vajat, és ujjbeggyel elmorzsoljuk, majd a keverék közepébe egy mélyedést formázunk, beleöntjük az élesztős tejet és a tojást, és konyhai robotgép dagasztóspiráljaival tésztává dolgozzuk, amikor már jónak tűnik, hozzáadjuk a csokicsipszet vagy a felaprított csokoládét is. A tésztát gombóccá formázzuk, és konyharuhával letakarva, langyos helyen 1 órát kelesztjük.
A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen picit átdolgozzuk, 12 részre osztjuk, és egyesével bucikká formázzuk, majd kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk, letakarjuk, és még 30 percet kelesztjük.
A keresztekhez a lisztet és a cukrot 3-4 evőkanál vízzel összekeverjük, majd egy kisebb zacskóba kanalazzuk, majd a zacskó sarkát kivágjuk, és keresztet nyomunk belőle a zsemlék tetejére.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük, egy jénaiban vizet teszünk a sütő aljába, és betoljuk a zsemléket is, majd 180 fokra mérsékeljük a hőmérsékletet, és kb. 20 perc alatt megsütjük a zsemléket.
A megsült zsemléket hagyjuk kicsit hűlni, majd rácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni.
A rosquilla jellegzetessége, hogy különösen illatos, mivel a tésztájába mindig kerül valamilyen likőr és citrushéj. A leggyakoribb ízpáros az ánizslikőr-citromhéj, illetve a narancslikőr-narancshéj, de gyakorlatilag bármilyen égetett alkohollal készíthető, nemcsak ízt és illatot ad a süteménynek, hanem könnyebbé, levegősebbé is teszi, az alkoholtartalma pedig elillan, mire a fánk megsül.
Nem kell dagasztani és keleszteni, egy kézi habverővel egy keverőtálban összedolgozható, és a nyújtást, szaggatást is megspórolhatjuk: a spanyolok ugyanis kézzel formázzák a lágy tésztát: kis gombóccá formázzák, majd hüvelykujjal lukat készítenek a közepükbe, és azonnal mehetnek a forró olajba, pihentetés nélkül. Isteni, gyors, kiadós – náluk reggelire is népszerű, de természetesen készíthetjük desszertnek, vagy egy kiadósabb leves után másodiknak…
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és kézi habverővel simára keverjük. Hozzáadjuk az olajat és a likőrt, hozzáreszeljük a citrus héját, átkeverjük, majd a sütőport és a lisztet is hozzáadva lágy tésztává összedolgozzuk.
A masszából olajos kézzel félmaréknyi adagokat szaggatunk, golyóvá formázzuk. Bő olajat melegítünk, amikor már forró, akkor a golyók közepébe a hüvelykujjaikkal lukat formázunk, és az olajba tesszük. Pár perc alatt szép pirosra sütjük időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd kristálycukorba forgatjuk. Melegen és hidegen is finom.
Puha, hihetetlenül illatos, melengetően fűszeres a sütőtökös fánk, ami sütőben sütve olajat – vagy más zsiradékot – alig lát. Egyszerű kevert tészta az alapja, amit pürésített sült sütőtök gazdagít, tartást adva a tésztának – és persze illatot, aromát is. Ha van fánksütő tepsink, akkor igazán mutatós és egyenletes fánkokat kapunk, de ennek hiányában sima tepsire is nyomhatunk kis koszorúkat habzsákból.
Ízlés szerint kínálhatunk mellé dzsemet is, de önmagában is nagyon finom, egy pohár tejjel tökéletes uzsonna vagy reggeli, de akár egy tartalmasabb leves után másodiknak is ideális – nem csak – farsangi finomság.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, a sütőport, az őrölt fahéjat, a szegfűszeget és a szerecsendiót egy keverőtálba tesszük, elvegyítjük. A tojást, az olajat, a tejet, a vanília-kivonatot és a cukrot egy másik tálba kimérjük, kézi habverővel simára keverjük, majd a sütőtökpürét is hozzávegyítjük. A kettőt összeöntjük, és lazán összekeverjük, majd habzsákba töltjük, és olajjal kikent fánksütő formába nyomunk a masszából – vagy ennek hiányában sütőpapírral bélelt tepsibe kisebb köröket nyomunk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 15 perc alatt megsütjük, majd hagyjuk kicsit hűlni, majd porcukorral vagy fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk.
Mostanában megpróbálok kicsit odafigyelni, hogy mit eszünk, különösen az édességeket illetően, de azért a süteményekről nem mondunk le teljesen. Így most a klasszikus lekváros linzert készítettem kicsit másképp, rizsliszttel. Szerencsére nagyon jól sikerült, mindenkinek ízlett, így ez a változat is a kedvencek közé került.
A rizsliszttel készült tésztával kicsit óvatosabban kell ugyan bánni, és sütés után a tepsiben kell hagyni teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny, viszont nagyon finom. A másik jó tanácsom pedig az, hogy csakis tálalás előtt ragasszuk össze lekvárral, esetleg egy finom krémmel, mert különben a tészta felpuhul, és széttöredezik.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A rizsliszthez adjuk hozzá a sütőport és a csipet sót, a reszelt citromhéjat, majd keverjük össze. Ezután adjuk hozzá a felkockázott, hideg margarint, majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd csináljunk a közepébe egy mélyedést, és üssük bele az egész tojást, kanalazzuk hozzá a tejfölt, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát, hogy könnyen nyújtható legyen. Ha túl száraz lenne, akkor adjunk hozzá még egy kevés tejfölt, ha pedig túl lágy, akkor egy kevés lisztet. Ezután csomagoljuk be folpack fóliába, és tegyük be kb. 30 percre a hűtőbe.
A tésztát vegyük ki a hűtőből, és rizsliszttel megszórt felületen nyújtsuk ki kb. 0,5 cm vastagra, majd szúrjuk ki a formával. A leeső részeket újra gyúrjuk össze, majd szintén szúrjuk ki a formával.
Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd egymástól kicsit távolabb helyezzük rá a kiszúrt tésztát.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékletű sütőben kb. 15 perc alatt süssük szép világos színűre. Én légkeverésnél 170 fokon, 12 percig sütöttem. A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny a tészta.
A linzert közvetlenül tálalás előtt ragasszuk össze ízlés szerinti lekvárral, majd szórjuk meg porcukorral, és úgy kínáljuk.
Csakis tálalás előtt ragasszuk össze, mert a tészta a lekvártól felpuhul, és széttöredezik a linzer. Száraz, hűvös helyen hosszabb ideig eltartható.
Forrás: Kard Éva
