Valószínűleg az emberek nagy része évente egyszer eszik lencsét, akkor viszont biztosan – szilveszterkor vagy az új esztendő első napján -, pedig ez a hüvelyes kimondottan egészséges, és a főzeléken, levesen kívül is rengeteg lehetőséget rejt. A lencsesaláta például zseniálisan egyszerű, gyakorlatilag bármilyen zöldséggel készíthetjük, és pikk-pakk kész az alakbarát, mindenmentes, pénztárcabarát és laktató fogás, ami még vegán étrendbe is beilleszthető.
A saláta most konzerv főtt lencsével készült, így csak annyi idő elkészíteni, míg a zöldségeket – jelen esetben paprikát, uborkát, répát és újhagymát – felaprítjuk, de ha mi magunk főzzük, akkor is aránylag gyorsan megvan, ha előtte beáztatjuk a lencsét. Tovább turbózható paradicsommal, szárzellerrel, ha köretnek készítjük, de nagyon jól passzol hozzá a feta vagy a főtt tojás is, vegánoknak tofu, ha még fehérjedúsabb salátát szeretnénk, ami önálló fogásként is megállja a helyét.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, apróra vágjuk, tálba tesszük. A lencsét leszűrjük, leöblítjük, és a zöldségekhez adjuk. Vinaigrette-öntetet készítünk: egy kis tálkába tesszük a mustárt, hozzáadjuk az olívaolajat, a balzsamecetet és a provence-i fűszerkeveréket, sózzuk és borsozzuk, alaposan összekeverjük, majd a zöldségekre öntjük, és jól összeforgatjuk.
Jót tesz neki, ha egy kicsit hagyjuk állni, hogy az ízek összeérjenek, de azonnal is tálalhatjuk, fogyaszthatjuk.
Egy melengető, illatos, fűszeres ital igazi kényeztetés a hűvösebb napokon, ehhez pedig tökéletes az őszi hangulatú fűszerekkel és sütőtökkel megbolondított tejes ital. De míg a kávézólánc népszerű itala 380 kcal energiát tartalmaz saját bevallásuk szerint, természetes alapanyagot viszont alig, addig az otthoni változatot akár 50 kcal alatt is elkészíthetjük, ha elhagyjuk róla a habot. Jól felhabosított tejhabbal még finomabb is…
Az alábbi változat növényi tejjel és sztíviával készül, kávéval és fűszerekkel, és persze a sütőtök sem maradhat el belőle, pontosabban a sütőtökpüré. Amerikában nagy hagyománya a konzervben kapható változatnak, de házilag is nagyon egyszerűen elkészíthető – erről ITT írtunk korábban, és bár igaz, hogy ehhez a finom italhoz csak kevés kell belőle, amihez feleslegesnek tűnhet egy egész vagy akár egy fél sütőtökkel bajlódni, egyrészt rengeteg ételhez használható még, illetve ha szeretjük ezt az italt, le is fagyaszthatjuk a pépesített sült sütőtököt. Ehhez nincs más dolgunk, mint jó evőkanálnyi adagokat kupacolni belőle egy sütőpapírral fedett tálcára, majd a fagyasztóba tenni, és ha megfagytak, átrakni őket egy zacskóba vagy dobozba, hogy kevesebb helyett foglaljanak a mélyhűtőben – innentől kezdve pedig bármikor készíthetjük a házi és egészséges, alakbarát sütőtökös tejeskávénkat!
Hozzávalók 1 adaghoz:
Elkészítés: A tejet egy forralóba öntjük, hozzáadjuk a fűszereket, a sztíviát és a sütőtökpürét, és kézi habverővel alaposan elkeverjük, majd felforraljuk. Kevergetve 2-3 percig főzzük takarékon, majd a kávét is hozzáadjuk, és habosítóval vagy egyszerűen egy botmixerrel jól kihabosítjuk.
Bögrébe öntjük, és ha picit hűlt, már élvezhetjük is a melengető, illatos italunkat.
