A túrótorta általában desszert, és szinte mindig édesen készül, de sós változatban is érdemes kipróbálni. A tortaalaphoz ebben az esetben természetesen sós kekszet vagy kétszersültet válasszunk. A túró ízlés szerint lehet tehéntúró vagy éppen juhtúró, de akár a kettő keveréke is, amit nem árt mascarponével gazdagítani, hogy selymesebb, krémesebb legyen.
Ízlés szerint különböző zöldfűszereket tehetünk a túróba, én most csak egy kisebb csokor apróra vágott snidlinget kevertem hozzá, de petrezselyem, kapor is nagyon jól illik hozzá. Tálalás előtt érdemes egy kicsivel előbb kivenni a hűtőből, majd még hidegen felszeletelni, és úgy kínálni az ünnepi asztalon.
Hozzávalók egy 24 cm-es tortaformához:
A kekszes alaphoz:
Elkészítés: Az alaphoz a kekszet (vagy a kétszersültet) morzsoljuk össze, majd adjuk hozzá a felmelegített vajat, és keverjük alaposan össze. Annyi vajat adjunk hozzá, hogy összeálljon a keksz. A tortaformát béleljük ki sütőpapírral, majd öntsük bele a vajas kekszet, és tenyérrel alaposan nyomkodjuk bele. Ezután tegyük be a hűtőbe kb. 1 órára, hogy teljesen megdermedjen.
A töltelékhez a túrót villával kicsit nyomkodjuk össze, majd adjuk hozzá a mascarponét, az olívaolajat, a tejfölt, ízlés szerint sót és őrölt borsot, majd robotgéppel keverjük alaposan össze. A snidlinget vágjuk fel apróra, majd szintén keverjük hozzá a túrós masszához. Ízlés szerint más zöldfűszert is keverhetünk hozzá!
A tejet melegítsük forráspontig, majd vegyük le a tűzről, és állandó keverés mellett, adjuk hozzá a zselatint. Ezután addig keverjük, míg a zselatin teljesen feloldódik, és langyosra hűl, majd öntsük hozzá a túróhoz, és robotgéppel keverjük alaposan össze. Én szűrőn átszűrtem a zselatint, hogy szép selymes legyen majd a töltelék.
Vegyük ki a hűtőből a kekszes alapot, majd egyenletesen öntsük rá a túrós tölteléket. Ezután tegyük vissza a hűtőbe pár órára – vagy egész éjszakára -, hogy a töltelék teljesen megdermedjen.
Tálalás előtt vegyük ki a megdermedt tortát a hűtőből, és ízlés szerint díszítsük vékonyra felszeletelt retekkel és apróra vágott snidlinggel, majd szeleteljük fel, és úgy kínáljuk – pl. a húsvéti sonka mellé.
A csirkecomb az egyik legkiadósabb húsféle, a csontnak köszönhetően sokkal ízletesebb, mint a csirkemell, főleg sütőben sütve, ahol a csirkemell könnyen kiszárad. Citrommal alaposan meglocsolva érdemes kipróbálni, mert a húst a savak még puhábbá, omlósabbá teszik, a bőrt pedig szép pirossá, ropogóssá, és nem érződik közvetlenül az íze, csak kicsit frissebbé, pikánssá teszik.
A citrom mellett kakukkfű és rozmaring került még hozzá, valamint egész, héjas fokhagyma, ami puhára, krémesre, édesre sül, és könnyen kinyomható a héjából, isteni finom, de a csirkecombra külön is került egy kevés fokhagymapor, hogy a húst is átjárja az aromája. Zöldségként bármit tehetünk a csirke mellé, amit szeretünk, de ha csak krumpli és hagyma kerül mellé, mint itt is, akkor érdemes egy gyors salátát készíteni mellé.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit alaposan megmossuk, méret szerint félbe vagy negyedekbe vágjuk, és egy tepsibe vagy nagyobb, sütőbe tehető serpenyőbe tesszük a csirkecombokkal együtt. A lilahagymát és a pórét megtisztítjuk, feldaraboljuk, és a gerezdekre szedett héjas fokhagymával együtt hozzáadjuk. Sózzuk, borsozzuk, meghintjük a rozmaringgal, a kakukkfűvel és a fokhagymaporral, ráfacsarjuk a citrom levét, és kézzel az egészet alaposan összeforgatjuk, 1 dl vizet öntünk alá.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 45 percet sütjük, menet közben egyszer átforgatva, hogy minden oldalon egyenletesen piruljanak. Tálaláskor egy kis salátát kínálhatunk hozzá.
