Egy kényeztető, édes itóka mindig emeli az ünnepi pillanatok fényét, ez a csokis krémlikőr tökéletes koccintáshoz, de akár tiramisut, pohárkrémet vagy egy kis fagyit is megbolondíthatunk vele, isteni a délutáni tejeskávéba egy kuckózós napon… Sűrű és krémes, a legegyszerűbb vodkával is elkészíthető, viszont érdemes magasabb kakaótartalmú étcsokival készíteni, mert ez adja meg a lényegét, igaz, kerül bele még kakaópor és vanília is, sőt egy kevés kávé, aminek az íze nem igazán érződik, de kikerekíti a csokis aromákat.
Hihetetlenül egyszerű elkészíteni, az alapanyagokat csak össze kell melegíteni, az alkoholt pedig a végén, már a tűről levéve hozzákeverni. Jót tesz neki, ha legalább 1 éjszakát hagyjuk összeérni az ízeket, de hűtőben 3 hétig bátran eltartható. Fogyasztás előtt mindenképpen érdemes jól felrázni, mert a csoki benne besűrűsödik, és leül az aljára.
Hozzávalók:
Elkészítés: A vizet, a cukrot és a vaníliás cukrot egy lábasba tesszük, és tűzre téve felforraljuk, addig kevergetjük, míg a cukor teljesen felolvad. Hozzáadjuk a kakaóport és a kávét, elkeverjük, majd a felaprított csokoládét is hozzáadjuk, addig keverjük, míg felolvad, majd a tejszínt is hozzáöntjük, és forrpontig melegítjük.
A tűzről levéve hagyjuk egy kicsit hűlni, majd hozzáöntjük a vodkát, átkeverjük, és üvegekbe töltjük. A hűtőben tároljuk, fogyasztás előtt alaposan fölrázzuk.
Isteni finom, szaftos, fűszeres, édes-sós ez az aszalt gyümölccsel – sárgabarackkal és vörösáfonyával – töltött húsrolád, amit egyszerű elkészíteni, és nagyon mutatós is. Kívülről ropogósra sült bacon borítja, benne borban áztatott zamatos gyümölcsök, a sovány pulykamell pedig a kettő között nagyon omlósra és ízesre sül.
Akkor igazán finom, ha a hússzeleteket előtte bepácoljuk fűszeres – itt fokhagymás és kakukkfüves – tejbe, ettől a semlegesebb ízű pulykamell nagyon ízletes és szaftos lesz, a bacon kívülről, az aszalt gyümölcsök belülről járják át rengeteg ízzel, a végeredmény pedig fantasztikus. És egyáltalán nem bonyolult elkészíteni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A pulykamellet vékony szeletekre vágjuk, és a vékonyra szeletelt fokhagymával és a kakukkfűvel egy tálba tesszük, felöntjük a tejjel, és lefedve a hűtőbe tesszük 1 éjszakára. Az aszalt barackot és az áfonyát felöntjük a fehérborral, és ezt is néhány órát áztatjuk.
A pulykamellszeleteket kivesszük a tejből, konyhai papírtörlővel leitatjuk, majd két frissentartó fólia között a hússzeleteket kicsit kiklopfoljuk. Sózzuk, borsozzuk. Egy nagyobb kiterített fóliára fektetjük a baconszeleteket egymással kicsit átfedésben, megkenjük 1 evőkanál mustárral, ráterítjük a hússzeleteket, hogy egy nagy lapot kapjunk. Ezt is megkenjük a maradék mustárral, a közepésre halmozzuk egy csíkban a beáztatott és kinyomkodott gyümölcsöt, és a fólia segítségével feltekerjük, és egy tepsibe óvatosan áthelyezzük.
A maradék, a gyümölcsökhöz használt borral meglocsoljuk, fél pohár vizet öntünk alá, és alufóliával lefedve 180 fokos sütőben 1 órát sütjük, majd a fóliát óvatosan levesszük, a felcsapó gőz nagyon forró, és még visszatoljuk, míg szép pirosra, ropogósra sül a bacon.
