Írd be, mit keresel:

Nagy Niki világéletében nagyon keveset ivott, sokszor még a napi 1 liter víz sem volt meg, ami pedig azért elég alapvető ahhoz, hogy úgy-ahogy működni tudjon a szervezet. Ezért nagyjából egy hónapja elhatározta, hogy egy kicsit feljebb tornázza a vízbevitelt, hát mégis minden fitneszguru azt mondja, hogy az egészség itt kezdődik, megfelelő hidratálás mellett ehetünk bármit, meg mozoghatok, amennyit akarunk, nem fogunk tudni úgy formálódni, ahogy szeretnék. Meg persze fáradtak és nyűgösek leszünk.

Mert ezt csinálja a szervezettel a vízhiány: a folyadékot a testünk a leginkább létfontosságú szerveinkre tartogatja, ezért onnan von el, amit nem tart annyira fontosnak. Így lehet, hogy ha nem iszunk eleget, akkor megfájdul a fejünk, fáradtak, levertek leszünk, és a gondolkodásunk is lelassulhat. Hosszú távon viszont már komolyabb problémák is felléphetnek, a vízhiány közrejátszik emésztőrendszeri betegségek kialakulásában, az ízületi fájdalmakban, sőt bizonyos szívbetegségek megjelenésében is.

Szóval úgy gondolta, hogy éppen itt az ideje annak, hogy kicsit többet igyon ő is, főleg azért, mert reménykedett, hogy kicsit éberebb is lesz tőle – mégse ihat meg három bögre tejeskávét minden nap, annyira azért az sem egészséges. A csapvizet annyira nem szereti, de ha már tényleg mindenhonnan az jött szembe vele, hogy a citromos víz mennyire egészséges, úgy döntött, hogy összeköti a kellemeset a hasznossal, és minden reggelt egy jó adag citromos langyos vízzel kezdi.

Niki tapasztalatait, technikáit és tippjeit részletesen itt találjátok >>

A vizsgálatot az ENSZ egészségügyi szervezete kezdeményezte, és összesen 19 ország 11 különböző márkába tartozó vizeit vizsgálták. A WHO szerint nem kell pánikba esnünk, ugyanakkor kicsit sem megnyugtató az a tény, hogy egyelőre nincsenek kutatások arról, mi történik azzal, aki egész életében palackos vizet fogyaszt. Vajon mennyi toxikus anyagot tartalmaznak a parányi műanyagszemcsék? Vajon milyen egészségügyi hatásai vannak? Vajon mi történik a szervezetünkkel?

Mi az a mikroműanyag?

Bármennyire is azt gondoljuk, hogy léteznek lebomló műanyagok (mert ezt hirdetik bizonyos márkák), a műanyagok valójában nem bomlanak le, csak apró részecskékre esnek szét. Ezek a parányi részecskék bejutnak a természetes vizekbe. Megfigyelték, hogy a halak, kagylók tápcsatornájába jutva gyulladásos reakciót válthatnak ki, és akár az élőlények pusztulásához is vezethet.

Egy liter palackos víz tartalmazott:

  • 10 részecske bizonyított mikroműanyagot,
  • 314 kisebb részecskét, amely feltehetőleg mikroműanyag.

De milyen vizet igyunk, ha nem ásványvizet? A különféle szűrt, csap-, gyógy- és forrásvizekről itt olvashattok >>

A műanyagfüggőségünk lassan elképesztő méreteket ölt: rengeteg szemét kerül az óceánokba és a szemétdombokra, amelynek jó része műanyag, és a műanyagnak jó része üdítős vagy vizes palack. Minden másodpercben nagyjából 20 ezer műanyagpalackot vásárolunk meg. 2004-ben még „mindössze” – ez is hatalmas mennyiség – évi 300 milliárd PET-palackot gyártottunk le, 2014-ben ez már 460 milliárd volt, tavaly pedig 470 milliárd. Az előzetes számítások szerint 2021-re 600 milliárd palackra rúg majd ez a szám. 2016-ban kevesebb, mint az eladott palackok felét gyűjtötték össze újrahasznosításra, és mindössze 7 százalékukat használták fel újra PET-palack gyártására.

