A karfiol elég megosztó zöldség, pedig nagyon egészséges, rostokban és tápanyagokban gazdag, miközben kalóriát alig tartalmaz, és ha más zöldségekkel kombináljuk, akkor egészen új arcait fedezhetjük fel. Most egy nagy selymes, illatos és könnyű krémleves készült belőle némi zellerrel és almával, mézzel és citrommal – édeskés és pikáns egyszerre, és hogy tartalmasabb legyen, egy kevés krumpli is került bele.
A leves turmixolása után eldönthetjük, hogy tovább krémesítjük-e egy kis tejszínnel vagy kókuszkrémmel, mindkettő jól illik hozzá, ahogy a tálaláskor a tetejére szórt roppanós pirított mandulalapocskák is, de akár krutonnal vagy pirított baconnel, reszelt füstölt sajttal is nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket és az almát megtisztítjuk, a karfiolt kis rózsákra szedjük, a többit felaprítjuk. 2 evőkanál olívaolajon megfuttatjuk a hagymát, rácsorgatjuk a mézet, jól összekeverjük, majd a zellert, az almát, a krumplit, a karfiolt és a fokhagymát is hozzáadjuk, alaposan összeforgatjuk, sózzuk, borsot őrölünk rá, meghintjük a római köménnyel, és felöntjük 1,2 liter vízzel vagy alaplével. Forrástól számítva 10-15 perc alatt puhulásig főzzük a zöldségeket közepes tűzön.
A tűzről levéve botmixerrel krémesre mixeljük, felöntjük a tejszínnel vagy a kókuszkrémmel, megkóstoljuk, kis citromlével, sóval és borssal még korrigáljuk.
Pirított mandulalapocskákkal és snidlinggel – vagy ízlés szerint más zöldfűszerrel – meghintve tálaljuk.
A leves elkészítése roppant egyszerű, mivel a konzerv csilis babnak és a kukoricának köszönhetően nem kell órákig főzni – és néha azért ezek a konzervek is megférnek a konyhánkban, sőt, jól is jönnek, ha gyorsan kell valami finomat összedobni.
Tényleg pár perc alatt összedobható ez a finom kis melengető leves, de érdemes rászánni még egy pici időt, és a koriandermagokat egy kicsit megpirítani, mielőtt mozsárban megőrölve a levesbe tennénk, mert az előzőleg megpörkölt koriandermagtól különösen finom ízt kap a levesünk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A koriandert állandó kevergetés mellett pár pillanat alatt pörköljük meg egy száraz serpenyőben, majd öntsük át egy mozsárba, és törjük alaposan össze.
A kukoricát öntsük bele egy szűrőbe, majd hagyjuk alaposan lecsepegni. A vöröshagymát, és a fokhagymát pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra.
A vajat és az olívaolajat hevítsük fel, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és pároljuk üvegesre. Ezután adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, pár pillanat múlva szórjuk meg a liszttel, és keverjük alaposan össze, majd öntsük fel a vízzel, a tejjel és a tejszínnel. Ízlés szerint sózzuk, adjuk hozzá az előzőleg megpörkölt és összetört koriandert, a csilit, az ételízesítőt, és főzzük kb. 10 percig.
Ezután öntsük a levesbe a csilis babot és a lecsepegtetett kukoricát, forraljuk fel, majd a hőfokot mérsékelve főzzük 2-3 percig. Figyeljünk rá, hogy ne főzzük tovább, mert a kukorica megkeményedik, a bab pedig szétfő!
Tányérokba merve tálaljuk, ízlés szerint friss korianderrel vagy petrezselyemmel meghintve.
Forrás: Kard Éva
A zeller és az alma nagyon jól passzolnak egymáshoz, ezt a Waldorf-saláta óta tudjuk. A zeller kicsit csípős, földes aromáit egészen elvarázsolja az édeskés-savanykás alma, és ez nemcsak nyersen, de főve is működik. Ha pedig egy kis krumplival testet is adunk a levesnek, akkor semmiféle sűrítésre nem lesz szükség, és egy egészséges, alakbarát, selymesen melengető levest kaphatunk – mindennel együtt szűk fél óra alatt.
