A muffin nemcsak édesen jó, sós változatban is nagyon praktikus, tökéletes uzsonnára, reggelire, de akár pogácsa helyett vendégvárónak is, sőt egy jó kis salátával könnyű vacsorának vagy munkaebédnek is ideális. A kukoricadarától nagyon jó állagú, pikk-pakk kikeverhető, még a robotgépet sem kell elővenni hozzá.
A tésztába most egy kis morzsolt feta és lepirított csiperkegomba került, de ízlés szerint mehet bele sonka, bacon, kolbász, csemege kukorica, apróra kockázott paprika vagy aszalt paradicsom, de gyakorlatilag végtelen a lehetőség, hogy mivel adjuk meg az ízvilágát ennek a szuperegyszerű sós muffinnak.
Hozzávalók:
Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, és egy serpenyőben a megolvasztott vajon megfonnyasztjuk, majd kissé megpirítjuk, félretesszük.
A tésztához a száraz alapanyagokat – a lisztet, a kukoricadarát, a sütőport és szódabikarbónát – egy keverőtálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, elvegyítjük. Egy másik tálban a joghurtot és a tojást elkeverjük, majd a száraz alapanyagokhoz adjuk, elkeverjük. Hozzáadjuk a gombát a vajjal együtt, valamint belemorzsoljuk a fetát, és az egészet összeforgatjuk.
Egy muffintepsit kivajazunk – vagy papírkapszlikkal kibélelünk – elosztjuk bennük a tésztát, a tetejét meghintjük szezámmaggal, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 25 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk kicsit hűlni, majd langyosan vagy akár teljesen kihűtve kínáljuk.

Valószínűleg ma már senkinek nem ismeretlen itthon sem a speculoos, advent idején gyakran találkozhatunk vele a német láncok kínálatában. Általában lapos, megformázott, gyakran Szent Miklóst vagy holland házikókat formáz a keksz, nagyon ropogós és illatos a benne lévő sok fűszertől. Némileg hasonlít a mézeskalácsra, de vajasabb és nagyon omlós, és otthon is nagyon egyszerűen elkészíthető – persze nem a szép cirkalmas formában, hanem apró kis golyókká gyúrva.
A speculoos titka – természetesen a már említett fűszerek és vaj mellett – a barna cukor, amitől egy kicsit karamellizált ízt is kap ez az illatos és roppanós keksz. Jól záródó dobozba téve sokáig eláll, és szuper kávé mellé, vagy tehetünk belőle pár szemet ünnepi tiramisuba is – nagyon feldobja!

Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat és a nádcukrot egy keverőtálba tesszük, és elektromos robotgéppel krémesre kikeverjük. Hozzáadjuk a fűszereket, a lisztet és a sütőport, és addig dolgozzuk tovább, míg nagyjából összeáll. Lisztezett munkafelületre öntjük, meghintjük kevés liszttel, és gyors mozdulatokkal kicsit átgyúrjuk, amíg jól formázható masszát kapunk.
Mogyorónyi golyóbisokat formázunk belőle, és sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 10-12 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni és megszilárdulni, hogy ropogós, tökéletes állagát elnyerje.

Egy gyors csokis desszert mindig főnyeremény, ez a finomság pedig egy igazi klasszikus – békebeli recepttel. A főzött csokikrém készítése egyáltalán nem ördöngösség, sőt kimondottan egyszerű. Csupán néhány tojássárga, liszt, cukor, kukoricakeményítő és természetesen csoki kell hozzá, és pár perc alatt elkészül.
Ez az alapváltozat rengeteg módon variálható, lehet ízesíteni vaníliával, fahéjjal, felnőtteknek esetleg egy kis gyömbérrel vagy csilivel, reszelhető bele egy kis narancshéj, vagy keverhetünk bele aprított mogyorót vagy mandulát, vagy akár egy kis kávéval, alkohollal is megbolondítható, vagy többféle kiegészítővel pohárkrémmé rétegezhető.