A ranch dressing nem fantázianév, egy valódi farm fogadójában készült először Kaliforniában az 50-es évek közepén, és annyira ízlett az odalátogatóknak, hogy szerettek volna belőle haza is vinni. Így a tulajdonos és a salátaöntet kitalálója, Steve Henson kis üvegekbe töltve árusítani is kezdte a zöldfűszerekkel, citromlével és tejföllel készülő szószt, amit persze a saját farmjuk után neveztek el Hidden Valley Ranch Dressingre. Így indult világhódító útjára a ma már első számú amerikai öntet, amit persze sok gyártó hamar lekoppintott, és némi módosításokkal és tartósabb alapanyagokkal készítik, mint az eredeti.
A ranch dressing amúgy tényleg nagyon finom, friss és pikáns, krémes és lágy egyszerre, amire egy gyors klasszikus és egy vegán alterenatívát is mutatunk!
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy kis tálkában a tej kivételével az összes alapanyagot beletesszük, kikeverjük, majd a tejjel ízlés szerinti sűrűségre beállítjuk – mártogatósnak jobb sűrűbbre hagyni, salátához hígítjuk kis tejjel vagy akár vízzel. Jót tesz neki, ha áll egy kicsit, míg összeérnek az ízek…
Ranch dressing – vegán változat
Hozzávalók:
Elkészítés: Az összes alapanyagot egy turmixba vagy késes robotgépbe tesszük, és alaposan összeturmixoljuk, amíg krémes, selymes lesz. Ízlés szerint egy kis vízzel még hígíthatunk rajta, ha öntetnek készítjük!
Ahány ház, annyi lecsó, sőt még családon belül is vannak különbségek, ki paradicsomosabban, ki paprikásabban szereti, kell-e bele fokhagyma vagy pirospaprika, és persze az is kérdés, kerüljön-e bele kolbász, virsli, tojás vagy rizs, de már az alapoknál felmerül a kérdés: szalonnával vagy olajjal indítsunk…
Most egy vegán változat készült, kis cukkinivel és bulgurral kiegészítve, így laktatóbb, és kenyér, köret sem kell hozzá, fűzerként pedig fokhagyma és provence-i fűszerkeverék, vagyis kakukkfű, oregánó, majoranna, rozmaring és borsikafű keveréke, amitől inkább mediterrán ízvilágú, de persze a saját kedvenc lecsóváltozatát is felturbózhatja bárki a bulgurral, mert nagyon egészséges és finom, kellemesen ruganyos állagú, és a lecsó finom ízeit és szaftját jól felszívja főzés közben, így kiadós és alakbarát nyári egytálételként tálalható önmagában.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk és finomra aprítjuk, a paprikát szeletekre vágjuk, majd felcsíkozzuk. Egy nagyobb serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat felforrósítunk, rádobjuk a hagymát és a paprikát, és időnként megkeverve 4-5 percig pároljuk, amíg egy kicsit összeesnek, közben a paradicsomot és a cukkinit kockára vágjuk, a fokhagymát vékonyan felszeleteljük. Ezeket is hozzáadjuk, sózzuk, borsozzuk, meghintjük a provence-i fűszerkeverékkel, összeforgatjuk, majd 2-3 perc után hozzáadjuk a bulgurt is, felöntjük 2 dl vízzel – vagy alaplével -, és fedő alatt 10-12 percig főzzük, majd a tüzet lekapcsolva még 5 percig hagyjuk, hogy a saját gőzében puhuljon, párolódjon a bulgur, és az ízek összeérjenek.
Tálalás előtt átkeverjük, ha kell még kicsit sózzuk, borsot őrölünk rá, és tálalhatjuk is, de langyosan, sót hidegen is nagyon finom.