A sok illatos zöldfűszer csodát tesz az étellel, és bár vannak, amelyek szárított formában is jól használhatóak, frissen mégis más az aromájuk, illatanyaguk. A friss és a szárított bazsalikom és petrezselyem íze ég és föld, ahogy a zsálya és a rozmaring is sokkal aromásabb, ha frissen használjuk, és aki egyszer rákap az élő zöldfűszerekre, legszívesebben mindig ezeket használná.
Ma már sok helyen kapható is cserepekben nevelgetett zöldfűszer, de ezek a leggyakrabban pár nap alatt tönkremennek, így néhány próbálkozás után leszokunk a házilag nevelgetett zöldfűszerekről, pedig nemcsak finomak és jótékony a hatásuk, hanem jó hangulatot is árasztanak a cserepekben növekedve a konyhapulton vagy az ablakban. Mi is befürödtünk párszor, de kitartottunk, és néhány egyszerű praktika betartásával igenis mindig lehet friss zöldfűszer az ablakban!
Mire figyeljünk a cserepes zöldfűszereknél?
A fűszernövényeket érdemes hetente egyszer csapvíz alatt leöblíteni, mert a lakásban gyorsan porosodnak, a víztől felfrissülnek, tiszták is lesznek!
A kuszkusz igazi adu ász a konyhában, mert főzés nélkül, forró vízzel felöntve 10 perc alatt kész köretet prezentálhatunk vele, de ilyen a csirkemellfilé is, ami szaftosra és omlósra sütve, kis zöldfűszerrel felturbózva lekörözhetetlen – hiába tartják sokan unalmasnak és jellegtelennek, csakis fűszerezés kérdése! Ideális esetben jó bepácolni előre, de ha erre nincs mód, egy jó kis masszázs is csodákat művel vele!
Ebben a változatban a kuszkusz olívaolajjal, reszelt citromhéjjal ls petrezselyemmel, a csirke citrommal, fehérborral és provence-i zöldfűszerekkel készül, gyors és frappánsan egyszerű, egy pohár borral és egy friss kevert salátával pedig akár ünnepi asztalon is megállja a helyét.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkemelleket sózzuk, borsozzuk, tálba tesszük, meghintjük a provence-i fűszerkeverékkel, és jól összeforgatjuk, átmasszírozzuk, félretesszük.
A kuszkuszhoz 2 bögre vizet forralunk, közben a kuszkuszt egy tálba tesszük, sózzuk, hozzáreszeljük a citrom héját, leforrázzuk a vízzel, és lefedve 10 percre félretesszük, hogy megduzzadjon.
Egy serpenyőben a vajat megolvasztjuk, a csirkemelleket beletesszük, ráfacsarjuk a citrom levét, és oldalanként kb. 5 percig elősütjük, majd meglocsoljuk a fehérborral, és fedő alatt 10 percet pároljuk, majd átfordítjuk, és hagyjuk addig sülni, míg a leve elfő.
Közben a petrezselymet finomra vágjuk, és a megduzzadt kuszkusszal összeforgatjuk, egy salátát is összedobhatunk mellé.
A csirkemelleket azonnal tálaljuk a kuszkusszal – salátával, pohár borral -, de akár párolt zöldséget is kínálhatunk mellé.
A gazdag, aromás ízű, sókristályokban gazdag, hosszan érlelt parmezán kétséget kizáróan az egyik legjobb sajt, kötelező kelléke az olasz fogásoknak, és a jó hír, hogy isteni finom csipsz is süthető belőle. Nem kell hozzá semmi más, csak frissen reszelt parmezán, esetleg grana padano sajt, mert ez garantáltan az, aminek vesszük, míg a reszelt változatok mást is tartalmazhatnak, illetve közel sem olyan aromásak és olvadósak, mint a frissen reszelt. Sütőlapra téve a sütőben pár perc alatt megolvadnak, majd kivéve megdermednek, és istenien ropogósak lesznek.