Hozzávalók:
Elkészítés: A tojássárgákat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, és kézi habverővel jól kikeverjükMehet bele a kukoricakeményítő és egy kevés tej, csomómentesre keverjük, majd az összes tejjel felöntjük, és ezzel is elkeverjük.
Kisebb lábasba öntjük, és tűzre téve folyamatos kevergetés mellett sűrűsödésig főzzük, majd beletördeljük a csokoládét, és addig keverjük, míg teljesen felolvad, és szép fényes csokikrémet kapunk.
Poharakba öntjük, hagyjuk langyosra hűlni, majd a hűtőbe tesszük tálalásig, ízlés szerint tejszínnel, friss gyümölccsel, kakaóporral meghintve tálaljuk, de morzsolhatunk rá kekszet, megszórhatjuk aprított mogyoróval, mandulával is.

A palacsintát nem lehet elég módon variálni, hiszen ki ne szeretné bármely változatát? Az amerikai jellegű, sütőporos, kisebb és pufókabb pancake is rengeteg lehetőséget rejt, és sütőtökszezonban szerintünk kihagyhatatlan kipróbálni ezzel az édes és rostokban gazdag zöldséggel felturbózva.
Nagyon egyszerűen összeállítható a tésztája, ha van épp kéznél sült sütőtökünk, de úgyis nagyobb adagban érdemes készíteni, mert viszonylag hosszan sül, a sütőtök pedig legtöbbször jókora, a megsült, finoman karamellizálódott napsárga húsa pedig rengeteg módon felhasználható. Készülhet belőle smoothie, édes sütőtökkenyér, sütőtökös fasírt is – de palacsintába téve is mindenképpen érdemes kipróbálni, mert isteni!

Hozzávalók:
Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a lisztet, a sütőport, a fűszereket és egy csipet sót – egy tálban összekeverjük. A sült – vagy főtt – sütőtököt egy késes robotgépbe vagy turmixba tesszük, hozzáadjuk a tojásokat, a tejet és a cukrot, és simára mixeljük, majd hozzáöntjük a száraz keveréket, és ezzel is összedolgozzuk.
Egy serpenyőben teáskanálnyi vajat olvasztunk, jó evőkanálnyi tésztakupacokat teszünk bele, megvárjuk, míg a tetején kis buborékok jelennek meg és a széle pirulni kezd, majd egy lapáttal alányúlva megfordítjuk, és a másik oldalát is pirosra sütjük. Így járunk el a többi tésztával is.
Mézzel, juharsziruppal meglocsolva tálaljuk, de finom fahéjjal kikevert joghurttal meglocsolva is…

A ricotta és a leveles tészta jó barátok, édesen és sósan is jól párosítható gyors pitének, batyunak, párnának vagy levélnek. Ha a ricottát egy kevés tojással és étkezési keményítővel összekeverjük, nem enged levet, hanem krémes töltelékké sül a tészta tetején.

Most édesen készült, vaníliával és citromhéjjal, áfonyaszemekkel megpotyogtatva, mesés illattal töltve be a konyhát, de aki sósan szeretné inkább, a tojás és a keményítő mellé keverhet a ricottához egy kis reszelt parmezánt, kakukkfüvet, bazsalikomot, a tetejére pedig cikkekre vágott koktélparadicsom vagy más zöldség, esetleg egy kis sonka vagy bacon is kerülhet.
Így is, úgy is nagyon finom, a tészta roppan, a töltelék krémes, mindez minimális munkával és szupergyorsan. 🙂
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojást egy keverőtálkába felütjük, villával elhabarjuk. Hozzáadjuk a ricottát, a cukrokat és az étkezési keményítőt, hozzáreszeljük a citromhéjat, és alaposan összekeverjük.
A leveles tésztát kiterítjük, kisebb négyzetekre vágjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk, nem túl közel egymáshoz.Mindegyikre 1-1 kanálnyi ricottás krémet rakunk, majd pár szem áfonyát potyogtatunk rá.
180 fokos sütőbe toljuk, és 12-15 perc alatt megsütjük. Langyosra hűlve a legfinomabb, reggelinek, uzsonnának is kiváló.

Szigorúan véve 5 alapanyag kell csak ehhez a nagyon finom lisztmentes csokis sütihez – étcsoki, dió, cukor, tojásfehérje és egy kevés étkezési keményítő -, a többi csak finomabbá teszi, de akár el is hagyható. A felvert fehérjehab könnyűvé és lazává teszi, a csoki és a dió kellő tartalmat és zsiradékot ad neki, hogy puha és ruganyos legyen, ízesítésnek most egy kis fahéj és alma került bele az ősz jegyében, de bármilyen fűszerrel vagy akár körtével is isteni lehet.