A mandula, a kesudió és a fenyőmag nagyon trendi és meglehetősen drága, a napraforgómag körülbelül hasonlóan értékes, mégis jóval kevesebbre tartjuk. Őszintén szólva a szotyi és a napraforgóbél elnevezések nem túl vevőcsalogatóak, pedig ezek az apró magok nagyon értékesek, nem a világ másik feléből hozzuk őket, hanem helyben megteremnek, és jóval többet tudnak, minthogy szotyiként elrágcsáljuk. A napraforgómag fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és olajban gazdag:
A héjatlanul, hántolva kapható napraforgómag jóval olcsóbb, mint más olajos magvak, és nagyon jól kiváltaható vele a drága kesudió, mandula… Ha egyszerűen csak egy kicsit megpirítva, némi fűszerrel felturbózva készítünk belőle egy tálkányit, remekül feldobhatjuk vele a salátáinkat, sült zöldségeinket vagy krémleveseinket, új ízeket és textúrát ad az ételhez, de csak úgy csipegetni is tökéletes, és egy zacskónyi hántolt szotyiból akár többféle változatot is készíthetünk.
Másik lehetőség, ha szendvicskrémet, pástétomot készítünk vele, ami akár vegán és mindenmentes is lehet, így egészséges és nagyon jó alternatíva lehet pirított vagy friss kenyérhez kencének vagy ropogós zöldségekhez mártogatósnak. Az alábbi napraforgós krém sült paprikával készült, isteni finom, ízekben gazdag, kellemesen krémes és csupa egészség!
Hozzávalók:
Elkészítés: A húsos paprikákat és a héjas fokhagymákat egy tepsibe tesszük, és 200 fokos sütőben, időnként megforgatva 30-35 percig sütjük, amíg kezd a paprikák héja feketedni. Ha kész, áttesszük egy tálba, lefedjük, és hagyjuk 10-15 percet hűlni, illetve hogy saját gőzében felpuhuljon a paprikák bőre, és le tudjuk majd könnyen húzni.
Közben egy száraz serpenyőben picit megpirítjuk a napraforgómagot, így fellazul a benne lévő olaj, illetve még kellemesebb íze lesz. Ha kész, egy késes robotgépbe átöntjük, és finomra őröljük.
A sült paprikák héját lehúzzuk, a csumát és a magokat eltávolítjuk, majd a napraforgómaghoz adjuk a mixerbe, a sült fokhagymákat kinyomogatjuk a héjukból, ezt is hozzáadjuk, mehet hozzá az olívaolaj, a balzsamecet is, sózzuk, borsozzuk, alaposan összedolgoztatjuk, míg homogén, selymes krémet kapunk.
Jót tesz neki, ha pár órát hagyjuk összeérni az ízeket, ízlés szerint szendvicskrémként, mártogatósként használhatjuk, de akár még tésztára is tehetjük szósz gyanánt. Hűtőbe téve 1 hétig vígan eláll.
A mangó egyike a legfűszeresebb gyümölcsöknek, semmihez nem hasonlítható jellegzetes aromája, igazi trópusi csoda, és bár nálunk inkább télen kerül előtérbe, amikor kevés a friss gyümölcs, igazi hűsítő hatású, nagyon is nyári finomságról van szó, ami szerencsére már nálunk is egyre könnyebben és jobb áron beszerezhető. De csalhatunk is vele kicsit, mert az őszibarackkal, nektarinnal nagyon jól összesimulnak, így turmixba – és az alábbi fagyiba is – érdemes szezonban a kettőt együtt használni.
Ennél az isteni finom frissítő fagyinál a mangó és az őszibarack kettőse is tökéletes, de még jobb, ha egy kis banánnal krémesebbé és édesebbé tesszük, ízlés szerint citrom vagy lime reszelt héjával még egy kicsit pikánsabbá varázsolhatjuk. Ha a gyümölcsöket előkészítjük és előre lefagyasztjuk, bármikor 5 perc alatt kész a szuperkrémes, isteni és könnyű sorbet, vagyis a mindenmentes gyümölcsfagyi.
Hozzávalók:
Elkészítés: A mangót meghámozzuk, a magról a húst levágjuk, a banán is meghámozzuk, felkarikázzuk, az őszibarackot félbevágjuk, kimagozzuk, a bőrét lehúzzuk, feldaraboljuk. A gyümölcsöket tálcára terítve vagy zacskóba téve lefagyasztjuk, és a mélyhűtőben legalább 5-6 órát fagyasztjuk.