A sütőből kivéve 10 percet pihentetjük, majd szeleteljük, ízlés szerint vajas krumplipürével, főtt és vajban átforgatott kelbimbóval vagy más körettel tálaljuk.
De mit tehetünk, egyáltalán tehetünk-e valamit, hogy a jövő évet ne bűntudattal és őrült, sokszor egészségtelen fogyókúrával kelljen kezdeni?
Szűcs Zsuzsanna dietetikus szerint van arany középút, és nem kell lemondani a desszertekről sem, hiszen az édes íz kedvelése velünk született tulajdonságunk, amely nélkül életünk egy kicsit színtelenebb lenne. Még az édesszájúaknak sem kell bűntudatot érezniük egy kis édesség elfogyasztásával, ha betartunk néhány egyszerű szabályt, nemcsak a hétköznapokon, de az ünnepek alatt is.
Ne szűkítsük le a napi étkezéseink számát egy vagy két nagyra a több kisebb helyett, a lehető legjobb, ha 4-5-ször étkezünk. Ha egész nap a nagy karácsonyi ebédre vagy a szilveszteri vacsorára készülünk, és előtte nem eszünk semmit, egészen biztosan jóval több kalóriát veszünk magunkhoz, mint ha előtte nem hagytunk volna ki étkezéseket. Különösen érdemes odafigyelni az ünnepek alatt is a reggelire, ezt semmiképp ne aludjuk át, és ne maradjon el! A főétkezések – reggeli, ebéd, vacsora – közé beiktatott tízórai és uzsonna pedig egyenletessé teszi a vércukorszintünket, és megakadályozzák azt is, hogy a következő főétkezésig túlzottan megéhezzünk, ezért többet együnk a kelleténél, vagy ellenőrizetlenül nassolni kezdjünk.
Nem létezik édesség valamilyen édesítőszer nélkül. Ezek közül leggyakrabban még mindig a cukrot használjuk. Érdemes a receptben meghatározott cukormennyiséget egy kicsit csökkenteni, ahogy egyébként az élelmiszeriparban is számos kedvelt termékkel – pl. üdítővel vagy a kedvenc túrórudink fitt változatánál – megteszik ezt a receptúra újragondolásával. Próbáljuk ki mi is, szokás kérdése az egész, valószínűleg kevesebb cukorral is finom lesz az édesség. Főként, ha az ízét esetleg gyömbérrel, vaníliával vagy más karácsonyi fűszerrel fokozzuk.
Az édességeknél gyakran nemcsak a cukor, hanem a magas zsírtartalom is gondot jelent! A vajjal, margarinnal, krémsajttal kikevert, tejszínes, zsírban gazdag krémek helyett használjunk soványabb alternatívát, például lekvárt, zsírszegény tejjel készült pudingot vagy sovány túrót. Csokoládéból a magasabb kakaótartalmút válasszuk! Általános szabályként elmondható, hogy a vajas, tejszínes édességek helyett inkább a gyümölcsös, tejes (pl. túrós) desszertek kerüljenek a tányérunkra.
Bár az ünnepek alatt ez különösen embert próbáló kihívás, de próbáljuk meg tartani, hogy édességet ebben az időszakban is legfeljebb heti 2-3 alkalommal eszünk, lehetőleg a főétkezések után, amikor nagy valószínűséggel már nem fogjuk túlenni magunkat belőle. Persze uzsonnára is lehet enni a gyümölcsön és pár szem olajos magon kívül egy kis édességet, lehetőleg ilyenkor is olyat válasszunk, ami tejtermékkel és/vagy gyümölcsökkel készült. Előrecsomagolt desszerteknél (pl. túrórudi) ellenőrizhetjük a kalóriatartalmat a csomagoláson, így könnyen nyomon követhetjük a fogyasztásunkat. És 2-3 szaloncukor is beleférhet, de akkor legyünk tudatában annak, hogy ezt nem „csak úgy” ettük, hanem ez is egy kisétkezésnek felel meg.