Önmagában is krémes levest kapunk a krumplinak köszönhetően a pépesítés után, de egy kis tejszínnel – vagy mindenmentes változatban – kókuszkrémmel tovább selymesíthető, tálaláskor pedig nagyon jó bele valamilyen ropogós levesbetét, ami lehet egyszerűen pirított mogyoró vagy dió, de pirított kenyérkocka, levesgyöngy, húsimádóknak egy kis pirított bacon – mindegyikkel jól harmonizál az édeskés-pikáns krémleves.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket és az almát megtisztítjuk, felaprítjuk. A vajat egy lábasba tesszük, megolvasztjuk, rádobjuk a zellert, és kevergetve 3-4 perc alatt kicsit megkaramellizáljuk, majd hozzáadjuk a krumplit és az almát, átkeverjük, felöntjük az alaplével, és forrástól számítva 10-15 perc alatt puhulásig főzzük a zöldségeket közepes tűzön.
A tűzről levéve botmixerrel krémesre mixeljük, felöntjük a tejszínnel vagy a kókuszkrémmel, megkóstoljuk, kis mézzel, citromlével, sóval és borssal ízesítjük.
Pirított mogyoróval és frissen őrült borssal meghintve tálaljuk.
Csupán 3 alapvető szabálynak kell megfelelnie egy alapanyagnak, hogy diétásnak és alakbarátnak mondhassuk: legyen magas a víztartalma, kevés kalóriát tartalmazzon, és sok rost legyen benne, ami segíti a telítettség érzést fogyasztásakor. Ha pedig még vitaminokban, antioxidánsokban és ásványi anyagokban is bővelkednek, az külön áldás a szervezetnek. Ahogy az eddigiekből sejthető, ezek zöldségek, és mindegyik fogyasztható nyersen és főzve is, korlátozás nélkül.
Szuper ropogtatni való, 95%-a víz, rengeteg rostot tartalmaz, sok magnézium, vas, kálcium és kálium van benne, nem kevés C- és B-vitamin, 100 g zöldségben viszont csak 12 kcal! A szárzellerben található fitokemikáliák, például a flavonoidok és polifenolok, gyulladáscsökkentő hatásokkal rendelkezhetnek. Ezek az anyagok segíthetnek a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok csökkentésében. Természetes vízhajtó hatása van, ami segíthet a felesleges folyadék eltávolításában a szervezetből. Ez hasznos lehet a vérnyomás szabályozásában és a vesék egészségének támogatásában.
Semleges ízű, könnyen emészthető, 95 %-os víztartalmú zöldség, frissít és remekül hidratál, és 100 g csak 15 kcal energiát tartalmaz. Antioxidánsokat tartalmaz, például beta-karotint és flavonoidokat, amelyek segíthetnek a sejtek károsodásának megelőzésében és az öregedés jeleinek lassításában. A benne található kálium segíthet a vérnyomás szabályozásában, hozzájárulva ezzel a szív- és érrendszeri egészség fenntartásához. Köretként, salátának, kenyér vagy grissini helyett sovány joghurtos mártogatósok mellé is ideális.
Lehet klasszikus fejes, jégsaláta, fodros, madársaláta, rukkola vagy bébi spenót, akár ezeknek a keveréke is, mindegyik nagyon egészséges, sok C-vitamint, rostot és méregtelenítő, lúgosító hatású klorofillt tartalmaznak, 100g 10-12 kcal energiát tartalmaz, fajtától függően. Persze valamilyen öntet jár hozzá, így csalóka lehet – próbáljunk könnyű, zöldfűszeres joghurtot készíteni hozzá…
A brokkoli 33, a karfiol 25 kcal energiát tartalmaz 100g-ként, rengeteg rostot és értékes vitaminokat, A-, C-, E-, K-vitamint, vasat, foszfort, káliumot és kalciumot tartalmaznak, és apró rózsákra szedve nyersen is nagyon finom ropogtatni való mindkettő, de párolva vagy sütve, egy kis citromlével és csilivel is isteni laktató zöldségek.