A fagyasztott gyümölcsöket egy késes robotgépbe tesszük, hozzáreszeljük a citrom vagy a lime héját, és elkezdjük összemixelni, közben időnként egy spatulával lekaparjuk az edény faláról a gyümölcsöt, tovább mixeljük, majd amikor már kezd alakulni, 2-3 evőkanál vizet adunk hozzá, amíg selymes és krémes, homogén fagyit kapunk.
Azonnal tálalhatjuk, de mivel ilyenkor még igazán fagyos, vissza is tehetjük egy dobozban a mélyhűtőbe, tálalás előtt 10-15 perccel korábban kivéve hasonlóan krémes fagyit porciózhatunk bármikor, amikor csak kedvünk támad egy kis édes és hűs, de egészséges kényeztetésre.
A tabulé alapja leggyakrabban kuszkusz, amit főzni sem kell, csak forrázni, valamint sok petrezselyem, esetleg menta, citromlé és némi olívaolaj. Ezt gazdagíthatja bármilyen zöldség – paradicsom, uborka, újhagyma, szálasra vágott sárgarépa, kockázott húsos paprika vagy akár kukorica, ízlés és kedv szerint gazdagítható. Az eredeti arab tabuléban brutális mennyiségű a petrezselyem, és a kuszkusz helyett olykor bulgurral készítik.
Gluténmentesíthető is a tabulé, ha főtt kölessel készítjük, a semleges ízű köles látványra is hasonlít a kuszkuszra, és éppen olyan jól beszívja az aromákat. Ha tabulét készítünk, ne sajnáljuk belőle a petrezselymet és a citromot sem, mert ettől lesz frissítő és üde, illetve érdemes tálalás előtt 1-2 órát a hűtőben érlelni, majd tálalás előtt még kóstolni és esetlegesen fűszerezni, hogy tökéletes legyen.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kuszkuszt tálba tesszük, sózzuk, 2 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, villával összekeverjük, majd a forró vízzel (vagy alaplével) leöntjük, és lefedve állni hagyjuk 5-10 percet, amíg előkészítjük a többi alapanyagot.
A petrezselymet, a mentát és az újhagymát nagyon finomra aprítjuk, a paradicsomot ízlés szerint cikkekre vagy kockákra vágjuk.
A megdagadt kuszkuszt villával fellazítjuk, meglocsoljuk a citrom levével és a maradék olívaolajjal, borsot őrölünk rá, hozzáadjuk az aprított zöldeket, és alaposan összeforgatjuk. Hozzáadjuk a paradicsomot is – illetve bármilyen zöldséget –, és hűtőben 1 órát érleljük tálalás előtt.
A nyers és vegán édességeket azok is készíthetik és fogyaszthatják, akik táplálékérzékenység vagy diéta miatt nem szorulnak rá. Egyszerűen egészségesebbek, csak könnyen emészthető növényi alapanyagot tartalmaznak. A cukormentes, laktózmentes hűs desszert pedig senkinek sem árt. Sőt!
Az alaprecepthez mindössze 5 alapanyagra van szükségünk: érett avokádóra, datolyára, kesudióra, sűrű kókusztejre és kakaóra. Leszámítva a kesudió áztatási idejét, maga a fagyialap néhány perc alatt elkészíthető, csupán egy késes mixerre lesz hozzá szükségünk.
Tovább turbózható az alaprecept fűszerekkel, belevalókkal, az előkészített fagyimasszát akár több részre oszthatjuk, és különféle módon ízesíthetjük.
