Azóta ittam már sokfélét, több márkájú és többféle zsírszázalékú tejet próbáltam ki, mind másmilyen volt. Azóta kipróbáltam a növényi eredetű tejeket is. Nem azért, mert tejcukor- és tejfehérje-intoleranciám van, csak kíváncsiságból. Panka már mesélt nektek az ételintoleranciáról, és mutatott is néhány tejpótló alternatívát: kókusztejet, mandulatejet és rizstejet. Én pedig hoztam még melléjük kettőt.
Ezer helyről olvasni mindenfélét a tej jó és rossz hatásairól, de mik is a tények és hogyan is néz ki mindez? Kattintsd IDE az igazságért!
Én ezzel próbálkoztam először, éppen edzés előtti finomságként nyúltam utána a polcra, kíváncsian kortyoltam bele, enyhe fintorral nyeltem le: vízíze volt. Igaz, ezt csak addig gondoltam, míg a mandulatejbe nem kóstoltam bele. Már most hozzá kell tennem, hogy ez tényleg csak egyéni ízlés kérdése, hogy kinek melyik tej jön be jobban.
Szóval nekem a zabtej bejött. Ez már csak azért is volt jó hír számomra, mert bár tudom, hogy a zab mennyire egészséges, hiába vetettem be bármit, képtelen voltam rászokni a zabos finomságokra. Ha a zabkását nem próbáltam ki ötféle módon, akkor sehogy. Az első falat után görcsbe rándult a gyomrom. Így a tabtejjel kicsit pótolni tudom a zabpehely áldásos hatását: tele van magnéziummal, beindítja a zsírégetést, magas rosttartalma segíti az emésztést, és feltölt energiával.
A zabtejet ráadásul otthon is elkészíthetitek: egy pohárnyi zabot áztassatok be egész napra, majd a megpuhult zabot attól függően, hogy mennyire sűrűre szeretnétek, néhány pohárnyi hideg vízzel turmixoljátok össze. Egy szűrőnek használt ronggyal szűrjétek le, nádcukorral, mézzel ízesíthetitek.
A tej régen élet, erő, egészség volt. De mi a helyzet most? Kattints IDE az igazságért!
A Greenpeace egyik friss jelentése amellett kampányol, hogy legalább 50 százalékkal kevesebb húst és tejterméket kellene fogyasztanunk az évszázad közepére, ezzel a saját egészségünket és a bolygónkat is megvédve. Az elemzés szerint ezt muszáj meglépnünk, ha tartani akarjuk magunkat a párizsi klímaegyezményhez, hiszen az elkövetkezendő évtizedekben a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 52 százalékáért felel majd, és ennek 70 százaléka a hús- és tejtermék-feldolgozásból érkezik majd.
A jelentésben a Greenpeace azt is felsorolja, milyen előnyei származnak az emberiségnek abból, ha megfogadja a tanácsot, ezek közül sorolunk fel most néhányat.
Küzdhetünk a klímaváltozás ellen
A már említett üvegházhatású gázok kibocsájtása nem játék, ha nem teszünk ellene valamit, akkor esélyünk sincs, hogy elérjük a párizsi klímaegyezményben foglalt céljainkat. Ha tényleg a felére csökkentenénk a hús- és tejtermékfogyasztásunkat, akkor 64 százalékkal csökkenhetne a kibocsájtott üvegházhatású gázok mennyisége.
Az egészségesebb és környezettudatosabb hatásokról itt olvashattok bővebben >>
Vegán recepteket itt találtok >>
A Greenpeace egyik friss jelentése amellett kampányol, hogy legalább 50 százalékkal kevesebb húst és tejterméket kellene fogyasztanunk az évszázad közepére, ezzel a saját egészségünket és a bolygónkat is megvédve. Az elemzés szerint ezt muszáj meglépnünk, ha tartani akarjuk magunkat a párizsi klímaegyezményhez, hiszen az elkövetkezendő évtizedekben a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 52 százalékáért felel majd, és ennek 70 százaléka a hús- és tejtermék-feldolgozásból érkezik majd.
A jelentésben a Greenpeace azt is felsorolja, milyen előnyei származnak az emberiségnek abból, ha megfogadja a tanácsot, ezek közül sorolunk fel most néhányat.
Küzdhetünk a klímaváltozás ellen
A már említett üvegházhatású gázok kibocsájtása nem játék, ha nem teszünk ellene valamit, akkor esélyünk sincs, hogy elérjük a párizsi klímaegyezményben foglalt céljainkat. Ha tényleg a felére csökkentenénk a hús- és tejtermékfogyasztásunkat, akkor 64 százalékkal csökkenhetne a kibocsájtott üvegházhatású gázok mennyisége.
Az egészségesebb és környezettudatosabb hatásokról itt olvashattok bővebben >>
Vegán recepteket itt találtok >>