A hófehér, selymes bőrű sörretek és jégcsapretek semlegesebb ízű, mint a csípősebb hónapos retek vagy a fekete retek, ezek maguknak is nagyon finom ropogtatni valók, és csak 18 kcal energiatartalommal bírnak 100g-onként. Vízhajtó hatásúak, magas a rosttartalmuk, és serpenyőben vagy sütőben sütve is nagyon finomak köretnek, nemcsak nyersen.
A piacokon most hatalmas, gyönyörű, zsenge zellert találunk, aminek ára is barátságos. Kevesen fogyasztják zöldségként, legfeljebb levesekbe ízesítő gyanánt, pedig nagyon egészséges, és gyógynövény lévén sok jótékony hatással bír. Fertőtlenítő, immunerősítő, vérnyomást csökkentő és görcsoldó, sőt idegnyugtató, Indiában pedig afrodiziákumként és vágyfokozóként is számon tartják. Kimondottan alakbarát is, hiszen 100 g zellergumó 20 kcal-t tartalmaz.
Rántva és sütőben megsütve a jellegzetes, karakteres íze sokkal lágyabbá válik, vannak, akik előfőzik, akkor az íze még semlegesebb lesz, és a főzővíz felhasználható egy krémleveshez például, de elég az is, ha besózzuk és kicsit állni hagyjuk, majd bundázás előtt kis citrommal megcsepegtetjük, megsülve így is istenien finom lesz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zellert meghámozzuk, és 3-4 mm vékony szeletekre vágjuk, ha nagyok, akkor félbevágjuk. Sózzuk, majd 25-30 percet pihentetjük, míg a zeller levet eresz, a húsa pedig kicsit felpuhul. Leöntjük róla a levet, konyhai papírtörlővel felitatjuk a nedvességet, frissen őrölt borssal fűszerezzük, és megcsepegtetjük egy kevés citromlével.
A tojást egy tányérba felütjük, villával felverjük, sózzuk. A lisztet és a zsemlemorzsát is a szokásos módon előkészítjük, és a zellerszeleteket a lisztben, majd a tojásban, végül a prézliben megforgatjuk.
Sütőpapírral bélelt, és kevés olajjal megspriccelt tepsire rakjuk a bundás zellereket, megspricceljük olajjal, és 180 fokos sütőbe toljuk, ahol 20-25 perc alatt szép aranybarnára sütjük.
Citrommal megcsepegtetve, ízlés szerinti körettel tálaljuk, de előételnek vagy nassolnivalónak is kínálhatjuk fűszeres mártogatóssal, joghurttal.
Alma, zeller, dió és majonézes mártás a Waldorf saláta alapja, ami készülhet reszelt gumós zellerrel is, de eredetileg szárzellerrel álmodta meg a készítője, a New York-i luxusszálloda, a Waldorf Astoria séfje, a hotel 1897-es megnyitó fogadására. Amilyen elegáns keretek között született, olyan egyszerű maga a recept, változatosan gazdagítható, alakítható, remek köretnek vagy salátalevélen tálalva előételnek is.
A Waldorf saláta most alakbarát változatban készült, a majonézes mártás alapját sovány görög joghurt adja, ami krémes és lágy ízű, ezt ízesíti némi majonéz és mustár, amivel érdemes egy kicsit hagyni, hogy a ropogós zeller és alma egy kicsit pihenjen, így jobban összeérnek az ízek. Aki szeretné, gazdagíthatja mazsolával, aszalt áfonyával, nagyon finom ananásszal, körtével vagy szőlővel felturbózva, sőt egytálétellé is tehető, ha pirított csirkemellkockákkal összeforgatjuk.