Nagyon fontos, hogy a készítéskor a csokit és a diót ne csak magában daráljuk össze, mert összeáll, hanem egy kis cukorral együtt csapassuk össze, akkor tudunk vele könnyen dolgozni. Cukorpótló alternatív édesítővel is készíthetjük, de por állagú legyen mindenképpen, és akkor hibátlan lesz a végeredmény!

Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét összetördeljük, és 10 dkg dióval, valamint a cukor felével egy késes robotgépben finomra őröljük. A maradék diót durvára vágjuk. Az almát meghámozzuk, és apró kockákra vágjuk.
A tojásfehérjéket egy keverőtálba tesszük, és egy csipet sóval elkezdjük habbá verni elektromos habverővel, majd a maradék cukrot hozzáadva keményre verjük. Hozzászitáljuk a kukoricakeményítőt és a fahéjat, finoman összeforgatjuk, majd hozzáöntjük a csokis-diós keveréket, és egy spatulával finoman, lazán összedolgozzuk, majd beleforgatjuk a felkockázott almát és a darabolt diót.
A masszát egy kikent vagy sütőpapírral bélelt 23 centis kapcsos tortaformába öntjük, elsimítjuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 30-35 perc alatt megsütjük. Nem baj, ha egy kicsit lágynak tűnik a közepe, mert hűlés közben megszilárdul.
Ha teljesen kihűlt, kivesszük a formából, tálra tesszük, és szeletelve kínáljuk – ízlés szerint meghinthetjük porcukorral.

Jó, oké, nyilván bármilyen szendvicset lehet ebédre is fogyasztani, de ezeket annyira megpakolják minden földi – és vízi – jóval, hogy egy teljes értékű és bőséges fogás válik belőlük, amit az egyszerűség kedvéért késsel-villával fogyasztanak, hiszen a kenyér szinte ki sem látszik a sok rávalótól.
Ez a szendvics ráadásul komoly múlttal rendelkezik. Anno a vikingek a dán kenyeret hússal és hagymával ették, majd a középkorban vaj is került a szeletekre, valamivel később már bőséges feltéttel látták el azokat.
A munkásoknak kellett az energia, a jómódúaknak pedig kellett valami mutatós ínyencség a svédasztalra. Megint mások a maradékokat szerették volna újrahasznosítani, amit egyébként tesznek a mai napig is. Nem ritka, hogy az előző napi fogásból megmaradt krumpli, hús, hal, tojás vagy zöldségek, esetleg ezek kombinációja kerül a szendvicsre. Egy kevés öntet, gyümölcs, savanyú uborka, metélőhagyma vagy kapor, és kész is a tökéletes és tökéletesen laktató fogás.
Persze az sem mindegy, hogy milyen a kenyéralap! Ezek a szendvicsek ugyanis mindig szigorúan magvakkal dúsított, tömör szerkezetű rozskenyérből készülnek, amit itthon sajnos sokan nem kedvelnek fojtóssága miatt. Szerintem azonban csak megszokás kérdése, és ennyi feltéttel körítve biztosan nem lesz az a száraz érzésünk egy-egy falat után, plusz sokkal egészségesebb is, mint búzalisztes társai és ezek mellett igen jól eltartható.
Ha otthon készítenétek el, variáljátok bátran az ízeket és textúrákat. Kísérletezzetek. Csupán egyetlen szabályt tartsatok csak be: hogy minőségi, magvas kenyér legyen a kreáció alapja!

Kekszes, krémes, mutatós, egyszerű – tökéletes nass vagy uzsonna, játszótéren, pikniken is biztos sikert arathatunk ezzel a rózsaszínű omlós és puha desszerttel. Ha szeretjük a céklát, akkor teljesen természetes módon színezhetjük meg az aprósütit, de persze egy kis ételfestéket is használhatunk hozzá. Mi a céklára szavazunk, az íze nem érződik különösebben, és a sütihez használt reszelt céklából egy finom kis vacsora is kerekedhet, ha tócsninak megsütjük.

