A ranch dressing nem fantázianév, egy valódi farm fogadójában készült először Kaliforniában az 50-es évek közepén, és annyira ízlett az odalátogatóknak, hogy szerettek volna belőle haza is vinni. Így a tulajdonos és a salátaöntet kitalálója, Steve Henson kis üvegekbe töltve árusítani is kezdte a zöldfűszerekkel, citromlével és tejföllel készülő szószt, amit persze a saját farmjuk után neveztek el Hidden Valley Ranch Dressingre. Így indult világhódító útjára a ma már első számú amerikai öntet, amit persze sok gyártó hamar lekoppintott, és némi módosításokkal és tartósabb alapanyagokkal készítik, mint az eredeti.
A ranch dressing amúgy tényleg nagyon finom, friss és pikáns, krémes és lágy egyszerre, amire egy gyors klasszikus és egy vegán alterenatívát is mutatunk!
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy kis tálkában a tej kivételével az összes alapanyagot beletesszük, kikeverjük, majd a tejjel ízlés szerinti sűrűségre beállítjuk – mártogatósnak jobb sűrűbbre hagyni, salátához hígítjuk kis tejjel vagy akár vízzel. Jót tesz neki, ha áll egy kicsit, míg összeérnek az ízek…
Ranch dressing – vegán változat
Hozzávalók:
Elkészítés: Az összes alapanyagot egy turmixba vagy késes robotgépbe tesszük, és alaposan összeturmixoljuk, amíg krémes, selymes lesz. Ízlés szerint egy kis vízzel még hígíthatunk rajta, ha öntetnek készítjük!
Ahány ház, annyi lecsó, sőt még családon belül is vannak különbségek, ki paradicsomosabban, ki paprikásabban szereti, kell-e bele fokhagyma vagy pirospaprika, és persze az is kérdés, kerüljön-e bele kolbász, virsli, tojás vagy rizs, de már az alapoknál felmerül a kérdés: szalonnával vagy olajjal indítsunk…
Most egy vegán változat készült, kis cukkinivel és bulgurral kiegészítve, így laktatóbb, és kenyér, köret sem kell hozzá, fűzerként pedig fokhagyma és provence-i fűszerkeverék, vagyis kakukkfű, oregánó, majoranna, rozmaring és borsikafű keveréke, amitől inkább mediterrán ízvilágú, de persze a saját kedvenc lecsóváltozatát is felturbózhatja bárki a bulgurral, mert nagyon egészséges és finom, kellemesen ruganyos állagú, és a lecsó finom ízeit és szaftját jól felszívja főzés közben, így kiadós és alakbarát nyári egytálételként tálalható önmagában.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk és finomra aprítjuk, a paprikát szeletekre vágjuk, majd felcsíkozzuk. Egy nagyobb serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat felforrósítunk, rádobjuk a hagymát és a paprikát, és időnként megkeverve 4-5 percig pároljuk, amíg egy kicsit összeesnek, közben a paradicsomot és a cukkinit kockára vágjuk, a fokhagymát vékonyan felszeleteljük. Ezeket is hozzáadjuk, sózzuk, borsozzuk, meghintjük a provence-i fűszerkeverékkel, összeforgatjuk, majd 2-3 perc után hozzáadjuk a bulgurt is, felöntjük 2 dl vízzel – vagy alaplével -, és fedő alatt 10-12 percig főzzük, majd a tüzet lekapcsolva még 5 percig hagyjuk, hogy a saját gőzében puhuljon, párolódjon a bulgur, és az ízek összeérjenek.
Tálalás előtt átkeverjük, ha kell még kicsit sózzuk, borsot őrölünk rá, és tálalhatjuk is, de langyosan, sót hidegen is nagyon finom.