Waldorf saláta
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almát félbevágjuk, kicsumázzuk és felkockázzuk, a szárzeller végeit levágjuk, és vékonyn felszeleteljük. Az öntethez a joghurt egy tálba öntjük, hozzáadjuk a majonézt és a mustárt, sózzuk, borsozzuk, összekeverjük, majd az almát és a zellert beleforgatjuk. Jót tesz neki, ha fél órára hűtőbe tesszük, hogy kicsit összeérjenek az ízei.
Tálalás előtt a diót durvára vágjuk, és egy száraz serpenyőben illatosra pirítjuk, majd meghintjük vele a salátát.
A piac tele van friss, zsenge zellerrel, nagyon ízesek most, így ebédre finom zellerkrémleves készült, melyet fűszerekkel és citromlével tettem még ízletesebbé, tejszínnel pedig selymesebbé. Levesbetétnek egyszerű zsemlegombócot készítettem, melybe került némi füstölt kolbász is, és állítom, nem rontotta el…
Amennyiben a levest rögtön tálaljuk, és úgy gondoljuk, hogy mind el is fog fogyni, akkor a zsemlegombócot készre főzhetjük a levesben is. Ha viszont nem biztos, hogy a levesünk mind el fog fogyni, akkor érdemes a gombócot külön kifőzni, mert különben elázik a levesben.
Citromos zellerkrémleves kolbászos zsemlegombóccal
Hozzávalók:
A zellerkrémleveshez:
A kolbászos zsemlegombóchoz:
Elkészítés: A leveshez a zellert tisztítsuk meg, majd szeleteljük, és vágjuk fel kisebb kockákra. A vajat és az olívaolajat olvasszuk fel, adjuk hozzá a felkockázott zellert, és pároljuk pár percig. Ezután szórjuk meg a liszttel, keverjük alaposan össze, öntsük fel a vízzel, sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá az ételízesítőt és a cukrot, ízlés szerint szerecsendiót és a citromlevet, majd főzzük puhára. Közben kóstoljuk, és ízlés szerint fűszerezzünk utána, ha szükséges.
Amikor a zeller puhára főtt, vegyük le a levest tűzről, majd botmixerrel pépesítsük. Adjuk hozzá a főzőtejszínt, tegyük vissza a tűzre, és kevergetve melegítsük forráspontig, majd zárjuk el a gázt, és tálalásig tartsuk a levest melegen.
Közben a kolbászos gombóckákhoz a zsemlét vágjuk fel kb. 1 cm-es kockákra, majd tegyük egy serpenyőbe, és pár pillanat alatt pirítsuk aranybarnára – közben keverjük, rázogassuk, nehogy megégjen a zsemlekocka! Ezután hagyjuk a zsemlekockákat kihűlni, majd öntsük rá a tejet, keverjük alaposan össze, és hagyjuk pár percet állni.
A kolbászt vágjuk fel apró darabokra, és pár pillanat alatt süssük szép pirosra, majd keverjük hozzá az apróra vágott petrezselyemzöldet, utána rögtön vegyük le a tűzről, és hagyjuk kihűlni.
A tejes zsemléhez adjuk hozzá a teljesen kihűlt kolbászt, sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg a liszttel, adjuk hozzá az egész tojást, és alaposan dolgozzuk össze, majd hagyjuk legalább fél órát állni, mielőtt megformáznánk és megfőznénk.
A masszából nedves kézzel formázzunk diónyi gombócokat, és enyhén sós vízben pár perc alatt főzzük készre, várjuk meg, míg feljönnek a gombócok a víz tetejére, főzzük még 6-7 percig, majd szűrőkanállal szedjük ki, és alaposan csepegtessük le.
Tálaláskor pár merőkanál levest tegyünk a tányérba, majd ízlés szerint helyezzünk bele a kolbászos zsemlegombócból, és úgy kínáljuk.