Az alapváltozat is nagyon finom, de aki szereti a fűszereket, egy kis olasz ízvilágra is hangolhatja némi oregánóval és egy kis folhagymaporral, de ízlés szerint más fűszerrel, csilivel, kakukkfűvel, őrölt köménnyel vagy csipetnyi paprikával is ízesíthetjük – elrontani nagyon nem lehet!
Hozzávalók:
Elkészítés: A sajtot kisebb lyukú reszelőn lereszeljük, hozzáadjuk a fokhagymaport, ízlés szerint borsot őrölünk hozzá, és sütőpapírral fedett tepsire jó evőkanálnyi kupacokat teszünk egymástól távolabb, ujjbeggyel kicsit lenyomkodjuk és körré formázzuk, meghintjük az oregánóval és a szezámmaggal.
185 fokos sütőbe tolva 6-7 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk 10 percet hűlni, mielőtt hozzáérnénk, majd leemeljük a sütőpapírról, és tálaljuk.
Aki használ friss zöldfűszert, tudja, hogy elképesztően nagyot dobnak az ételen, sokkal üdébb és gazdagabb ízűek, mint szárítva, és nem kell kreatív konyhatündérnek vagy szorgos háziasszonynak lennünk ahhoz, hogy ezeket friss formában is megőrizzük. Ehhez egyrészt a mélyhűtő, másrészt az olívaolaj a legnagyobb segítség, és pillanatok alatt megmenthetjük ezeket a nyári ízeket a zordabb, morcosabb téli hónapokra, amikor még sokkal szívderítőbbek lesznek.
A zöldfűszerek egyik legjobb és legolcsóbb eltevési módja, ha lefagyasztjuk. Nem csak úgy magában, felaprítva, egy dobozba téve, mert akkor vizes, csoffadt lesz használatkor, és házi technológiával készítve az ízéből is sokat veszít. A legjobb, ha a finomra vágott zöldfűszert – legyen az kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, petrezselyem, zsálya, zeller, lestyán, tárkony vagy rozmaring – jégkockatartóba tesszük, és felöntjük olvasztott vajjal vagy kókuszzsírral – így vegánok is fogyaszthatják -, majd a fagyasztóba téve megdermesztjük, utána pedig kipattintgatjuk a tartóból, és zacskóba vagy dobozba tesszük. Érdemes ráírni, hogy mi van benne, mert nem teljesen felismerhető felhasználáskor ebben a formában. Ha van maradék fehérborunk, ezt is felhasználhatjuk a zsiradék helyett a zöldfűszerek fagyasztásához, ami még extra ízeket, kis boros illatot is ad majd az ételnek, amihez használjuk.
A másik gyors és frappáns megoldás az olívaolaj. Ez ugyan kicsit kölségesebb, mert a jó minőségű olívaolaj azért nem túl pénztárcabarát, de nagyon jól átveszi a fűszerek aromáit, és bőven megtérül, ha a későbbiekben ezt a saját fűszerolajat használjuk például a salátáinkhoz. Ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint a zöldfűszereket kisebb üvegekbe belepakolni, tehetünk mellé fokhagymát, csilit, pár szem borsot is, majd felöntjük olívaolajjal. Ezeknek néhány hét azért kell, hogy átvegyék az aromákat, de utána pár csepp elég belőlük, hogy felvidítsák az ételeinket. Arról nem is beszélve, hogy még gasztroajándéknak is tökéletesek, akár karácsonyra – jó, ez picit még arrébb van, de már nem is annyira! Ha pedig most elkészítjük, mennyire hálásak leszünk majd akkor, hogy már csak címkézni és csinosítani kell a csodás DIY fűszerolajat!
A fűszer jobbá teszi az ételt, megtölti aromákkal és illatokkal, akár frissen, akár szárítva használjuk őket, és persze a különféle klasszikus keverékeknek is megvan a helyük, megkönnyíthetik a dolgunkat, ha egy-egy ízvilágot szeretnénk megidézni velük. Sokkal jobban járunk viszont, ha ezeket a keverékeket magunk készítjük el, jóval olcsóbb és természetesebb, sokáig elállnak, de akár gasztroajándéknak is tökéletes kis üvegekbe téve. Azok a szerencsések, akik a kertjükben növő zöldfűszereket szeretnék ily módon felhasználni és tartósítani, azoknak ajánlott újholdkor leszedni a fűszert, mert úgy tartják, ilyenkor a leggazdagabb az ízük, majd szellős helyen megszárítani.