Tehetünk bele:
– egy csipet csilit
– fél rúd vanília kikapart magjait
– apróra vágott friss gyümölcsöt – az eper, a málna, a mangó is tökéletes bele
– instant kávét
– durvára vágott mandulát vagy mogyorót
– kókuszreszeléket
– reszelt narancshéjat
Vegán csokifagyi
Hozzávalók kb. 10 jégkrémhez:
Elkészítés: A kesudiót egy csipet sóval egy éjszakára beáztatjuk. Másnap leszűrjük, egy késes robotgépbe tesszük a kimagozott datolyákkal, a héjából kikanalazott avokádóval, a kókusztejjel és a kakaóporral krémesre mixeljük. Ha nagyon sűrű, hígíthatjuk egy kis vízzel, majd újra mixeljük el. Ezután elosztjuk a jégkrémformákba, finoman a konyhapulthoz ütögetjük, hogy a felesleges légbuborékok távozzanak, majd pálcákat szúrunk bele vagy lezárjuk a nyelükkel, és fagyasztóba tesszük legalább 3-4 órára.
Fogalmunk sincs, kinek juthatott eszébe először habverővel felverni a csicseri főzőlevét, de egy kis cukorral majdnem olyan kemény hab verhető belőle, mint tojásfehérjéből, ez pedig egy kis olvasztott csokoládéval elkeverve hibátlan csokimousse-t eredményez. Remek hír ez, nemcsak a vegánoknak és egészségtudatos étrendet követőknek, de mindenkinek, hiszen így sokkal tartósabb ez a desszert, mint a tojásos-vajas eredeti változat, ami a nyers tojás miatt maximum egy napig fogyasztható.
Kalóriában is jóval szegényebb persze, még akkor is, ha egy kis cukor kerül bele, így lelkiismeret-furdalás nélkül kanalazható a selymes, könnyű csokikrém vegán változata.
Aki nem hinne a receptnek, az alatta lévő videóban láthatja, hogy nem csalás, nem ámítás a csicseri-csoda!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felaprítjuk, és gőz fölött vagy mikróban felolvasztjuk, majd hagyjuk langyosra hűlni.
A konzerv csicseriborsó levét egy keverőtálba szűrjük, és habverővel elkezdjük verni. Amikor habosodik, apránként hozzáadjuk a cukrot, és habbá verjük.
A langyos csokihoz adunk egy kis vanília-kivonatot és egy csipet sót, majd apránként és óvatosan összeforgatjuk a csicseris habbal. Poharakba vagy tálkákba osztjuk, és legalább 4 órát pihentetjük a hűtőben, hogy kellően megdermedjen és összeálljon.
Leginkább a falafelhez hasonlítható ez a mindenmentes kis fasírtgolyó, ami sütőben sül, majd fűszeres paradicsomszószban párolódik szaftosra és puhára. Állagra és ízre is hasonlít a húsgombócra, nagyon egyszerű és kiadós, tálalhatjuk spagettivel vagy párolt rizzsel, de akár magában is, a szaftot egy kis kenyérrel kitunkolva.
Hozzávalók:
A paradicsomszószhoz:
Elkészítés: A gombócokhoz a hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, majd egy késes robotgépben finomra vágjuk. Hozzáadjuk a leszűrt csicseriborsót, az olívaolajat, a sütőport, a római köményt és a kakukkfüvet, a citrom reszelt héját és fél citrom levét, sózzuk, borsozzuk, és elkezdjük összemixelni, annyi folyadékot adunk hozzá a csicseri levéből, hogy formázható masszát kapjunk.
A pépből diónyi gombócokat formázunk olajos kézzel, sütőpapírral fedett tepsire tesszük, és 180 fokos sütőben légkeverés mellett 25 perc alatt megsütjük.
Közben a paradicsomszószhoz a hagymát és a fokhagymát finomra vágjuk, az olívaolajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a botmixerrel pürésített hámozott paradicsomot a levével együtt, a cukrot, az oregánót és a fahéjat, felöntjük 1 dl vízzel, sózzuk, borsozzuk, és takarékon 10 percet főzzük, majd a csicseris gombócokat beletesszük, óvatosan összeforgatjuk, és fedő alatt 10 perc alatt készre főzzük.
A hamis húsgombócokat ízlés szerinti körettel tálaljuk.