Nem túl csinos, de annál ütősebb a gyömbérszósz, ami friss és pikáns, pofonegyszerűen kikeverhető reszelt gyömbér, fokhagyma, citrom és szójaszósz keverékéből, a karakteres és nagyon különböző ízek pár perc pihentetés alatt nagyon jól összesimulnak. Amellett, hogy tele van vitaminnal, javítja az emésztést és az anyagcserét, ráadásul a baktériumok ellen tisztító, fertőtlenítő hatással is bír, de a legnagyobb erénye, hogy zseniálisan feldob egy szelet natúr sült csirkemellet, néhány szelet tofut, de akár sült zöldséget, párolt rizst is.
A szósz napokig eltartható hűtőben, nincs benne semmi romlékony, de frissen is pikk-pakk összedobható. Most natúr lazacfilé mellé készült egy kis zelleres krumplipürével, ami akár ünnepi fogásként is megállja a helyét, pedig igazán gyors és egyszerű…
Lazac gyömbéres szósszal és zelleres krumplipürével
Hozzávalók:
A szószhoz:
A krumplipüréhez:
Elkészítés: A krumplit és a zellert meghámozzuk, felkockázzuk, és sós, forró vízben feltesszük főni.
A fokhagymát és a gyömbért megtisztítjuk, és egy finom reszelőn lereszeljük, hozzáreszeljük a citrom héjt, belefacsarjuk a levét, és felöntjük kb. 1/2 dl szójaszósszal, elkeverjük, és hagyjuk egy kicsit pihenni, hogy összesimuljanak az ízei.
A lazacfiléket megcsöpögtetjük sitromlével, finoman sózzuk, borsot őrölünk rá, és 2 evőkanál felforrósított olívaolajon egy serpenyőben oldalanként 3-4 perc alatt megsütjük.
Közben a krumplit és a zellert leszűrjük, hozzáöntjük a tejszínt, és botmixerrel krémesre turmixoljuk.
A lazacot a zelleres krumplipürével és a gyömbéres szósszal tálaljuk, ízlés szerint salátát is kínálhatunk mellé.
A szárzeller – vagy angolzeller, ki milyen néven ismeri – sokkal szelídebb ízű, mint a gyökérzeller, nyersen mártogatóshoz ideális vékony rudakra vágva, de szendvics mellé is tökéletes friss zöldségként, amikor a paradicsom, paprika éppen ízetlen vagy messze földről érkezik hozzánk. Míg korábban ritkaságnak és drága különlegességnek számított, szerencsére mostanság megjelent több szupermarketben és sok zöldségesnél is, sőt hazai termesztésű is. Érdemes barátkozni vele, mert negatív kalóriás zöldség, vagyis a megemésztéséhez több energiára van szükség, mint amennyit tartalmaz, nem mellesleg tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, rostokkal, 100 g energiatartalma 12 kcal!
Most brokkolival, újhagymával és egy kis krumplival került sütőtálba, csak a szín kedvéért egy kevés kaliforniai paprikával, és sajtos-currys mártással nyakon öntve sült készre. Gyors, melengető fogás, vega egytálételnek, de egy szelet sült hús vagy hal mellé köretnek is nagyon finom.
Téli tepsis tál zöldségekkel
Hozzávalók:
Elkészítés: A brokkolit rózsáira szedjük, a szárrészről levágjuk a fás külső részt, a belsejét felkockázzuk. A szárzellert felszeleteljük, a meghámozott krumplit félkarikákra vágjuk. Sós forró vízbe tesszük a krumplit, a brokkolit és a szárzellert, és 8-10 perc alatt előfőzzük, majd leszűrjük – a vizet alapléként felhasználhatjuk egy leveshez, rizottóhoz, ne öntsük ki! A zöldségeket sütőtálba tesszük, megszórjuk az apróra vágott újhagymával és a kaliforniai paprikával.
