A székelygulyás vagy székelykáposzta egy jófajta sertéspörkölt és savanyított káposzta házassága, gyakran egy kis tejföllel gazdagítva. Tartalmas, magyaros egytálétel, és csalóka a neve: nem Erdélyből származik!
Aki azt gondolja, hogy erdélyi étel a székelykáposzta vagy székelygulyás, meg fog lepődni: valójában pesti receptről van szó, mégpedig érdekes történettel, amely Petőfi Sándorhoz is kapcsolódik, itt olvashattok róla.
Egyszerűen elkészíthető étel a székelykáposzta. A pörköltalapon érdemes a húst először legalább félig megpuhítani, majd ezután hozzáadni a káposztát, mert így főnek együtt tökéletes állagúra. A sertéshúst helyettesíthetjük soványabb szárnyassal, használhatunk hozzá szaftosabb pulykacombot, filézett csirkecombot, de készíthető igazán sovány csirke- vagy pulykamellel is – ezek gyorsabban el is készülnek, bár nem lesz olyan testes, tartalmas a fogás.
Vannak, aki tejfölösen szeretik a székelygulyást, mások csak tálaláskor halmoznak belőle a tetejére, de olyanok is akadnak, akik szerint nem szükséges semmi más hozzá, mint friss kenyér. Ha tejfölösen szeretjük, egy kis liszttel elkevert tejföllel az utolsó percekben összeforralhatjuk, selymesebb lesz így az étel. Tálaláskor pedig megszórhatjuk egy kis kaporral, ha szeretjük – a káposztához jól illik, főleg a tejfölös változathoz.
Székelykáposzta
Hozzávalók:
Elkészítés: Apróra kockázzuk a megtisztított hagymát, a sertéshúst is 2 cm-es kockákra vágjuk.
Olajon megdinszteljük a hagymát, rádobjuk a húst, sózzuk, borsozzuk, fehéredésig pároljuk, majd köménymagot és pirospaprikát hintünk rá.
Kevés vízzel felöntjük, majd 10-15 percig lefedve puhítjuk a húst.
Ezután hozzáadjuk a káposztát, és lefedve dinszteljük további fél órát, amíg minden megpuhul.
Tejföllel, friss kenyérrel tálaljuk.