Nagyon sok kalória van az alkoholban is, különösen a tejszínes likőrökben, a töményekben, az égetett szeszekben és a szezon kedvencében, a forralt borban és persze a különféle forró csokikban. Az egyébként az egészséges táplálkozásba kis mennyiségben tökéletesen illeszkedő natúr olajos magvak és aszalt gyümölcsök kalóriatartalmára is ügyelni kell, nem mindegy, hogy mennyit eszünk belőlük!
A szeretteinkkel való együttlét, a baráti beszélgetések önmagukban is kellemessé és meghitté teszik az ünnepet, nem kell állandóan enni közben. Ha pedig egy kiadós séta, korizás vagy hógolyózás erejéig kimozdulunk otthonról, akkor energia-egyensúlyunk megtartásáért is teszünk, hiszen a mozgással kalóriát égetünk el, amivel ellensúlyozhatjuk az elfogyasztott finomságokat.
A vörös húsú szárnyasok – így a liba és a kacsa – húsát zsíros bőr fedi, amitől nem kell megijedni, sőt! Egyrészt a nagyja kisül belőle, másrészt épp ez fogja szaftossá, porhanyóssá tenni a húst, különösen a combokat. Ehhez azonban fontos, hogy hosszan és lefedve süssük, így párolódik is, és ha mellé finom fűszereket, hagymát, fokhagymát teszünk, akkor az illatos, fűszeres gőzben puhulnak omlósra. 150 foknál nem érdemes magasabb hőfokra állítani a sütőt, vannak, akik még ennél is alacsonyabb tűzön, hosszabban készítik a libát és a kacsát.
A kacsához nagyon jól illenek az édes, gyümölcsös ízek, nagyon finom kompóttal vagy karamellizált gyümölccsel, de akár frissen is készíthetünk hozzá egy kis fűszeres gyümölcsragut vagy mézes-fehérboros párolt körtét, mint az alábbi receptben.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát meghámozzuk, karikára vágjuk, a fokhagymát is megpucoljuk, de egészben hagyjuk. Akkora tepsibe tesszük, amibe majd a 4 kacsacomb is kényelmesen elfér. Rádobjuk a rozmaring- és kakukkfűágakat is.
A kacsacombokat megmossuk, leszárítjuk, az esetlegesen rajta maradt tollaktól megtisztítjuk, és alaposan bedörzsöljük sóval. Egy serpenyőben a libazsírt felforrósítjuk, és a combok mindkét oldalát 1-2 percig sütjük, hogy kérget kapjanak. Áttesszük a tepsibe, bőrükkel felfelé, a hagyma tetejére, friss borsot őrölünk rá. Alufóliával lefedjük, és 150 fokos sütőben kb. 3 órán keresztül sütjük, pároljuk.
Amikor megsült a hús, levesszük a fóliát, és 200 fokra emelve a hőmérsékletet addig sütjük, míg a bőre ropogós és szép aranybarna lesz, ez körülbelül 20–30 perc.
Közben a körtét félbevágjuk, a magházát kivágjuk, meghámozzuk. Egy serpenyőben megolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a mézet és a fehérbort, beletesszük a körtét és a mazsolát, és gyenge tűzön, lefedve kb. 10 percig pároljuk.
A kacsacombot a mézes körtével tálaljuk, köretnek vajas burgonyapürét vagy narancsos párolt rizst kínálhatunk hozzá.
Ennek a tojással gazdagított egyben sült fasírtnak a kitalálója és névadója Stefánia királyi hercegnő, II. Lipót belga király lánya, később Rudolf koronaherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének a felesége, aki könnyen lehetett volna császárné, ám a történelem közbeszólt. Férje máig vitatott körülmények között 1889-ben életét vesztette, a megözvegyült 25 éves főhercegné pedig néhány évvel később beleszeretett a magyar Lónyai Elemér grófba. A királyi udvar rangon alulinak találta a grófot, így Stefánia lemondott főhercegnéi rangjáról és címéről, és megszakította a kapcsolatot a belga királyi családdal is, hogy feleségül mehessen a magyar grófhoz. A történet bája, hogy Lónyai grófot később hercegi rangra emelték, így a boldogságot és a szerelmet választó Stefánia végül ismét hercegné lett.