A tejfölt és a tejszínt összekeverjük, sózzuk, borsot őrölünk hozzá, fűszerezzük a kakukkfűvel, a curryvel és a zúzott fokhagymával, hozzáadjuk a reszelt sajtot, majd egyenletesen a zöldségekre kanalazzuk.
180 fokos sütőbe toljuk, és 15 perc alatt pirulásig sütjük. Azonnal tálalhatjuk főételként egy kis párolt rizzsel vagy gyors kuszkusszal, köretként pedig hirtelen sült hússzelet vagy hal mellé.
A Waldorf-saláta egy nagyon egyszerű, egészséges saláta, amelynek alapja alma és zeller, amit majonéz és dió egészít ki. Remek ízharmónia, amit gyakran tobább is variálnak, gazdagítanak mazsolával, zöldsalátával, és persze nem mindegy, hogy gumós zellerből vagy szárzellerből készül, ahogy az sem, hogy milyen fajta, mennyire savanykás vagy épp édes almát használnak hozzá. A majonéz nyugodtan keverhető tejföllel, tejszínnel vagy akár joghurttal, a diónak pedig nagyon jót tesz, ha kissé meg van pirítva.
Azzal együtt, hogy egy kiadós, sőt olcsó, egyszerű saláta, nagyon elegáns és legendás a múltja. A Waldorf-saláta Amerikából származik, a New York-i luxusszálloda, a Waldorf Astoria megnyitójára készült 1897-ben, de a történet még ennél is régebbi, és nemcsak az időben kell visszafelé haladni, de térben is, mégpedig Európába, Baden–Würtenbergbe, még pontosabban Walldorfba. Itt született 1763-ban Johann-Jakob Astor, a legendás Astor dinansztia alapítója, ugyancsak nagy szegénységben. Az ínség elől és a lehetőségek reményében innen vándorolt ki a család a 16 éves Johannal New Yorkba, aki sok munkával, szorgalommal és szerencsével utcaseprőből milliomossá vált, megteremtve így a lehetőséget a későbbi Astoria-hotelbirodalom létrehozására. Dédunokái 1897-ben nyitották meg a Waldorf Astoriát, megemlékezve és örökké híressé téve így a család származási helyét.
Waldorf-saláta
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almát félbevágjuk, ha vastag a héja, meghámozzuk, ha nem, akkor rajta hagyhatjuk. A magházat kivágjuk, majd vékonyra szeleteljük, apróra kockázzuk vagy lereszeljük ízlés szerint. A zellert is meghámozzuk, majd lereszeljük, az almához adjuk, meglocsoljuk a citrom levével, sózzuk, borsozzuk, összeforgatjuk.
A diót egy száraz serpenyőben pár perc alatt megpirítjuk, majd vágódeszkára öntjük, durvára vágjuk.
A majonézt a tejföllel összekeverjük, a zelleres keverékhez adjuk a dióval együtt, összeforgatjuk, és 1-2 órát érni hagyjuk a hűtőben tálalás előtt.
Természetesen a legtöbb gyümölcsből és nyersen is fogyasztható zöldségből készíthető turmix vagy smoothie, ezek mind egészségesek, és remekül segítik a szervezetet. Ám a zöld színű leveles alapanyagok rengeteg esszenciális aminosavat is tartalmaznak, valamint méregtelenítő és lúgosító hatású klorofillt is. Magas az ásványianyag- és rosttartalmuk, és a turmixolásnak köszönhetően sok zöldség könnyebben emészthető, mint szeletelve, aprítva.
A zöldségek közül a legjobb alapanyagok a spenót, a madársaláta, a céklalevél, a kínai kel és a kelkáposzta, de uborka, szárzeller, avokádó is bátran használható. A gyümölcsök közül a narancs, az alma, a banán, az ananász és a kivi a legnépszerűbb turmixalapanyag, de tehetünk bele maréknyi bogyós gyümölcsöt vagy mangót is. A gyümölcsökből használhatunk fagyasztottat is, főleg ha „csak” ízesítésre használjuk.