A legtöbb műanyagpalack még mindig a hulladéklerakókban és az óceánban végzi. A növekedő tendenciát a kutatók szerint az okozza, hogy az ázsiai fejlett országokban megnövekszik az igény a palackozott víz és egyéb italok iránt, hála az egyre inkább rohanó életvitelnek.

Ezek a statisztikák még elkeserítőbbek, ha figyelembe vesszük a Food & Water Watch legújabb kutatását, amely kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a palackozott vizek 64 százaléka tulajdonképpen egyszerű csapvíz, semmivel sem tisztább, mint az, amit otthon mi is engedhetnénk magunknak.

A hazai helyzetről és arról, mit tehetünk, itt olvashattok >>

Tehetünk bele ízesítésnek és a látvány kedvéért is fűszernövényeket – mentát, citromfüvet, bazsalikomot –, gyümölcsöket, akár egy kis hideg herbateát vagy zöld teát is. Most megmutatom a személyes kedvencemet, amibe az említetteken kívül kerül még valami, amitől nagyon finom lesz…

Objektum doboz

További egészséges recept, tipp és trükk itt >>

Takács Nóra Norie rovata videókkal, szépségápolással pedig itt >>

Forrás:
iStock

Forrás:
iStock

Mennyi az annyi?

Hogy mennyi vízre van szükségünk, függ az életkorunktól, súlyunktól, életmódunktól és a környezetünk hőmérsékletétől. Átlagos körülmények között egy 30 éves, 60 kilós embernek elég napi 2 liter folyadék, míg egy szintén 30 éves, de 100 kilós egyénnek már 3,5 liter vízre van szüksége a szervezete jó működéséhez. Edzés, izzadás, láz, hasmenés, hányás, kánikula esetén növelni kell a bevitt folyadékmennyiséget, és az elvesztett elektrolitok (pl. só) pótlására is figyelmet kell fordítani. A kávé, tea, üdítőitalok, energiaitalok, alkoholos italok vízelvonó hatással is rendelkeznek, fogyasztásuk esetén szintén több vizet célszerű inni!

Ha kevés vizet iszunk

  • nehezen koncentrálunk
  • gyakran fáj a fejünk
  • nehezen emésztünk
  • gyakran van székrekedésünk és puffadásunk
  • száraz a bőrünk

Ha túl sok vizet iszunk

  • izomgörcsökkel számolhatunk
  • levertek, zavartak lehetünk
  • látási zavarokat észlelhetünk

Forrás:
iStock

De milyen a jó víz?

A csapvízre nem sokan szavaznak, holott túl nagy aggodalomra nincs ok. Igaz, a Vízművek klór hozzáadásával fertőtleníti a vizet, de így legalább nincs benne baktérium. Ugyanakkor, ha a csapvíz jó forrásból ered, tartalmazhat vasat, kalciumot, magnéziumot, káliumot és más fontos ásványi anyagokat. (Igen ritkán és elenyésző mennyiségben kerülhet a csapvízbe mérgező anyag, például műtrágya, ipari vegyszerek, mérgező nehézfémek, gyomirtók.)

A kútvíz általában nagyobb bizalmat ébreszt bennünk, pedig attól, hogy a föld mélyéből jön, még nem biztos, hogy jó minőségű. Bizonyos településeken például nagyon magas a nitráttartalma, ami emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi. A kútvíz minőségét kötelezően ellenőriztetni kell.

A szűrt víz manapság nagy divat, mert a szerkezetet a vízcsapra szerelve állítólag kristálytiszta vizet kapunk. Különböző árakon árulják, de csakis akkor hatékonyak, ha a gyártó utasítása szerint rendszeresen cseréljük benne a szűrőbetétet. Ha nem tesszük, fertőzöttebb vizet kapunk, mint a csapvíz, mert az eltömődött és előbb-utóbb áteresztő szűrőben még a baktériumok is elszaporodnak. Léteznek szűrőkancsók is, ezek is nagyon praktikusak, de ezekben is rendszeresen cserélni kell a betétet!