Az alábbi 4 fűszerkeverék szárított zöldfűszerekkel működik, ezeket 1-1 befőttesüvegbe kimérjük, majd lezárva egyszerűen csak összerázzuk. Só nincs bennük, hogy ne zavarjanak majd meg az ízesítésben, amikor főzünk, csak az van bennük, amit mi beleteszünk, tehát adalékok sem kerülnek bele! Aki finomabb, porrá őrölt változatban szívesebben használja a fűszereket, az kávédarálóban meg is őrölheti a kész keveréket.
Fantasztikusan aromás, nagyon jól működik grillpácokban, bármilyen húshoz passzol, de akár sült krumplira vagy görög salátára is hinthetünk belőle keveset, mert nagyon jól feldobja!
Bármilyen tésztaételhez, paradicsomszószhoz használhatjuk, szuper bolognaiba, de fehér húsokhoz, natúr csirkemellhez, halakhoz is tökéletes.
Nyárias, nagyon mediterrán ízvilágú keverék, ami nagyon jól passzol sült és párolt zöldségekhez, csirkéhez, halakhoz. A levendula elsőre szokatlannak tűnhet, de nagyon finom tőle, és a helyiek tényleg így készítik.
Mexikói ízvilágú ételekhez nagyon ajánlott, marhahúsos raguhoz, tüzesebb babos ételekhez is jól passzol, de a csirkét is feldobja, ízlés szerint hangolhatjuk csípősebbre vagy enyhébbre, ahogy szeretjük!
Igazán szerencsések, akik a kertjükben nevelhetik és dézsmálhatják kedvükre a zöldfűszereket, de igazság szerint az ablakpárkányon is jól elvan a legtöbbjük, nem mellesleg szépségesek is, és kis odafigyeléssel hosszan élvezhetjük isteni aromáikat. Érdemes inkább kertészetben beszerezni vagy magról ültetni, a hiperekben, szuperekben nem erre vannak szakosodva, nincs figyelem és szakértelem, és gyakran már az utolsókat rúgják, amikor megvesszük őket, így pár nap alatt csalódást okoznak. A kertészetben nyugodtan meg is kérdezhetjük, milyen locsolást és fényviszonyokat igényelnek, így ezek tartósabb lakótásaink lesznek.
1. Fűszerkert az ablakpárkányon
Az ablakpárkányon vagy az erkélyen, teraszon tökéletesen elvan a petrezselyem, a snidling, a bazsalikom, a kakukkfű, a zsálya és a rozmaring, de a majoránna, a lestyán és a zsálya is, viszont sajnos a kaporról és a korianderről le kell mondanunk: ezek ugyanis akkor érzik jól magukat, ha jó mélyre le tud menni a gyökerük, erre viszont egy cserép vagy virágláda esetén nincs túl sok esélyük, így nem is nagyon érdemes velük próbálkoznunk – sajnos.
2. Így tároljuk!
Ha nem nevelgetjük és frissen szedjük, hanem csokorban vesszük a piacon, akkor érdemes vagy minél előbb felhasználni őket, vagy a lehető legjobban tárolni őket, hogy pár napig frissek maradjanak. A legjobb, ha a szárukat kicsit visszavágjuk, majd 2-3 ujjnyi vízbe tenni egy befőttes üvegbe, és a hűtőbe tenni például a petrezselymet, a kaprot, a koriandert, így 45 napig eltarthatók, a bazsalikom esetében hasonló a tökéletes tárolás, de nem szereti a hűtő hidegét, őt érdemes inkább a konyhapulton tartani. A keményebb szárú zöldfűszereket, mint amilyen a rozmaring, a kakukkfű vagy a zsálya, jobb inkább konyha papírtörlőbe csavarni, majd egy műanyag dobozba vagy uzsonás tasakba tenni, így 2-3 hétig is frissek maradnak.