A zöldturmixot ízesíthetjük fűszerekkel, sőt! Mivel a legtöbb zöldfűszer gyógynövény is, kimondottan jótékonyan hatnak a szervezetre. A koriander vagy a C-vitaminban igen gazdag petrezselyem, de akár a frissítő menta is jó választás lehet, de használhatunk nem zöldfűszereket is. A csili élénkít, és felpörgeti az anyagcserét, az édeskömény kimondottan jótékonyan hat az emésztrőrendszerre, ahogy az ánizs is, ráadásul kellemesen aromássá teszik az italt. A tisztító hatású gyömbér is jó választás lehet, de ha gyümölcsösebb a turmix, nehet bele vanília, fahéj is, reszelt citrushéj vagy akár egy kis méz is.
A zöldturmix akár komplett reggeli is lehet, ha gazdagítjuk még egy kevés chiamaggal, ami szintén az emésztőrendszer nagy barátja, ráadásul gyakorlatilag 0 a kalóriatartalma. Helyettesíthetjük 1-2 kanál lenmaggal is, ez is jótékonyan hat a szervezetre, serkenti az anyagcserét – de már a rengeteg rosttal és vitaminnal is sokat tettünk szervezetünk lúgosításáért, méregtelenítéséért, egészségéért.
Zöldturmix – gyümölcsösebb változat
Hozzávalók 1 pohár italhoz:
Elkészítés: Turmixgépben a spenótot az almalével összeturmixoljuk, majd hozzáadjuk a gyümölcsöket is, és krémes állagúra turmixoljuk. Belekeverjük a chiamagot, és már fogyasztható is.
Zöldturmix – zöldségesebb változat
Hozzávalók 1 pohár italhoz:
Elkészítés: A szárzellert és az uborkát megmossuk, felkockázzuk, turmixgépbe tesszük, hozzáadjuk a reszelt gyömbért, a mézet és egy csipet sót, összeturmixoljuk, ha szükséges, vízzel hígítjuk, azonnal fogyaszthatjuk.
Mivel a zeller elég hamar megpuhul, így az egész leveskészítés nem tartott bő fél óránál tovább, így ideális lehet akár hétköznap vacsorára. A zeller kissé intenzív ízét kakukkfűvel és babérlevéllel ellensúlyoztam, és mondhatom, nagyon finomra sikerült.
A leves krémességét a zsírosabb tejszín adta meg, majd tálaláskor pirosra sütött császárszalonnával kínáltam. Persze a szalonnát el is hagyhatjuk, de nálunk a férfinép csakis azzal hajlandó megenni.
Kakukkfüves zellerkrémleves
Hozzávalók:
Elkészítés: A császárszalonnát vágjuk fel apró kockákra, majd az olajat aláöntve süssük szép pirosra. Ezután szedjük ki a zsiradékból, és tálalásig tegyük félre.
A vöröshagymát vágjuk fel apróra, majd a visszamaradt zsiradékhoz adjuk hozzá a vajat, és kezdjük el a hagymát üvegesre párolni. Közben tegyük hozzá a kakukkfüvet és a babérlevelet is. Amikor a hagyma megpárolódott, adjuk hozzá a felkockázott zellert, és pároljuk még pár percig. Ezután öntsük fel az alaplével, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és főzzük puhára.
Amikor a zeller puhára főtt, vegyük ki a levesből a babérlevelet és a kakukkfűágakat, majd adjuk hozzá a tejszínt. Ezután botmixerrel pépesítsük, majd tegyük vissza a tűzre, és kevergetve melegítsük forráspontig, de főzni már nem kell.
Tálaláskor merjük a levest tányérba, majd ízlés szerint szórjuk meg kakukkfűvel, csorgassuk meg olívaolajjal, és kanalazzuk rá a pirosra sült császárszalonnát, majd úgy kínáljuk.