Stefánia ugyancsak kedvelte a országunkat és a magyar konyhát is, ő tálalta fel vendégeinek elsőként a főtt tojással töltött egyben sült fasírtot is. A mutatós húsétel frissen ugyanolyan finom, mint kihűtve, hidegtálra rendzve, ideális szinte bármilyen körettel akár ünnepi fogásnak is.
Az alábbi változatban a húst sok aprított, párolt zöldség gazdagítja, ami különösen ízletessé és szaftossá teszi a húst – érdemes így kipróbálni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát, 2 gerezd fokhagymát, a megtisztított sárgarépát és a csumájától megszabadított kaliforniai paprikát nagyjából összevágjuk, majd egy késes robotgépben finomra aprítjuk. Egy serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat felforrósítunk, rádobjuk a zöldségkeveréket, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk 1 evőkanál kakukkfűvel, és időnként megkeverve 10-15 percig pároljuk, karamellizáljuk.
Közben a maradék 1 gerezd fokhagymát, a húsleveskockát és 3 evőkanál olajat a késes robotgépbe teszünk, és addig mixeljük, amíg a fokhagyma és a leveskocka is teljesen pépes lesz. A kenyeret felkockázzuk, ezt is a mixerbe tesszük, hozzáadunk 1 evőkanál pirospaprikát és kakukkfüvet, a finomra vágott petrezselymet, és morzsásra mixeljük.
A darált húst egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a fűszeres morzsát, a párolt zöldségkeveréket, hozzáütünk 1 nyers tojást, sózzuk, borsozzuk, és 2 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, majd alaposan összedolgozzuk.
A húsmassza felét egy sütőpapírral fedett tepsibe tesszük, hosszúkásra formázzuk, a közepébe tesszük a meghámozott főtt tojásokat, majd a maradék húsmasszát ráhalmozzuk, lenyomkodjuk, megformázzuk, hogy csinos rudat kapjunk. A tenyerünkbe egy kevés olívaolajat öntünk, és átsimítjuk a fasírtrúd felületét.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 50 percig sütjük, ha nagyon pirulna, akkor alufóliát boríthatunk rá sülés közben.
Állagra valahol a lávasüti és a brownie között van a franciák egyik alapdesszertje, a moelleux au chocolat (ejtsd: moálő-o-sokolá), ami szó szerint lágyat, puhát jelent, és ez teljességgel igaz erre az egyszerű, de különlegesen finom csokitortára. Bőven megcáfolja azt a tévhitet, mely szerint a francia konyha – és különösen a desszertek – rafináltak, bonyolultak, időigényesek. Nem igaz, legalábbis nem mindig: ezt a receptet csak egy módon lehet elrontani – ha túlsütjük.
Ennek a csokitortának ugyanis éppen az a lényege, hogy belül krémes, lágy maradjon, tulajdonképpen csak a széle sül meg, épp ezért csak akkor szeletelhető szépen, ha teljesen kihűlt. Nagyon fontos, hogy jobb étcsokit és vajat használjunk hozzá, ez adja a lelkét, nagyon más nincs is benne a tojáson és egy – igen, egyetlenegy! – kanál liszten kívül. Senki ne várjon magas sütit, nem fog nagyon megemelkedni, de pont így marad olyan ellenállhatatlanul rezgősen lágy!
Önmagában is tökéletes, de készíthetünk a tetejére mázat, vagy kínálhatunk hozzá vaníliafagyit…
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felkockázzuk, és a vajjal együtt vízgőz fölött vagy 2 x 1 perc alatt mikróban megolvasztjuk.
A tojásokat a cukorral, a csipet sóval és a vanília-kivonattal habosra verjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a vajas csokoládét, simára keverjük, majd beleszitáljuk, és homogén masszává keverjük.
Kikent, lisztezett – vagy szilikon – 20–22 centis kapcsos tortaformába öntjük, és 190 fokos sütőbe toljuk, ahol légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük. A közepének még lágynak, remegősnek kell lennie, hűlés közben éri el a tökéletes állagot.