A mandula, a kesudió és a fenyőmag nagyon trendi és meglehetősen drága, a napraforgómag körülbelül hasonlóan értékes, mégis jóval kevesebbre tartjuk. Őszintén szólva a szotyi és a napraforgóbél elnevezések nem túl vevőcsalogatóak, pedig ezek az apró magok nagyon értékesek, nem a világ másik feléből hozzuk őket, hanem helyben megteremnek, és jóval többet tudnak, minthogy szotyiként elrágcsáljuk. A napraforgómag fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és olajban gazdag:
A héjatlanul, hántolva kapható napraforgómag jóval olcsóbb, mint más olajos magvak, és nagyon jól kiváltaható vele a drága kesudió, mandula… Ha egyszerűen csak egy kicsit megpirítva, némi fűszerrel felturbózva készítünk belőle egy tálkányit, remekül feldobhatjuk vele a salátáinkat, sült zöldségeinket vagy krémleveseinket, új ízeket és textúrát ad az ételhez, de csak úgy csipegetni is tökéletes, és egy zacskónyi hántolt szotyiból akár többféle változatot is készíthetünk.
Másik lehetőség, ha szendvicskrémet, pástétomot készítünk vele, ami akár vegán és mindenmentes is lehet, így egészséges és nagyon jó alternatíva lehet pirított vagy friss kenyérhez kencének vagy ropogós zöldségekhez mártogatósnak. Az alábbi napraforgós krém sült paprikával készült, isteni finom, ízekben gazdag, kellemesen krémes és csupa egészség!
Hozzávalók:
Elkészítés: A húsos paprikákat és a héjas fokhagymákat egy tepsibe tesszük, és 200 fokos sütőben, időnként megforgatva 30-35 percig sütjük, amíg kezd a paprikák héja feketedni. Ha kész, áttesszük egy tálba, lefedjük, és hagyjuk 10-15 percet hűlni, illetve hogy saját gőzében felpuhuljon a paprikák bőre, és le tudjuk majd könnyen húzni.
Közben egy száraz serpenyőben picit megpirítjuk a napraforgómagot, így fellazul a benne lévő olaj, illetve még kellemesebb íze lesz. Ha kész, egy késes robotgépbe átöntjük, és finomra őröljük.
A sült paprikák héját lehúzzuk, a csumát és a magokat eltávolítjuk, majd a napraforgómaghoz adjuk a mixerbe, a sült fokhagymákat kinyomogatjuk a héjukból, ezt is hozzáadjuk, mehet hozzá az olívaolaj, a balzsamecet is, sózzuk, borsozzuk, alaposan összedolgoztatjuk, míg homogén, selymes krémet kapunk.
Jót tesz neki, ha pár órát hagyjuk összeérni az ízeket, ízlés szerint szendvicskrémként, mártogatósként használhatjuk, de akár még tésztára is tehetjük szósz gyanánt. Hűtőbe téve 1 hétig vígan eláll.
A shakshukát egész Észak-Afrikában és a Közel-Keleten készítik, az alapreceptben csak hagyma, paradicsom, paprika és tojás van, és római köménnyel, valamint nem kevés csilivel – vagyis inkább harisszával, az arabok csípős paprikakrémjével – fűszerezik, és pitával tunkolják ki a szószos fogást többnyire közvetlenül a serpenyőből.
Mivel ugyancsak népszerű, ezért rengeteg változatban készül ezen a hatalmas területen – Marokkótól Izraelig –, és az sem tisztázott, hogy arab vagy zsidó eredetű ételről van szó, de valószínűsíthető, hogy a spanyolok által e féltekére hozott paradicsom és paprika dicsőséges útja inkább nyugatról keletre, vagyis Marokkóból indulhatott. Nem is meglepő, hogy ezen a hosszú úton sok-sok változat született, így a shakshukára nincs autentikus recept: az alapok mellett kerülhet bele padlizsán, cukkini, zsenge tök, gomba, de akár spenót vagy mangold is, a tetejére pedig esetleg egy kis sajt.
