A legkisebb fiamat Flóriánnak hívják, lassan ötéves lesz, és ezen a szent napon, amikor e sorokat írom, épp a névnapját ünnepli. Fontos esemény ez számunkra. Nem a név vagy a névadás miatt. Igazából ennek inkább a születésnapjához van köze. No, meg ahhoz, hogy Angliában élünk.
Próbálom az elején kezdeni.
Születésnap-mizéria
Flórián fiunk egy meleg, késő júliusi vasárnap délután látta meg a napvilágot – itt, a szigetországban. Azóta is nagy örömmel köszöntjük őt az évnek azon napján, bárhol vagyunk is épp. Ő viszont, mióta iskolába jár (igen: Angliában a négy-öt évesek már iskolába járnak – de erről majd egy másik alkalommal írok), igen fájlalja, hogy az ő születésnapja éppen a nyár közepén van – amikor egyetlen osztálytársa sem köszöntheti őt ez alkalomból.
Itt ugyanis a születésnap – különösen az ilyen kicsi gyerekek számára – olyan, mint valami beavatási szertartás. („Iskolás lettél: neked is lehet partid!”) Hatalmas esemény. Ünneplik az iskolában, otthon és a szülők partit rendeznek a kicsinek egy közeli szabadidőközpontban, ahol erre a célra külön megfizetett emberek szórakoztatják a gyerekeket. „Kedvencem”, ahol a gyerekeknek egy szabadon választott szuperhősjelmezben kell megjelenniük. Ami van otthon a gardróbban. Na persze nem muszáj, de nem biztos, hogy egy normál ruhába öltözött gyerek pont olyan jól fogja érezni magát, mint a sok kis Batman, Superman, Speedman és Cinderella… (Sajnos a mi szekrényeinkben csak normális ruhák vannak. Örököltünk ugyan egy kalózsapkát és egy Drakula-jelmezt, de mindkettő hiányos, és egyik sem alkalmas a szuperhősbulikra.) A nagyobbak számára még széleskörűbbek a lehetőségek: van lézerparti, medencés parti, falmászóparti… és ki tudja még, mi! De ott legalább nem kell beöltözni.
Talán nem vettek meg, ha azt mondom, én nagyon örülök annak, hogy a gyermekeim több mint fele nyáron született.
Ők viszont sajnos nem ilyen boldogok ettől. Szerencsére ez már nem alku kérdése, még ők is belátják, hogy ezen nem lehet változtatni. (Nekem csak az a dolgom, hogy a lehetőségekhez képest csendesen örüljek.)
A nagyok (8-10 évesek) egyébként már feldolgozták ezt a problémát, nem is olyan rég azonban még ők is nagyon szerették volna, ha egyszer őket ünnepelnék, nekik énekelnének, őket irigyelnék az osztálytársaik – úgy, mint ők másokat a születésnapjukon. Flóris sincs máshogy ezzel. Találtunk is megoldást!
Azt gondoltuk, a névnap megfelelő alkalom erre. Mert igaz, hogy ebben az országban nem ünnepelik a névnapokat, s a legtöbb embernek fogalma sincs arról, miféle nap ez, és hogy neki is van, pláne, hogy mikor, de mi szépen elmagyarázzuk mindenkinek. Így aztán a nyáron született fiainknak is csurran-cseppen valami kevés kis „sütkérezés”. Ilyenkor süteményt sütünk, amit aztán az iskolában elosztanak, miután elénekelték a „Happy birthday” helyett a „Happy nameday to you”-t. És mindenki boldog.
Közös sütögetés
Így terveztük ezt mára is.
Tegnap délután nekiláttunk muffint sütni a mai Flórián-nap alkalmából. Sőt, mivel a nagyfiúk felháborodtak, hogy micsoda dolog, hogy csak az osztálytársaknak jut, nekik meg nem, és a muffinoknak még a szélét sem lehet megkóstolni, mint egy rendes sütinek, ezért még tegnap megsütöttünk egy másik adag egészséges csokis süteményt is – itthonra.
Flóris mindig nagy lelkesedéssel segít, én pedig boldog vagyok, hogy sütés közben szem előtt van, és nem kell aggódnom, hogy míg én a konyhában pepecselek, ő romba dönti a házat, fél óra alatt láthatatlanná teszi egyheti munkámat, vagy felfedező túrát tesz a szomszédok kertjében. Szóval szeretünk együtt sütni-főzni.
Most is jött, sürgetett, segített: számolgatta a muffinpapírokat, keverte a tésztát, rakta a tetejére a meggyet – mindre hármat –, figyelte, hogy „alakulnak-e már” a sütőbe tett muffinok.
Gyerekbarát csokis süti
Egészségesítettük a receptet, amennyire csak lehetett, és még arra is ügyeltünk, hogy kevesebb takarítani valójuk legyen utána a tanár néniknek (és nekünk idehaza) – úgy csináltuk, hogy ne legyen olyan morzsálódós a tészta, mint az igazi muffin vagy csokis süti tésztája.
A süti és a muffinok ugyanabból a tésztából készültek (5 tojás kellett az egyikhez, 5 a másikhoz), csupán két apróságban különböznek egymástól: a süteményre nem tettünk a nagymama meggybefőttjéből, viszont mikor kisült, megkentük a levével a süti tetejét. Mikor pedig ezt beszívta, csokimázzal borítottuk.