Aki ropogósan szereti a kekszet, az közvetlenül fogyasztás előtt töltse meg a krémmel, mert pár óra alatt felpuhul a krémsajtos tölteléktől, akkor viszont nagyon finoman omlós, puha lesz.
Hozzávalók:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a lágy vajat, a krémsajtot, a cukrot, a tojást, a vaníliát és a céklalevet keverőtálba tesszük, és jó krémesre, habosra keverjük. Hozzászitáljuk a sütőporral, a kakaóval és egy csipet sóval elkevert lisztet, összedolgozzuk, majd gombóccá formázzuk, frissentartó fóliába csomagoljuk, és 1 órát pihentetjük a hűtőben.
A tésztából diónyi golyókat formázunk, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk egymástól távolabb, mert elterülnek, és 180 fokos sütőbe tolva 12 perc alatt megsütjük, majd hagyjuk kihűlni.
Közben a töltelékhez az összes alapanyagot alaposan összekeverjük, és 20 percet a hűtőben pihentetjük.
A krémet habzsákba töltjük, és a kekszeket kettesével megtöltjük, összeragasztjuk.

A csirkemáj az egyik legolcsóbb húsféleség, percek alatt megsül, így nem is kérdéses, hogy bőven megéri otthon elkészíteni. Olyan kiadós, hogy fél kilónyi májból egy regimentet megetethetünk, tökéletes reggelire, uzsonnás szendvicsbe, vacsorára, de akár még partifalatnak is, ha vendégeket várunk, bulit rendezünk.

A készítésnél két dologra érdemes figyelni:
A fűszerezéssel lehet játszani, mi most egy kakukkfüves-oregánós májkrémet hoztunk, amit egy kis desszertbor bolondít meg, ami lehet aszú vagy portói, esetleg egy kevés konyak, ennek elillan az alkoholtartalma, de akár el is hagyható. Ha különlegesebb alkalomra kínáljuk, akkor isteni egy kis hagymalekvárral vagy fűszeres pácolt szőlővel, de friss zöldségekkel tálalva sem lesz rá panasz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A májat megmossuk, alaposan átnézzük, majd falatnyi darabokra vágjuk, az inas részeket levágjuk. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, felaprítjuk.
A zsiradékot megolvasztjuk egy serpenyőben, rádobjuk a hagymát, kevergetve megfonnyasztjuk, majd a fokhagymát is hozzáadva átkeverjük. Rádobjuk a májat, meghintjük a fűszerekkel, átforgatjuk, amikor kezd kifehéredni, meglocsoljuk a desszertborral, és 10 percig pároljuk, időnként megkeverve.
A tűzről levéve sózzuk, borsozzuk, majd turmixgépbe tesszük, hozzáöntjük a tejszínt, és ízlés szerint krémesre vagy kissé darabosabbra összeturmixoljuk. Üvegbe vagy dobozba tesszük, hagyjuk kihűlni, majd a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek, és egy kicsit sűrűsödjön a kence.
Tálaláskor ízlés szerint kenyeret, pirítóst kínálhatunk mellé.

Ha sikerül kellően érett, illatos és mézédes körtéhez jutnunk, akkor abból vegyünk bátran dupla mennyiséget. Hogy miért? Mert magában is felséges, de összesüthetjük aromás sajttal is, de akár ízesíthetünk vele pufi palacsintát is. Ha igazán édes, akár még a cukor is elhagyható belőle, sőt, a túlérett darabok is nagyon jól felhasználhatóak ebben a zseniális lepénykében.

Liszt nincs benne, inkább fehérjében gazdag ez a gluténmentes finomság, aminek sovány túró, tojás és finomra reszelt körte az alapja. Ha nem elég leveses a gyümölcs, és a massza nem akarna összeállni, akkor kanalanként egy kevés vizet adhatunk hozzá, amíg sűrű palacsintatészta állagot kap. Pihentetés nélkül is süthető, így reggelire, villámgyors uzsonnának vagy desszertnek is ideális.
Hozzávalók:
Elkészítés: A körtét meghámozzuk, kis lyukú reszelőn pépesre lereszeljük. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, az összes hozzávalóval – a zsiradékon kívül – összekeverjük, vagy akár turmixgépben is összedolgozhatjuk. Megkóstoljuk, ha szükséges, édesítjük cukorral vagy más édesítővel.
Egy teflonserpenyőben kevés vajat vagy olajat hevítünk, a tésztamasszából evőkanállal lepénykéket teszünk bele, és mindkét oldalukat 3-4 percig sütjük, időnként megforgatva.
Azon melegében tálaljuk, édes joghurttal, tejföllel, lekvárral, gyümölccsel ízlés szerint.