Nagyon egyszerű és gyors egytálétel, kellemesen fűszeres, könnyű, de tartalmas – csak a római kömény ki ne maradjon belőle!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. A paprikákat kicsumázzuk, felkockázzuk, a paradicsomokat mérettől függően cikkekre vagy kockákra vágjuk.
Az olívaolajat egy serpenyőben felforrósítjuk, megdinszteljük rajta a hagymát, hozzáadjuk a fokhagymát, a paradicsompürét, a római köményt, lepirítjuk, majd hozzáadjuk a paprikákat, és időnként megkeverve megvárjuk, hogy kicsit összeessen, meghintjük a pirospaprikával, majd rátesszük a paradicsomot is, egy kis cukrot vagy mézet, hogy ellensúlyozza a paradicsom savasságát. Átkeverjük, és takarékon 10 perc alatt készre főzzük.
A szaftos-zöldséges raguba egy kanállal 4 mélyedést alakítunk ki, óvatosan beleütjük a tojásokat, és addig hagyjuk a tűzön, míg a tojásfehérje átsül, a sárgák pedig még félig folyósak maradnak.
Kecske- vagy juhsajtot, esetleg fetát morzsolunk rá, és petrezselyemmel meghintve, friss kenyérrel tálaljuk.
Mindig vannak a társaságban, akik egyáltalán nincsenek oda a húsfalásért, és nagyon hálásak lesznek, ha más eszegetni valót is találnak a szépen megterített kerti asztalon. Az alábbi köretek nagy előnye, hogy előre elkészíthetők és hidegen is nagyon finomak. Van köztük kalóriadús és kalóriaszegény, de az biztos, hogy soha nem tudunk eleget csinálni belőlük.
A török éttermekből jól ismert mennyei fogás a joghurtos padlizsán. Elkészítése nagyon egyszerű, de vigyázat, túl sokáig nem tárolható, legfeljebb egy-két napig, mert szeret megkeseredni. Egy közepes padlizsánból két adag készíthető.
Hozzávalók:
Elkészítés: A padlizsánokat mossuk meg, töröljük szárazra. Hámozás nélkül aprítsuk kis kockákra. Forrósítsuk fel az olajat, és süssük addig (SÓ NÉLKÜL!) a padlizsánt, míg aranybarna nem lesz. Eközben a joghurtot öntsük egy nagy tálba, és nyomjuk bele a préselt fokhagymát. Ha a padlizsán megsült, már megsózhatjuk, és borsozzuk is meg még a forró olajon. Ezután szedjük át a tálba a padlizsánt, lehetőleg úgy, hogy minél kevesebb olaj kerüljön hozzá. Ha kihűlt, tegyük a hűtőbe. Hidegen finom!
Forrás: iStock
Laktató, de hiába, mert ha kipukkadunk, akkor is szedünk még belőle. Pennéből vagy csavart tésztából is kiváló.
Hozzávalók:
Elkészítés: Főzzük meg sós vízben a tésztát, és öntsük egy nagy tálba. Eközben kevés forró olajon süssük meg a felkockázott cukkinit, dobáljunk mellé egészben fokhagymagerezdeket, apróra vágott hagymát, felkarikázott újhagymát vagy pórét, mehet mellé egy kis csili is, de paprikakarikák és paradicsom is. Ha olaszos ízt szeretnénk, a bazsalikom és az oregánó a barátunk, de készíthetjük borssal és petrezselyemmel is. Mikor már eleget pirultak a zöldségek, sózzuk meg, és jöhet rá a tejszín vagy a joghurt. Most az egészet keverjük bele a tésztába. Hidegen is, melegen is őrület!
Forrás: iStock
Ez az étel az egyik kedvencem, magában is, köretként is, hidegen is, melegen is zseniális.