3. Fagyasztós trükk
Ha úgy látjuk, hogy nem tudjuk felhasználni frissen a zöldfűszert, netán ajándékba kapjuk vagy akciósan nagyobb adaghoz jutunk, akkor érdemes bevetni a jégkockatartós trükköt: a zöldfűszereket finomra vágjuk vagy késes robotgépben összemixeljük, jégkockatartóba tesszük, felöntjük olvasztott vajjal, alaplével vagy egyszerűen vízzel, és lefagyasztjuk. Ha megfagytak, áttehetjük egy tasakba vagy dobozba, hogy a jégkockatartót másra is használni tudjuk, a kockákat pedig ízesítésre bármikor bevethetjük.
4. Fűszervaj házilag
Hasonlóan szuper megoldás a fűszervaj ilyen esetekre. Bármilyen "felesleges" zöldfűszerünk van, finomra vágva szobahőmérsékletű vajjal összekeverjük, adhatunk hozzá frissen őrölt borsot, zúzott fokhagymát, reszelt citromhéjat, akár kevés mustárt is, majd frissentartó fólia segítségével hengerré formázva bedobhatjuk a fagyasztóba. Isteni bármilyen sült húshoz, halhoz, zöldséghez, de még pirítósra kenve is…
5. Fűszersó magunknak vagy gasztroajándéknak
Másik szuper módszer a friss zöldfűszerekhez, ha fűszersót készítünk velük. A finomra vágott fűszert durvább szemű sóval összekeverjük, tepsibe öntjük, és alacsony hőmérsékleten, 60-70 fokos sütőben kb. 20 percet szárítjuk. Ezalatt a só kivonja a nedvességet és átveszi az aromákat, ha kihűlt, üvegekbe rakjuk. Isteni házi használatra, de akár gasztroajándéknak is tökéletes – személyes, egyedi és igazán olcsó. 😉
A túrótorta általában desszert, és szinte mindig édesen készül, de sós változatban is érdemes kipróbálni. A tortaalaphoz ebben az esetben természetesen sós kekszet vagy kétszersültet válasszunk. A túró ízlés szerint lehet tehéntúró vagy éppen juhtúró, de akár a kettő keveréke is, amit nem árt mascarponével gazdagítani, hogy selymesebb, krémesebb legyen.
Ízlés szerint különböző zöldfűszereket tehetünk a túróba, én most csak egy kisebb csokor apróra vágott snidlinget kevertem hozzá, de petrezselyem, kapor is nagyon jól illik hozzá. Tálalás előtt érdemes egy kicsivel előbb kivenni a hűtőből, majd még hidegen felszeletelni, és úgy kínálni az ünnepi asztalon.
Zöldfűszeres sós túrótorta
Hozzávalók egy 24 cm-es tortaformához:
A kekszes alaphoz:
A túrós töltelékhez:
Elkészítés: Az alaphoz a kekszet (vagy a kétszersültet) morzsoljuk össze, majd adjuk hozzá a felmelegített vajat, és keverjük alaposan össze. Annyi vajat adjunk hozzá, hogy összeálljon a keksz. A tortaformát béleljük ki sütőpapírral, majd öntsük bele a vajas kekszet, és tenyérrel alaposan nyomkodjuk bele. Ezután tegyük be a hűtőbe kb. 1 órára, hogy teljesen megdermedjen.
A töltelékhez a túrót villával kicsit nyomkodjuk össze, majd adjuk hozzá a mascarponét, az olívaolajat, a tejfölt, ízlés szerint sót és őrölt borsot, majd robotgéppel keverjük alaposan össze. A snidlinget vágjuk fel apróra, majd szintén keverjük hozzá a túrós masszához. Ízlés szerint más zöldfűszert is keverhetünk hozzá!
A tejet melegítsük forráspontig, majd vegyük le a tűzről, és állandó keverés mellett, adjuk hozzá a zselatint. Ezután addig keverjük, míg a zselatin teljesen feloldódik, és langyosra hűl, majd öntsük hozzá a túróhoz, és robotgéppel keverjük alaposan össze. Én szűrőn átszűrtem a zselatint, hogy szép selymes legyen majd a töltelék.