A legdivatosabb manapság palackozott vizet inni, mert azt gondoljuk, tisztább a csapvíznél. Pedig a valóságban a palackozott vizek jóval több baktériumot tartalmaznak, mint a klórozott csapvíz, bár ezek ártalmatlan mikroorganizmusok. Az ásványvizek ráadásul nem származnak okvetlenül valamelyik tiszta, szépen csobogó erdei forrásból, hiszen mesterségesen is előállíthatók. Hátulütőjük, hogy némelyik termék túl sok nátriumot tartalmaz, ami hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. Ellenőrizzük az üveg címkéjén az adatokat: az 5 mg/liter nátriummennyiség elhanyagolhatónak számít, de van olyan palack, mely 1140 mg/liter nátriumtartalmú, és ez már rémisztően magas. A nitráttartalmat is célszerű ellenőrizni, ez literenként 1–32 mg között változhat. Válasszuk a minél alacsonyabb értékűt.

Forrás:
iStock

Tipp

Ha nem bízunk az otthoni csapvízben, mert például kék foltokat hagy maga után a mosdón, ami magas réztartalomra utal, kérjük az illetékes Vízművek segítségét. Ők rendszeresen ellenőrzik a vezetékes ivóvizet, és nem titkolják annak összetevőit sem.

Még aki ülőmunkát végez és városi életet él, annak is szüksége van legalább 2 liter vízre naponta, akik pedig mozognak, sportolnak, fizikai munkát végeznek, azoknak még ennél is többre. Fontos, hogy tiszta vizet vagy olykor citromos vizet, herbateát, cukormentes italt fogyasszunk, mégpedig egyenletesen elosztva a nap folyamán.

Forrás:
iStock

2 liter = 10 pohár. A napi rutinunkhoz, ritmusunkhoz érdemes elosztani a 2 liter vizet 10 pohárba, és érdemes rászoktatni a szervezetet, hogy mikor iszunk meg belőle egy-egy pohárral. Csak az első héten kell odafigyelni, utána már automatizmussá válik!

  • 1. ébredés után, felkeléskor
  • 2. reggelihez, reggeli kávéhoz
  • 3. munkakezdéskor
  • 4. délelőtti kávézáskor
  • 5. ebéd előtt
  • 6. ebéd után
  • 7. délutáni kávé, uzsonna mellé
  • 8. munka végén, indulás előtt
  • 9. hazaérkezéskor
  • 10. lefekvés előtt

Forrás:
iStock

Ezzel meg is lennénk. És ha ehhez még hozzájön egy pohár gyümölcslé vagy turmix uzsonnára, tízóraira, egy tál leves ebédre vagy vacsorára, akkor nyugodtak lehetünk a folyadékfogyasztásunkkal kapcsolatban.

Figyelem! A kávé és a különféle alkoholos italok nem számítanak bele a folyadékmennyiségbe, mert ezek vizet vonnak ki a szervezetből!

Tudtad?

Agyunk 90%-a, testünk 60%-a víz, bőrünk pedig 7 liter vizet tartalmaz. A szervezet megfelelő működéséhez, a gondolkozáshoz, bőrünk rugalmasságának és feszességének megőrzéséhez is szükségünk van a sok folyadékra. Ne csak akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk!

Fagyasztott fűszerek

Felgyorsítja a főzést és könnyebbé teszi az adagolást is, ha az olívaolajjal kevert fűszernövényeket jégkockatartóban lefagyasztjuk. Vagy a főzés folyamatában, vagy a kész ételbe is belerakhatóak a kis kockák. Egészben sült krumplihoz kiváló fűszervaj helyett, de a kedvenc levesetek is feldobható egy-egy kocka hozzáadásával.

Bor, kávé és más is lefagyasztható, később jól jöhet! Sok tipp és trükk itt >>

Forrás:
iStock

Kiszáradt száj 


Amikor úgy érzitek, hogy tényleg sivatag van a szátokban… Megvan? Kívánjátok a cukros üdítőt, pedig ez csak ideiglenes oldja meg a problémát. A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás segít a szánkat és a torkunkat nedvesen tartani.

Száraz bőr

Iszonyatosan fontos, hogy a bőr mindig hidratált legyen, hiszen ha kiszárad, nem csak a kellemetlen és állandó viszketés rabjai lesztek, de izzadni sem fogtok. Utóbbi pedig igencsak fontos, hogy a szervezetben felhalmozódott káros anyagoktól megszabadítsa a testünket.

A további figyelmeztető jeleket megtalálod itt >>>