Hozzávalók:
Elkészítés: A répákat pucoljuk meg, és vagdaljuk fel egyforma vastagságú, 5-6 centi hosszú hasábokra. Forrósítsuk fel a vajat, és tegyünk rá annyi répát, amennyi elfér, hogy ne legyenek fedésben. A következő adaghoz majd elölről kezdjük. Sózás nélkül süssük a répát, különben főni fog és nem barnulni. Süssük, míg színt kap, majd sózzuk, borsozzuk meg, és loccsantsunk hozzá egy kis vizet, majd kis lángon, fedő alatt pároljuk puhára. Mikor már barna is, puha is, és a víz is elfőtt róla, jöhet rá a méz és a csili. Egyetlen forralás, és kész. Jöhet a következő adag. (Renitensek egy kis szójaszósszal is megvadíthatják!)
Forrás: iStock
Nem tartozik a legismertebb görög fogások közé ez a nagyon zöld sült lepényke, pedig arrafelé az egyik legkedveltebb előétel, a tipikus mezzék, a különféle falatkákat, kencéket, salátákat felvonultató színes közös étkezés elengedhetetlen darabja. Sokféle változata van, a cukkinit gyakran gazdagítják padlizsánnal vagy krumplival is, de sokkal könnyebb és alakbarátabb, ha csak cukkinivel készül. Ugyanígy a sajttal is lehet játszani: vannak, akik nemcsak fetát, hanem más sajtot is tesznek bele, és persze a fűszerezéssel is lehet alakítani a lepényke karakterén: a lényeg, hogy sok finomra vágott frissítő kerüljön bele, legyen az menta, kapor, bazsalikom, petrezselyem vagy oregánó…
Az eredeti kolokythokeftedes olajban sül, de egyáltalán nem nehéz, ha betartjuk a trükköt, amire a görögök esküsznek. Ez pedig nem más, mint hogy a lereszelt és kicsit sózott cukkinit nagyon alaposan kifacsarják, általában úgy, hogy egy tiszta konyharuhába teszik, felül összefogjuk, és addig tekerik-préselik a ruhát, amíg már nem jön belőle lé. Így a zöldség szinte alig vesz fel lisztet, míg ha levesesebbre hagynánk, akkor muszáj lenne még lisztezni. Ha pedig nincs benne sok liszt, nem is szívja magába az olajat! Ha ezzel a módszerrel készítjük, az alábbi jókora adaghoz is elég 2-3 evőkanál olívaolaj a sütéshez.
A kívül ropogósra, belül krémesre sült lepénykékhez érdemes egy fűszeres mártogatóst készíteni, görög joghurtból például, mint az alábbi receptben, és ha összedobunk hozzá egy jó kis salátát is, könnyű, kiadós, önálló húsmentes nyári fogásként is tökéletes.
Hozzávalók:
A mártogatóshoz:
Elkészítés: A cukkinit megmossuk, a végeit levágjuk, és egy tálba lereszeljük, kicsit sózzuk, 10 percet állni hagyjuk, majd nagyon alaposan kinyomkodjuk. Az újhagyma zöldjét és a zöldfűszereket finomra vágjuk, majd a kinyomkodott cukkinihez adjuk a liszttel együtt, fűszerezzük a római köménnyel, a lime reszelt héjával és ízlés szerint csilivel, hozzámorzsoljuk a fetát, beleütjük a 2 tojást, és kézzel vagy kanállal összedolgozzuk. Megkóstoljuk, és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk – tényleg kóstoljuk meg, mert a feta is sós!
Egy serpenyőt 1 evőkanál olívaolajjal kikenünk, és kanállal kupacokat halmozunk bele a cukkinis masszából, a kanál hátával lenyomkodjuk, elsimítjuk, és mindkét oldalukat szép aranyszínűre sütjük. Papírtörlőre kiemeljük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, közben az előzőekhez hasonlóan a többi masszát is kisütjük.
A mártogatóshoz a görög joghurthoz adjuk a mézet, a római köményt, pici sót és frissen őrölt borsot, összekeverjük.
A sült lepénykéket forrón, melegen, langyosan, de akár hidegen is tálalhatjuk a fűszeres joghurttal.