Vegyük ki a hűtőből a kekszes alapot, majd egyenletesen öntsük rá a túrós tölteléket. Ezután tegyük vissza a hűtőbe pár órára – vagy egész éjszakára -, hogy a töltelék teljesen megdermedjen.
Tálalás előtt vegyük ki a megdermedt tortát a hűtőből, és ízlés szerint díszítsük vékonyra felszeletelt retekkel és apróra vágott snidlinggel, majd szeleteljük fel, és úgy kínáljuk – pl. a húsvéti sonka mellé.
Zöld levest főztem, és nemcsak a színe miatt kapta ezt a nevet, hanem azért, mert csakis zöld fűszernövények kerültek bele. Az időjárásnak köszönhetően még mindig találok a kertben petrezselyemzöldet, és olyan sűrű, mint egy erdő. A többi zöldféleséget és az újhagymát ugyan a zöldségesnél szereztem be, de nincs kőbe vésve, hogy azzal készüljön a leves, ízlés szerint lecserélhetjük például apróra vágott vöröshagymára.
A levesbetétet sem bonyolítottam túl, egyszerű sajtgombócot főztem bele, szintén zöldfűszerrel bolondítva, és nagyon jól illett a leveshez.
Hozzávalók:
A leveshez:
A sajtgombóchoz:
Elkészítés: A leveshez a petrezselyemzöldet, a kaprot és a zellerlevelet alaposan mossuk meg, csepegtessük le, majd vágjuk fel apróra. Az újhagymát vékonyan szeleteljük fel úgy, hogy a zöld szárrészből is vágjunk hozzá.
Egy edényben hevítsük fel a vajat és az olajat, majd adjuk hozzá a felszeletelt újhagymát, és pároljuk üvegesre. Ezután keverjük hozzá az apróra vágott zöldfűszereket, majd pár pillanat után szórjuk meg a liszttel, pirítsuk szintén pár pillanatig, majd öntsük fel a vízzel. Ezután ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a leveskockát, főzzük kb. 20 percig, majd adjuk hozzá a tejszínt, forraljuk fel.
Közben a sajtgombóchoz egy tányérba üssük fel a tojást, adjuk hozzá a tejfölt, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg a majoránnával és a szerecsendióval, majd keverjük simára. Adjuk hozzá a búzadarát és a lisztet, a reszelt sajtot, majd keverjük alaposan össze, és hagyjuk kicsit állni.
Ezután a masszából nedves kézzel formázzunk diónyi gombócokat, majd tegyük a forrásban lévő levesbe, és kisebb lángon addig főzzük, amíg a gombócok puhára főnek.
Tálaláskor merjük a levest a gombóccal együtt tányérba, majd úgy kínáljuk.
A pulyka a húsok közül az egyik legegészségesebb, zsírtartalma sokkal alacsonyabb, mint más húsféléknek, magas fehérjetartalma miatt ideális választás azoknak, akik figyelnek a súlyukra. Cukorbetegeknek és inzulinrezisztenciával élőknek kimondottan javasolják a fogyasztását, mert a vizsgálatok szerint olyan típusú fehérje van benne, amely szabályozza az inzulintermelést.
A pulykahús meglepően gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, a legnépszerűbb, sovány részei sok B-vitamint és vasat tartalmaznak, kálium- és foszfortartalmuk is magas, ezért a pulyka ideális étel a magas vérnyomással küzdőknek, fogyasztása hozzásegít a csontok és fogak egészségének megőrzéséhez is.
A sovány és semlegesebb ízű pulykamellet érdemes bepácolni sütés-főzés előtt. Ha panírozni fogjuk, akkor tegyük néhány órára fokhagymás tejbe, ha serpenyőben sütjük, akkor olajos-fűszeres páccal érleljük inkább. Szinte minden fűszer jól illik hozzá, érdemes minél többféle ízesítéssel, friss zöldfűszerrel, mediterrán vagy akár egzotikus, ázsiai ízvilággal is kipróbálni.
Serpenyős pulykamell zöldfűszerekkel
Hozzávalók:
Elkészítés: A pulykamellet féltenyérnyi szeletekre vágjuk, vékonyan megkenjük mustárral, megszórjuk kakukkfűvel, őrölt színes borssal, csipetnyi csilivel, meglocsoljuk kb. 1/2 dl olívaolajjal, összeforgatjuk, és lefedve a hűtőbe tesszük fél órára.