Felfoghatatlan, hogy míg a petrezselymet az egész világon fogyasztják és termesztik, addig a gyökerét, a fehérrépát szinte csak nálunk ismerik. Pedig annyira zamatos, csak úgy tobzódik az ízekben ez a mellőzött gyökérzöldség, és valójában még fűszer sem kell az ízesítéséhez.
A fehérrépa mellé most egy kis krumpli és alma került, hogy tartalmasabb és teltebb legyen a leves, a krémesítéshez pedig tejszín – de vegán vagy laktózmentes változatban kókuszkrémmel is kiválóan működik. Gyors, kiadós, isteni és különleges, érdemes kipróbálni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A fehérrépát, a krumplit és az almát meghámozzuk, felaprítjuk. Az olívaolajat egy lábasban felforrósítjuk, rádobjuk a zöldségeket és az almát, kevergetve 4-5 percig pároljuk, majd felöntjük az alaplével – vagy vízzel, és 1 leveskockát morzsolunk hozzá -, felforraljuk, és közepes lángon 15 percig főzzük.
Ha megpuhultak a zöldségek, botmixerrel pépesítjük, hozzáadjuk a tejszínt vagy kókuszkrémet, megkóstoljuk, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, és az első buggyanásig visszatesszük a tűzre.
Azonnal tálaljuk vegyes magokkal meghintve – vagy ízlés szerint pirított kenyérkockával, baconcsipsszel, reszelt sajttal megszórva.
Szerencsére egyre inkább kezd beépülni tudatunkba, hogy a helyi termelők termékeit részesítsük előnyben, friss idénygyümölcsöt és szezonális zöldségeket válasszunk. Ez főleg azért fontos, mert a szezonnak megfelelő étkezéssel étrendünk összhangban lesz az évszakokkal, tehát akkor fogyasztjuk az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, amikor annak természetes betakarítási, szüretelési időszaka van.
Ezzel kimondottan változatossá tehetjük étrendünket, tavasszal például leginkább zsenge leveles növényeket fogyasszunk, míg ősszel a lassan termő zöldségekből válogassunk, amelyek kimondottan gazdagok vitaminban és ásványi anyagokban. Nyáron vagyunk leginkább elkényeztetve ezen a téren, ilyenkor ugyanis a legtöbb gyümölcshöz és zöldséghez könnyen hozzájuthatunk helyi termelőktől. Ezzel ellentétben télen viszonylag kicsi a választék, ilyenkor a hosszan tárolható termékeket keressük. A gyökérzöldségekkel például fedezhetjük a napi tápanyagbevitelt – a zeller, a cékla, a jégcsapretek, a paszternák, a fekete retek, a sárgarépa és a petrezselyemgyökér mind sokféleképpen elkészíthető. Télen hüvelyeseket – többek között babot és lencsét – is fogyasszunk, a káposzta- és hagymafélék pedig bármelyik évszakban tökéletes választást jelentenek magas C-vitamin tartalmuk miatt.
Forrás: Vénusz.hu
A szezonalitás mellett az is fontos, hogy az általunk fogyasztott zöldségek és gyümölcsök hogyan jutnak el a tányérunkra. Ugyanis a helyi termelőktől származó áruk nem csak frissebbek, mint a világ másik feléről érkező termékek, de fogyasztásuk egyúttal jóval kisebb ökológiai lábnyommal jár, továbbá vásárlásukkal támogathatjuk a helyi közösséget is.
Amennyiben a helyi termesztésű idényzöldségek és gyümölcsök mellett tesszük le voksunkat, nem csak az egészségünknek, de a környezetünknek is sokat kedvezünk, és támogatjuk az ökológiai fenntarthatóságot is. Szerencsére vannak olyan kezdeményezések, amelyek ezt kifejezetten támogatják, ilyen például az ISCC (International Sustainability and Carbon Certification System) tanúsítványi rendszere. Ez a nemzetközi fenntarthatósági szabvány szigorú követelményeket ír elő a termelési és beszállítói lánc minden résztvevőjére, és szabályozza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követését is, így ha az ISCC logóját látjuk egy terméken, biztosak lehetünk abban, hogy az fenntartható gazdálkodásból származik.