A nyers és vegán édességeket azok is készíthetik és fogyaszthatják, akik táplálékérzékenység vagy diéta miatt nem szorulnak rá. Egyszerűen egészségesebbek, csak könnyen emészthető növényi alapanyagot tartalmaznak. A cukormentes, laktózmentes hűs desszert pedig senkinek sem árt. Sőt!
Az alaprecepthez mindössze 5 alapanyagra van szükségünk: érett avokádóra, datolyára, kesudióra, sűrű kókusztejre és kakaóra. Leszámítva a kesudió áztatási idejét, maga a fagyialap néhány perc alatt elkészíthető, csupán egy késes mixerre lesz hozzá szükségünk.
Tovább turbózható az alaprecept fűszerekkel, belevalókkal, az előkészített fagyimasszát akár több részre oszthatjuk, és különféle módon ízesíthetjük.
Tehetünk bele:
– egy csipet csilit
– fél rúd vanília kikapart magjait
– apróra vágott friss gyümölcsöt – az eper, a málna, a mangó is tökéletes bele
– instant kávét
– durvára vágott mandulát vagy mogyorót
– kókuszreszeléket
– reszelt narancshéjat
Vegán csokifagyi
Hozzávalók kb. 10 jégkrémhez:
Elkészítés: A kesudiót egy csipet sóval egy éjszakára beáztatjuk. Másnap leszűrjük, egy késes robotgépbe tesszük a kimagozott datolyákkal, a héjából kikanalazott avokádóval, a kókusztejjel és a kakaóporral krémesre mixeljük. Ha nagyon sűrű, hígíthatjuk egy kis vízzel, majd újra mixeljük el. Ezután elosztjuk a jégkrémformákba, finoman a konyhapulthoz ütögetjük, hogy a felesleges légbuborékok távozzanak, majd pálcákat szúrunk bele vagy lezárjuk a nyelükkel, és fagyasztóba tesszük legalább 3-4 órára.
Pár egyszerű alapanyaggal és gyorsan isteni fogást varázsolni – ebben (is) rejlik az olasz konyha zsenialitása. Ha a gnocchit maradék főtt krumpliból mi magunk készítjük, akkor sem túl hosszadalmas, de sietős napokra szerencsére készen kapható változatban is betározhatunk belőle, ez tényleg percek alatt kész, és míg megfő, addig egy feljavított, selymes szószt is elkészíthetünk mellé.
A leszűrt tészta a szósszal önmagában is tökéletes, de ha igazán jót akarunk magunknak, akkor pár precre betoljuk még a sütőbe, így egyrészt az olvadt sajt fejedelmi finomságot ad neki, másrészt az ízek kicsit összeérnek, a szósz pedig selymesen sűrűre sül, közben pedig még egy kis salátát is összedobhatunk mellé…
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 200 fokra, a gnocchinak bő vizet teszünk fel. A fokhagymát meghámozzuk, vékonyan felszeleteljük.
Egy serpenyőbe 3 evőkanál olívaolajat öntünk, beletesszük a fokhagymát, és lassan felmelegítjük, hogy a fokhagyma kiadja az aromáit, majd amikor kezd pirulni, szűrőkanállal kivesszük a fokhagymát, az olajhoz adjuk a csilipelyhet, majd a paradicsomot hozzáadjuk, átkeverjük, és felforraljuk. Közben a vizet sózzuk, beletesszük a gnocchit, és a csomagoláson feltüntetett idő alatt megfőzzük, majd leszűrjük. Közben a paradicsomszószhoz adjuk a bazsalikomot, az olajbogyót és a tejszínt, sózzuk, borsozzuk, összeforraljuk.
A leszűrt gnocchit a paradicsomszósszal összeforgatjuk, sütőtálba öntjük, rácsipegetjük a ricottát, megszórjuk a reszelt sajttal, és sütőbe tolva 10 perc alatt összesütjük.
