A bográcsozásban az a jó, hogy lehet csinálni kettecskén, de társaságban is, a lángnyalábok mindenképp gyönyörű díszletet adnak az esténkhez. A füst elűzi a kis hülye szúnyogokat, és ha kavarogva ránk száll, akkor tutik lehetünk benne, hogy szépek vagyunk, mivel a füst szépre száll.
A tűz amúgy mindenkiben fellobogtat valamit az ősi szenvedélyből, előbújik belőlünk a még zabolázatlan kisördög, a párunkból meg a vérmes-tüzes őserő, és óvatlanul csókolózásra adjuk a fejünket. Ezzel nem is volna baj, ha előzőleg megkevertük a bográcsban rotyogó kaja dolgot, és meggyőződtünk róla, hogy húsz percen belül nem ég le.
Baráti együttlétnek is tökéletes a bográcsozás, velük nem feltétlenül kell este: a közös főzés, sztorizás a szabadban egy kis fröccsel vagy sörrel visszahozza a korábbi nyarak élményeinek emlékét – miközben pazar egytálétel fő a bográcsunkban.
Álljon itt néhány ötlet, mi rotyoghat a bográcsban, és egyáltalán, hogy kezdjünk hozzá a tűzcsináláshoz.
Előkészületek
– Rakjuk meg a tüzet. Legalulra kerüljön száraz papír, arra 3-4 maroknyi száraz gallyacska vagy száraz fű. Ezt a kis kupacot szépen pakoljuk körbe vastagabb, álló faágakkal, hogy végül úgy nézzen ki, mint egy indián kunyhó. Fontos, hogy szellős legyen, mert a tűznek levegőznie kell. Ha így járunk el, teljesen szükségtelen az amúgy is veszélyes gyújtóanyagokkal locsolgatni a rakást, szépen meg fog gyulladni anélkül is. Most gyújtsunk meg egy vékonyabb ágat, és tartsuk a lángot a papírhoz. Ha a papír fellángol, meggyújtja az ágacskákat, azok pedig a fahasábokat.
– Hagyjuk egy kicsit leégni a tüzet, és közben a bográcsot mossuk tisztára. Általában poros, hiszen nem a konyhában szoktuk tartani. Állítsuk fel a tűz fölé a bográcstartó állványt, és akasszuk rá az edényt. A lángok és a bogrács között legyen legalább 20-30 centi távolság, különben minden leég benne. Ha viszont el találna szunnyadni a láng, tegyünk még fát a tűzre, vagy legyezzük meg egy lapáttal vagy nagy kartonlappal, hogy levegőhöz jusson.
– Ezután beletehetjük az edénybe a zsiradékot, ami lehet szalonna, zsír vagy olaj. És kezdődhet a főzés, attól függően, hogy mi lesz a menü.
Marhapörkölt vagy gulyásleves
A pörköltünk készülhet bármilyen húsból, disznóból vagy vadból, de az igazi klasszikus alapanyaga a marhahús. Ha a végén zöldségeket dobálunk bele, és felengedjük vízzel, gulyásleves lesz belőle.
Hozzávalók 4-5 személyre:
Ha inkább gulyáslevest készítenénk, szükséges még:
Elkészítés: Olvasszuk meg a zsírt. Ha olajjal főzünk, várjuk meg, míg felforrósodik. Tegyük bele az apróra vágott vöröshagymát, sózzuk meg, majd dobáljuk hozzá a felkarikázott t. v. paprikát, és kevergetve süssük, míg meg nem fonnyad. Mielőtt lekapna, tegyük hozzá a nagyobb karikákra vágott paradicsomot is. Ezután jöhet a felkockázott hús. Keverjük át alaposan a zöldségekkel, majd vegyük a tüzet kis lángra. (Ezt úgy kell, hogy vagy széthúzzuk kissé a farakást, vagy magasabbra emeljük a bográcsot az állványon.) Folyamatos ellenőrzés mellett engedjük, hogy a hús lassan rotyogva főjön. A bográcsolás nem gyorsétkezde, a marhahúsnak legalább két óra kell, míg puhára fő. Ne öntsünk rá vizet, míg a hús ki nem engedi a saját levét. Ha úgy látjuk, túl kevés a leve, öntögessünk rá némi vizet – vagy még jobb a vörösbor. Ha már majdnem puha, jöhetnek rá a fűszerek, a só, a bors, a pirospaprika. Előbb ne paprikázzuk, mert megkeseredhet. Tegyünk bele annyi vizet, ami ellepi, és dobjuk hozzá a meghámozott, apróra vágott krumplit.
Ha levest készítünk, akkor a krumplival egy időben beletehetjük a többi felaprított zöldséget is, illetve két szál zellerzöldet és az őrölt köményt. Másfél literrel több vizet öntsünk rá, mint ha pörköltet készítenénk. Engedjük főni. Amikor elkészült, vagyis a hús is, a burgonya is, és a zöldségek is puhák, tegyünk bele még egy kis őrölt pirospaprikát, ettől lesz gyönyörű színe (esetleg a csilit is, aki szereti), és rottyantsunk rajta még egyet. Diéta ide vagy oda, nagy szelet puha fehér kenyérrel az igazi.
Még több húsos és vega bográcsos recept a cookta.hu-n nemsokára!