Tipp: Ha valaki szeretne a tetejére csokimázat, az 8 dkg étcsokoládét egy diónyi vajjal olvasszon össze, 1 evőkanál instant kávét 1 evőkanál forró vízzel elkeverve adjon hozzá, majd a csokis süti tetejét ezzel vonjuk be. Ízlés szerint olvasztott fehér csokival dekorálható.
Hogy mitől klasszikus egy csokitorta? Attól, hogy egy békebeli vajas-kakaós piskóta az alapja, amihez a legegyszerűbb, de legfinomabb tejszínes csokikrém társul. A vajjal gazdagított piskóta azért is szerencsés, mert nagyon finom puha, egyáltalán nem morzsálódik, nem száraz és nem is szárad ki.
A torta belsejébe most eperlekvár került, a tetejére pedig friss eper, de akár más dzsemmel is készíthető, vagy megtölthető csokikrémmel, gesztenyés, narancsos krémmel, édes mascarponekrémmel vagy akár vaníliás tejszínhabbal is – ehhez a puha csokis piskótához nagyon sok ízvilág passzol. Szabad bátran variálni, elrontani nem lehet!
Hozzávalók:
A piskótához:
A töltelékhez:
A csokimázhoz:
Valamint:
Elkészítés: A piskótához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgákhoz adjuk a cukrot és a puha vajat, és jó krémessé, habossá verjük. Hozzászitáljuk a sütőporral és kakaóporral elkevert lisztet, ezzel is simára keverjük, majd 2-3 evőkanál habbal meglazítjuk, végül óvatosan beleforgatjuk az összes tojáshabot.
Egy szív alakú sütőformát kikenünk és lisztezünk, belesimítjuk a piskótatésztát, és 180 fokos sütőbe tolva kb. 30 perc alatt – tűpróba! – megsütjük. A sütőből kivéve hűlni hagyjuk, amikor langyos, kiborítjuk a formából, és teljesen kihűtjük.
Közben a csokimázhoz a tejszínt a vaníliás cukorral felforraljuk, majd a tűzről levéve beletördeljük a csokit, hozzáadjuk a kakaóport, és addig keverjük, míg a csoki teljesen felolvad. Hagyjuk hűlni és sűrűsödni.
A kihűlt piskótát lapjában félbevágjuk, megtöltjük, vagyis megkenjük eperlekvárral az alsó lapot, majd ráhelyezzük a felső lapot, finoman lenyomkodjuk. Bevonjuk a csokimázzal, majd hűtőbe tesszük néhány órára, hogy a csoki megdermedjen.
Tálalás előtt félbevágott eperszemekkel díszítjük.
Nem kell fonni, csak tekerni a tojásfészekként is tökéletesen funkcionáló mutatós kis kalácskoszorúkat, ráadásul az egyszemélyes ünnepi péksütemény gyorsabban megkel és meg is sül, mintha egy nagy kalácsot sütnénk.
Nagyon foszlós, illatos a tésztája, amit vaj, vanília és reszelt citromhéj gazdagít, de aki szereti, tehet bele mazsolát vagy aprított aszalt gyümölcsöket is. A tetejét ízlés szerint megszórhatjuk dekorcukorral, szezámmaggal vagy aprított dióval, szeletelt mandulával, a közepébe pedig a sütés előtt ültethetünk egy festett főtt tojást is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és 10 perc alatt felfuttatjuk. A vajat felolvasztjuk, hagyjuk visszahűlni. A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, ide mehet a csipet só, a vaníliás cukor, a reszelt citromhéj, a 3 tojássárga, az olvasztott vaj, majd hozzáadjuk a felfutott élesztős tejet, és kézzel vagy dagasztófejes kézi robotgéppel tésztává dagasztjuk. Letakarjuk, és langyos helyen 30–35 percet kelesztjük.
A tésztát lisztezett felületen kicsit átgyúrjuk, majd 12 részre osztjuk, és egyesével rudakká sodorjuk. A rudakat kettesével összesodorjuk, majd a végeket összecsippentve kis koszorúvá formázzuk. Ha akarunk, a közepükbe 1-1 főtt tojást ültethetünk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és még 15 percet kelesztjük.
Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra úgy, hogy az aljába egy edényben vizet teszünk.
A kalácskákat felvert tojással lekenjük, megszórjuk színes dekorcukorral – vagy szezámmaggal, jégcukorral –, betoljuk a sütőbe, és aranyszínűre sütjük kb. 20–25 perc alatt.
A legenda szerint a kereszténység előtti korból származik ez a finom sütemény, és eredetileg a tavaszt köszöntő ünnepen készítették a régi angolszászok, a négyes tagolás pedig a négy évszakot szimbolizálta. A kereszténység elterjedésével azonban könnyen összehagolható volt a kereszt alakú minta a péksüti tetején Jézussal, a keresztre feszítéssel, illetve a húsvéttal. Az angolszász országokban nagypéntekre sütik hagyományosan, de az egész húsvéti menü meghatározó finomsága.
A kelt tésztát szegfűszeggel, fahéjjal, kardamommal, ánizzsal – vagy mézeskalács-fűszerkeverékkel – ízesítik, és mazsolával, aszalt áfonyával, kandírozott gyümölcsökkel gazdagítják, így nemcsak mutatós, hanem tényleg nagyon finom, puha, foszlós, igazán ünnepi, gazdag sütemény a hot cross bun, vagyis a „forró keresztes zsemle”.
Hozzávalók:
A kereszthez:
A mázhoz:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és kb. 10 perc alatt felfuttatjuk. A szoba-hőmérsékletű lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a sót és a mézeskalács-fűszerkeveréket, hozzáreszeljük a citrom héját, elkeverjük. Ezután hozzáütjük a tojást, hozzáadjuk az élesztős tejet, és konyhai robotgép dagasztóspiráljaival tésztává dolgozzuk. Amikor kezd összeállni, az olvasztott vajat is hozzáadjuk 2-3 részletben, majd amikor szép fényes és rugalmas a tészta, a mazsolát és az áfonyát is beledolgozzuk.
A tésztát bucivá formázzuk, és a keverőtálat lefedve 1 órát kelesztjük langyos helyen.
A megkelt tésztát lisztezett felületen kicsit átdolgozzuk, 12-14 részre osztjuk, kis bucikká formázzuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, majd letakarva még 20 percet kelni hagyjuk.
Közben a keresztekhez a lisztet, a porcukrot és az olvasztott vajat egy tálkában kikeverjük annyi vízzel, hogy sűrű, de kissé folyékony masszát kapjunk. Egy kisebb zacskóba kanalazzuk, majd a zacskó sarkát kivágjuk, és keresztet nyomunk belőle a zsemlék tetejére.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük, egy jénaiban vizet teszünk a sütő aljába, és betesszük a zsemléket is, majd 180 fokra mérsékeljük a hőmérsékletet, és kb. 20 perc alatt megsütjük a zsemléket.
Közben a mázhoz a vízből és a cukorból kb. 5 perc alatt cukorszirupot főzünk, és a sütőből kivett, még forró zsemléket átkenjük vele, majd hagyjuk teljesen kihűlni.
A rosquilla jellegzetessége, hogy különösen illatos, mivel a tésztájába mindig kerül valamilyen likőr és citrushéj. A leggyakoribb ízpáros az ánizslikőr-citromhéj, illetve a narancslikőr-narancshéj, de gyakorlatilag bármilyen égetett alkohollal készíthető, nemcsak ízt és illatot ad a süteménynek, hanem könnyebbé, levegősebbé is teszi, az alkoholtartalma pedig elillan, mire a fánk megsül.
Nem kell dagasztani és keleszteni, egy kézi habverővel egy keverőtálban összedolgozható, és a nyújtást, szaggatást is megspórolhatjuk: a spanyolok ugyanis kézzel formázzák a lágy tésztát: kis gombóccá formázzák, majd hüvelykujjal lukat készítenek a közepükbe, és azonnal mehetnek a forró olajba, pihentetés nélkül. Isteni, gyors, kiadós – náluk reggelire is népszerű, de természetesen készíthetjük desszertnek, vagy egy kiadósabb leves után másodiknak…
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és kézi habverővel simára keverjük. Hozzáadjuk az olajat és a likőrt, hozzáreszeljük a citrus héját, átkeverjük, majd a sütőport és a lisztet is hozzáadva lágy tésztává összedolgozzuk.