A sütőből kivéve a parmezánnal meghintjük és tálaljuk, friss bazsalikommal, salátával a legfinomabb…
Isteni finom, telt, nagyon csokis hatású ez a keverem-kavarom nassolnivaló, sütni, de még főzni sem kell, csak egy kicsit összemelegíteni. A hűtőben tárolandó, mert könnyen olvad, és bármikor jól jöhet, amikor egy falat édességre vágyunk, egy kis energialöketre van szükségünk, de akár szülinapi gyerekzsúrra, baráti bulira is tökéletes apró, falatnyi kockákra vágva.
A csokis nass legfőbb alapanyaga a tahini, amit a keleti konyhát és az egészséges étrendet követőknek nem kell bemutatni. Viszonylag sok kell belőle ehhez a desszerthez, és igaz, hogy nem kalóriaszegény, de nagyon egészséges – jó tudni például, hogy több kalcium van benne, mint a tejben, gazdag hasznos rostokban, antioxidánsokban és fehérjében, emellett fontos vasforrás is. A puha csokis kockákba emellett csupa természetes és egészséges alapanyag kerül, datolya, kakaó és kókuszzsír, és gyakorlatilag bármilyen maggal vagy darabolt diófélével gazdagítható, kókuszos, kávés változatban is készíthető az alábbi alaprecept alapján.
Hozzávalók:
Elkészítés: A datolyát forró vízbe áztatjuk fél órára, majd leszűrjük, és éles késsel elkaparjuk – vagy késes robotgéppel pépesítjük.
A kókuszzsírt egy kisebb lábasba tesszük, hozzáadjuk a tahinit, a datolyát, a kakaóport, a vanília-kivonatot és egy csipet sót, és gyenge tűzön kevergetve összemelegítjük – nem főzzük, csak addig hagyjuk a tűzön, míg teljesen összekeverednek az alapanyagok.
Sütőpapírral vagy frissen tartó fóliával kibélelt kisebb négyszögletes edénybe öntjük, elsimítjuk, a tetejét durvára vágott mandulával megszórjuk.
Ha kicsit kihűlt, 4 órára hűtőbe tesszük, majd kockára vágva kínáljuk. Érdemes a hűtőben tárolni, ha marad belőle, mert könnyen puhul-olvad szobahőmérsékleten.
Fantasztikusan finom, kívül ropogós, belül puha, szénhidrátszegény, gluténmentes, diétás étrendbe is beilleszthető ez a répás ropogós. Nincs benne liszt, csak egy kevés étkezési keményítő, de ez kiváltható akár zabpehelyliszttel is. Tojás és reszelt sajt fogja össze a reszelt sárgarépát, a sajtnak köszönhetően pedig nagyon puha belül. A répás tócsni most sütőben sült – igaz, így kicsit hosszabb a sütési idő, de nincs olajszag, és a tócsni nem szív magába felesleges zsiradékot, így sokkal egészségesebb is.
Aki elsőre idegenkedne a recepttől, keverheti a répát krumplival, de jól fűszerezve csak sárgarépával is nagyon finom. Egy kis fokhagyma és római kömény került most ízesítőként a répás ropogósba, de játszhatunk is az ízesítéssel: mehet bele hagyma, curry, reszelt gyömbér vagy aprított kakukkfű, petrezselyem, mindegyikkel remek.
Köretnek és főételnek is kiváló ebédre, uzsonnára vagy vacsorára, kínálhatunk hozzá fokhagymás vagy fűszeres tejfölt, joghurtot, illetve egy jó kis salátával is nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A sárgarépát meghámozzuk, lereszeljük, sózzuk, és 10 percet pihenni hagyjuk, hogy egy kicsit lágyabb legyen. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a római köményt, a tojásokat és a reszelt sajtot, összekeverjük, majd annyi étkezési keményítőt adunk hozzá, hogy sűrű masszát kapjunk.
Sütőpapírral bélelt tepsire kanállal halmokat teszünk a masszából, ellapogatjuk, majd 180 fokos sütőbe toljuk, és 15–20 perc alatt megsütjük – attól függően, mennyire ropogósra szeretnénk.