Ami a hozzávalókat illeti, van bennük egy kevés cukor. Az eredeti receptben barna cukor szerepel, aminek jellegzetes, kissé karamelles íze van a csokis süteményekben, és én még nem jöttem rá, hogy ezt az ízt milyen egészségesebb édesítővel tudnám elérni. A csokis sütihez viszont kell ez az íz, úgyhogy, bár jóval kevesebb cukor van benne – de van benne.
A másik a gyümölcsszirup.
Ne tévesszen meg senkit a neve! Ezt édes gyümölcsökből készítik, de 100%-os gyümölcs – hozzáadott cukor nincs benne. Nem olyan régen fedeztem fel az egyik, otthon is kedvelt nagy élelmiszer-áruházban. Én nagyon szeretem, mert a méz itt méregdrága, azt, ha lehet, nyers fogyasztásra használjuk: kenyérre kenni, sütés-főzés nélküli ételek édesítésére. Igyekszünk hasznunkra hajtani a benne levő összes vitamint és ásványi anyagot.
Ha sütök, akkor viszont tökéletes ez a gyümölcsszirup! Úgy viselkedik, mint egy édesebb fajta méz, úgy is néz ki, nagy előnye az is, hogy jóval olcsóbb.
Ha viszont nektek nincs ilyen kéznél, méz viszont akad bőven, akkor nyugodtan helyettesítsétek azzal!
Az alakorliszt is tökéletesen helyettesíthető teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszttel. Fehér liszttel is – csak akkor már nem lesz annyira egészséges.
Tovább egészségesíthetjük a receptet, ha vaj helyett kókuszzsírral készítjük – akkor kicsit morzsalékosabb lesz, viszont kap egy kellemes, enyhén kókuszos ízt. Én most vajjal készítettem.
Meggyes-csokis süti egészségesebben
Hozzávalók:
Elkészítés: A liszteket, kakaót és a szódabikarbónát egy keverőtálban összekeverjük.
A vajat, csokit, cukrot, gyümölcsszirupot (vagy mézet) és a vaníliát egy lábasban összeolvasztjuk – forrnia nem szabad, csak legyen egyenletes állagú! Majd levesszük a tűzről, és pár percig hűlni hagyjuk, ezután hozzákeverjük a tojásokat (nem kell szétválasztani). Végül az egészbe beleszitáljuk a lisztes keveréket. Alaposan elkeverjük, muffinformákba vagy sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük.
A tetejére meggyet szórunk.
170 fokon sütjük kb. 18 percig. Tűpróbával ellenőrizzük!
Problémák és megoldások
Minden jól ment. Gyalog mentünk az iskolába két nagy doboz csokis-meggyes muffinnal felszerelkezve. Elmagyaráztuk a tanár néninek, hogy nálunk odahaza ünnep a védőszent napja, stb. Tökéletes megértésben volt részünk. Minden úgy ment, ahogy terveztük – eddig a pontig.
Amikor ugyanis a sütikre került a szó, kiderült, hogy az sajnos lehetetlen a sok és sokféle allergiás osztálytárs miatt.
Igen, ez teljesen érthető. Új iskola, nincs egy éve, hogy ide járnak a fiúk: tájékozódnunk kellett volna előbb. Akartunk is – csak a sok készületben valahogy „elfelejtődött”. Habár „elbizakodottságomnak” volt egy kevés valóságalapja is – csak nyilván nem elegendő –, láttam én többször is ebben az iskolában muffinos dobozzal érkező szülőket… ám valószínűleg ők valamelyik szomszéd osztályba igyekeztek épp. Szóval tökéletesen megértem, minden aspektusát át tudom érezni a problémának. Szegény névnaposomnak viszont nagyon lefelé görbült a kis szája… Míg ott voltam, nem sírt, de el tudom képzelni, hogy utána kitört belőle.
Azért találtunk gyorsan megoldást.
A tanár néni megígérte, hogy beszélni fognak a névnapról közösen az osztállyal, nem mondta, de talán fel is köszöntik majd őt. És még ezen felül is előrukkolt egy mentőötlettel: Flórisnak a nyelvi felzárkóztatás miatt heti kétszer különórája van a tavalyi óvó nénijével. Ott csak ő van és Claire néni. Épp ma van az egyik ilyen nap. Kivettünk hát két muffint a rengetegből: egyet Flórisnak, egyet az óvó néninek. Ők pedig ezeket majd „titokban” elfogyasztják a különórán.
Úgyhogy a maga szolid módján meglesz az ünneplés is. Szerintem megvigasztalódik a kis Flórián!
Ezután már csak a muffin-hegy probléma nehezedett a vállamon (szó szerint). Szerencsére összefutottam egy falubéli háromgyerekes anyukával, akit barátságom jeléül megörvendeztettem jó néhány egészséges csokis-meggyes sütivel! :))) (Egyébként tényleg barátságban állunk – most már egész biztosan!)
Persze még itthonra is maradt bőven, nem is beszélve a csokis tetejű tepsis változatról. De majd csak megoldjuk valahogy!
Palacsinta @csokibolondoknak
Gyors
Olcsó
Főzés nélül
Maradékból