Közben a fokhagymát és a salottahagymát megtisztítjuk, a fokhagymát nem túl vékony szeletekre vágjuk, ha kisebb hagymánk van, akkor félbe-, ha nagyobb, akkor cikkekre vágjuk.
Egy grillserpenyőt felhevítünk, a hússzeleteket mindkét oldalukon 1-2 perc alatt elősütjük, majd a páclevet is aláöntjük, a húsok mellé tesszük a hagymát, 4-5 percig sütjük, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a zsályát és a kapribogyót, aláöntjük a fehérbort, lefedve 4-5 percig pároljuk, majd addig sütjük a fedőt levéve, míg a bor elillan és a pulykamell szép színt kap.
Krumplipürével, párolt rizzsel, sült zöldséggel és salátával is tálalhatjuk, mindenhogy nagyon finom.
Ez is érdekelhet: Szárnyasételek
Hazánkban is egyre nagyobb tért hódít a baromfi fogyasztása. Részben az ára miatt, másrészt azért, mert sokkal egészségesebb, mint a sertés- és marhahús. Leggyakrabban csirkehúst fogyasztunk, de az utóbbi évtizedben a pulykahús is egyre nagyobb helyet foglal el az étrendünkben. Libát, kacsát is gyakran eszünk. A baromfihús bő választéka magával hozta azt az igényt, hogy többször és változatosabban készítsük el magunknak, a családnak, vendégeinknek a szárnyasokat.
Ebben a könyvben a kezdő háziasszonyok és a nagy gyakorlattal rendelkezők egyaránt találnak kedvükre való recepteket, melyek nem csak elkészítésükkel, hanem finom ízeikkel is örömet okoznak a család minden tagjának.
A sütőtökös lasagnét készíthetjük besameles vagy paradicsomszószos változatban is, a lényeg, hogy ne fukarkodjunk a töltelékkel és a sajttal, így a tésztarétegek könnyen átsülnek-főnek a szószban. A fűszerezés is jól variálható: a fokhagyma szinte elhagyhatatlan, de friss vagy szárított zöldfűszerekkel is érdemes gazdagítani a szószt és a zöldséges réteget is, így nemcsak isteni finom lesz a végeredmény, de már sülés közben is mennyei illat járja át a lakást.
Sütőtökös lasagne
Hozzávalók:
A szószhoz:
Elkészítése: A sütőtököt vágjuk kisebb darabokra, és a szokásos módon forró sütőben süssük puhára. Ha pirosra sült, és kihűlt, húzzuk le a héját.
Közben a paradicsomszószhoz a hagymát és a fokhagymát vágjuk finomra, dinszteljük meg kevés olajon, adjuk hozzá a felkockázott paradicsomot, a paradicsompürét és vizet, keverjük el, majd fűszerezzük sóval, borssal, zöldfűszerekkel, és néhány perc alatt főzzük össze.
Egy tepsi vagy hőálló üvegedény alját csorgassuk meg olajjal, kanalazzunk rá kevéske paradicsomszószt, fektessünk rá egy réteget a lasagnetésztából. A sült sütőtök egy részét vékony szeletekre vágva tegyük egy centi vastagságban a tésztára. Mindenhova kerüljön. Erre rétegezzünk felkarikázott paradicsomot, szórjuk meg reszelt sajttal meg friss fűszerlevelekkel, majd bőven csorgassuk meg a paradicsomszósszal. A tészta így a paradicsom levében fog megpuhulni, s ettől még ízesebb lesz. Ismét lasagnetészta következzen, rá a sült tökhús, paradicsomszeletek, sajt, fűszerek és paradicsomszósz. Addig rétegezzük, míg az edényünk meg nem telik.
A tetejét szórjuk meg reszelt sajttal, és forró sütőben kb. 180 fokon 30-35 percig süssük. Szeletelés előtt hagyjuk egy kicsit állni.
A receptet és a fotót Körtvélyessy Andrea küldte. Köszönjük!
Továbbra is várjuk olvasóink tésztás receptjeit receptversenyünkre! >>