Joghurttal, tejföllel vagy más mártogatóssal, illetve salátával tálalhatjuk.
Nem kell aggódniuk azoknak, akik úgy esznek, mint a nyuszik, vagyis csak növényi táplálékot vesznek magukhoz. Egyes gabonák, hüvelyesek és olajos magvak nagyon értékes növényi fehérjeforrások, megfelelő mennyiségben és kombinációban fogyasztva pedig tökéletesen elégségesek a szervezet számára. A lakto-ovo vegetáriánusoknak könnyebb dolguk van, mert tejterméket és tojást is fogyasztanak, amiből egyszerűbb a megfelelő fehérjemennyiség bevitele, de egy kis figyelemmel és tudatossággal csak növényi táplálkozással is könnyedén abszolválható a fehérje-feladat.
A fehérjék úgynevezett aminosavakból állnak, és döntő szerepük van sejtjeink felépítésében, szervezetünk, izomzatunk működésében. 20-féle aminosavat ismerük, és ebből nyolcat a szervezetünk maga nem képes előállítani, így ezeket mindenképpen táplálékkal kell bevinnünk. Az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, de a növények többnyire nem az összeset, de vannak olyanok is, amelyek viszont igen, igaz, kisebb arányban és mennyiségben, mégis érdemes tudni róluk. Ilyenek a diófélék, a szezámmag, a napraforgómag, a zöldborsó és a csicseriborsó például…
A legjobb növényi fehérjeforrások
A különféle növényi fehérjeforrásokat érdemes kombinálni, hogy teljes értékű fehérjéhez jusson a szervezetünk, ezért célszerű úgy párosítani a fenti csoportokat egy-egy fogásban, hogy egyszerre többféléből fogyasztunk. Klasszikus párosítás a rizs lencsével vagy a bab kukoricával, de a csicseriborsó szezámpürével (tahini) hummusznak elkészítve is remek teljes értékű fehérje, ahogy a zabkása mandulatejjel, magokkal gazdagítva is.
A zöldséglevesek tárháza kimeríthetetlen, a szezon összes alapanyagát belekombinálhatjuk, készíthetjük egyféle vagy többféle zöldségből, és zöldfűszerekkel különféle stílusúra hangolhatjuk. Petrezselyemmel, kakukkfűvel, bazsalikommal, tárkonnyal is játszhatunk, de készíthetjük kissé paprikásan is. Ha a zöldséglevest nem habarjuk, nem tejfölösen készítjük, akkor remekül gazdagítható egy kis grízgaluskával.
A tökéletes grízgaluska titka a türelem: a bekevert galuskatésztát érdemes hosszan, akár 1 órát is pihentetni, hogy tökéletes állagú legyen. Mindig külön vízben főzzük ki, és csak tálaláskor adjuk a leveshez. Ha többet készítünk, mint amennyi elfogy, lefedve, külön tányérban tegyük a hűtőbe a következő fogyasztásig, mert ha a levesbe tesszük, képes felszívni az összes levest másnapra.
A grízgaluskához:
Elkészítés: A zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, apróra vágjuk. Kis olajon megdinszteljük a hagymát, amikor üveges, hozzádobjuk a többi zöldséget, megpirítjuk kicsit.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk egy kevés pirospaprikával, majd felöntjük 2 liter vízzel. Fedő alatt 20-25 percig főzzük.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
A grízgaluskához a tojásokat tálba ütjük, hozzákeverjük az olajat és a sót, majd a búzadarát, jól kikeverjük, és hagyjuk állni 1 órát.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
A masszából kanállal közepes hőfokú, gyöngyöző levesbe vagy sós vízbe szaggatjuk a galuskákat. Kb. 10 perc alatt megfőzzük, majd szűrőkanállal kiemeljük.
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
Fotó: Hámori Zsófia
A levesbe tesszük tálaláskor.
Fotó: Hámori Zsófia