Sütinyalóka sokféle van, vannak, akik a kekszgolyóhoz hasonló masszából készítenek gombócokat, és ezt húzzák pálcikákra, de még mutatósabb, ha linzertésztából készítünk minipitéket. Ezek háziasak, omlósak, puhák, és pohárba állítva vagy akár almába szurkálva nagyon jó hangulatot teremtenek – és persze isteni finomak.
A klasszikus linzerhez képest itt annyiban kell eltérnünk, hogy általában a sütés után szoktuk tölteni és kettesével összeragasztani ezt a sütit, ezeknél a cuki minipitéknél viszont a sütés előtt kerül bele a töltelék, ami lehet lekvár, de miért ne lehetne akár Nutella vagy csoki, és ezzel sül nagyon finom puhára, illatosra és mesésen omlósra ez a mutatós sütemény.

Hozzávalók:
Az omlós tésztához:
Valamint:
Elkészítés: A hideg vajat egy nagyobb lyukú reszelőn egy tálba reszeljük, hozzáadjuk a lisztet és egy csipet sót, és ujjbeggyel gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk, figyelve arra, hogy ne nagyon olvadjon meg a vaj. A porcukrot és a tojássárgákat is hozzáadva gyors és határozott mozdulatokkal összegyúrjuk, majd gombócá formázzuk, frissen tartó fóliába téve legalább 30 percre a hűtőbe tesszük.
Közben a töltelékhez a csokoládét felkockázzuk, és vízgőz fölött – vagy mikróban 800 Watton 2×1 perc alatt – megolvasztjuk, simára keverjük, félretesszük.
A pihentetett tésztát lisztezett munkafelületen kb. 3 mm vékonyra nyújtjuk, kerek linzerformával kiszaggatjuk, majd néhánynak a közepét egy pici szív, csillag vagy tetszőleges formával kiszúrjuk. Kiskanálnyi olvasztott csokit teszünk a közepére, darabka hurkapálcát fektetünk rá úgy, hogy kb. a közepéig érjen, majd befedjük egy másik tésztalappal, a széleken villával lenyomkodjuk, a teli pitékre rárakosgatjuk dísznek a kiszúrt mini formákat.

A sütinyalókákat felvert tojással lekenjük, sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, és 170 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 10-12 perc alatt szép világosra sütjük. A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni, majd ízlés szerint pohár téve – vagy akár almába szúrva – tálaljuk.

Az édes csemege kukoricát valószínűleg mindenki szereti, de ritkán tekintünk rá úgy, mint főszereplőre. Ez a palacsintaféle lepényke csak kukorica és tojás keveréke, villámgyorsan összeállítható, mégpedig fillérekből. Egy kényelmes reggelire éppúgy ideális, mint gyors ebédnek vagy vacsorának, a gyerekek is rajonganak érte.

Bátran fűszerezhetjük is, jól illik hozzá a petrezselyem, a bazsalikom és a kapor is, gazdagítható akár egy kis reszelt répával vagy finomra vágott sonkával, kínálhatunk mellé sima vagy fűszerezett tejfölt, bármilyen mártogatóst, salátát, forrón megszórhatjuk reszelt sajttal akár. Nagyon jó alaprecept, egészséges és könnyű fogás, ami gluténmentes étrendbe is tökéletesen passzol – palacsinta létére.
Hozzávalók:
Elkészítés: A nyers csöves kukoricáról levágjuk a szemeket egy éles késsel, és késes robotgépbe tesszük – a konzerv kukoricát leszűrjük, és így tesszük a mixerbe. Hozzáütjük a tojásokat, és 1-2 percig mixeljük, amíg krémes, sima lesz – de akár hagyhatjuk egy kicsit darabosabbra is. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a kukoricadarát és a sütőport, és ezzel is összemixeljük, majd 15 percet állni hagyjuk.
Kávéskanálnyi vajat felolvasztunk egy serpenyőben, evőkanálnyi adagokat szedünk bele a kukoricás masszából, a kanál hátával elterítjük, körré formázzuk. 4-5 perc sütés után spatulával megfordítjuk, és a másik oldalukat 2-3 perc alatt megsütjük. A maradék tésztával is így járunk el.
A frissen kisült aranysárga palacsintákat sima, fokhagymás vagy zöldfűszeres tejföllel tálaljuk, ízlés szerint salátát vagy friss zöldségeket is kínálhatunk mellé.