A masszából olajos kézzel félmaréknyi adagokat szaggatunk, golyóvá formázzuk. Bő olajat melegítünk, amikor már forró, akkor a golyók közepébe a hüvelykujjaikkal lukat formázunk, és az olajba tesszük. Pár perc alatt szép pirosra sütjük időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd kristálycukorba forgatjuk. Melegen és hidegen is finom.
Mostanában megpróbálok kicsit odafigyelni, hogy mit eszünk, különösen az édességeket illetően, de azért a süteményekről nem mondunk le teljesen. Így most a klasszikus lekváros linzert készítettem kicsit másképp, rizsliszttel. Szerencsére nagyon jól sikerült, mindenkinek ízlett, így ez a változat is a kedvencek közé került.
A rizsliszttel készült tésztával kicsit óvatosabban kell ugyan bánni, és sütés után a tepsiben kell hagyni teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny, viszont nagyon finom. A másik jó tanácsom pedig az, hogy csakis tálalás előtt ragasszuk össze lekvárral, esetleg egy finom krémmel, mert különben a tészta felpuhul, és széttöredezik.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A rizsliszthez adjuk hozzá a sütőport és a csipet sót, a reszelt citromhéjat, majd keverjük össze. Ezután adjuk hozzá a felkockázott, hideg margarint, majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd csináljunk a közepébe egy mélyedést, és üssük bele az egész tojást, kanalazzuk hozzá a tejfölt, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát, hogy könnyen nyújtható legyen. Ha túl száraz lenne, akkor adjunk hozzá még egy kevés tejfölt, ha pedig túl lágy, akkor egy kevés lisztet. Ezután csomagoljuk be folpack fóliába, és tegyük be kb. 30 percre a hűtőbe.
A tésztát vegyük ki a hűtőből, és rizsliszttel megszórt felületen nyújtsuk ki kb. 0,5 cm vastagra, majd szúrjuk ki a formával. A leeső részeket újra gyúrjuk össze, majd szintén szúrjuk ki a formával.
Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd egymástól kicsit távolabb helyezzük rá a kiszúrt tésztát.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékletű sütőben kb. 15 perc alatt süssük szép világos színűre. Én légkeverésnél 170 fokon, 12 percig sütöttem. A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny a tészta.
A linzert közvetlenül tálalás előtt ragasszuk össze ízlés szerinti lekvárral, majd szórjuk meg porcukorral, és úgy kínáljuk.
Csakis tálalás előtt ragasszuk össze, mert a tészta a lekvártól felpuhul, és széttöredezik a linzer. Száraz, hűvös helyen hosszabb ideig eltartható.
Forrás: Kard Éva
Világbajnok és nagyon krémes likőr a Baileys, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, csak sűrített tej, tejszín, kis instant kávé, pici vanília és wiskey kell hozzá. Egy turmixgépben 2 perc elkészíteni, és a hűtőben 30 napig is eláll a házi változat, ha tartós, úgynevezett UHT tejszínnel készítjük.
Adhatjuk ajándékba, ami személyessé és meghitté teszi az ünnepet, kínálhatjuk jégkockával ünnepi koccintáskor, de különleges alkalmakkor tejeskávét, cappuccinót is felvidíthatunk vele kuckozós vagy csajos estéken, karácsonyi készülődéskor. Nagyon egyszerű és isteni finom, csak elég becsapós, több alkohol van benne, mint elsőre érezzük – mértékkel fogyasztandó!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az összes alapanyagot turmixgépbe tesszük, az instant kávét érdemes egy kevés wiskey-vel előzőleg elkeverni, hogy teljesen feloldódjon, és alaposan összemixeljük.
Üvegekbe töltjük, és a hűtőben tartjuk. Azonnal is fogyasztható, de másnaptól finomabb, amikor az ízek összeérnek. 30 napig hűtőben eltartható!
