Ahogy meséltem, Sebő iskolai feladata miatt belevágtunk a nagy bizniszbe, a bonbongyártásba. Közös erővel készítjük a különféle csokikat, hogy a hétvégi iskolai vásáron jól szerepeljünk. Az előzményeket itt találjátok, most pedig mesélek a bonbonokról.
Fő az egyszerűség!
Ne mondjam, hogy ez alkalommal lemondtunk az egészségesítő programról. Mert habár a szülők adják a pénzt, mégiscsak a gyerekek fognak vásárolni. A csipszek és gumimacik országában pedig az „egészséges” valami olyasmit jelent: „ehetetlen”. Ezzel a cégérrel szerintem egy vevőnk se lenne. 😀
A most készített legtöbb édességnek igazi receptje sincs, legfeljebb elkészítési „eljárása”. Mivel a lényeg nem az, hogy milyen bravúrokkal tudok minél különlegesebb és kidolgozottabb dolgokat készíteni, hanem az, hogy a gyerek mindenben részt vegyen, ezért többségükben a legegyszerűbb csokoládékat választottuk.
Ilyen az én két kedvencem is: a fehér csokoládés, aszalt szilvás és a tejcsokoládés, aszalt barackos bonbon is. Semmi egyebet nem tettünk, mint megolvasztottuk a csokoládét víz fölött, bonbonformákba öntöttük, és aszalt gyümölcsöket nyomkodtunk beléjük. (Napraforgóval, mazsolával, mandulapehellyel is remekül működik egyébként.)
A háromszínű csokoládé is meglepően finom: fehér, tej- és étcsoki egymásra rétegezve.
Rafináltabb, de nem ördöngös
Aztán vannak rafináltabbak is. Sebő meglátott egy citromoscukorka-receptet egy kimustrált angol szakácskönyvben, és rögtön beleszeretett. Persze hogy el kellett készíteni! Finom és édes, cseppet sem bonyolult, de nagyon sokáig tart, sok a macera, és kell hozzá egy hozzávaló, amit nem is tudom, hogy hívnak odahaza, úgyhogy ennek a receptjét inkább egy másik alkalomra hagyom.
A cukorkáknál sokkal gyorsabban elkészültek a trüffelkrémmel töltött bonbonok, amiknek az alapreceptjét én is a neten lestem, és nem szívesen ékeskednék más tollával. Azt azonban már elmondhatom, hogy az egyik hagyományosan, fele ét-, fele tejcsokoládéból készült kevés vaníliával ízesítve, a tetejét pedig marcipánvirágokkal díszítettük. A másik fehér csokoládés trüffel egy kanálnyi kókusszal ízesítve, csokiba mártva, kakaóban hempergetve.
Eperkrémes csokoládé
Ilyen „bonyolultabb”, de még korántsem bonyolult volt az epres fondant-krémes étcsokoládé. Ez már saját kútfőből pattant ki – még ha nem is kellett hozzá hatalmas kreativitás. 🙂 .
Ehhez enyhe tűzön fel kell melegíteni egy kisebb darab – 6-8 dkg-os –, készen kapható fondant-blokkot (icing block) és egy szűk evőkanál vajat. (Lehet készíteni is, de akkor az bonyolultabb, mint a citromos cukorka: nem gyerekbarát projekt.) Nem kell megolvasztani, csak annyira, hogy kicsit lágyabb legyen. Majd hozzá kell dolgozni 2 evőkanálnyi eperlekvárt – legjobb, ha abban már nincs hozzáadott cukor, a fondant úgyis elég édes. Ha ez megvan, meg kell várni, míg kicsit lehűl, és össze is lehet állítani a csokoládét!
Marcipános, fehér csokoládés szívecskék
És akkor jöjjön az a recept, amivel bátran ékeskedhetek, mert ezt mindenféle külső segítség nélkül teljesen magunktól készítettünk. Nem mellesleg talán ez lett az összes közül a legfinomabb, és kinézetre is a gyerekek kedvence. Íme!
Az alsó és a felső réteghez 10 dkg fehér csokoládét olvasztottunk egy kiskanálnyi olajjal. A temperálással most nem vesződtünk, mert eltörött a hőmérőnk. Helyette hűtve (nem túl hideg hűtőben) tároljuk.
A krém:
Elkészítés:
1. A megolvasztott fehér csokoládéval kitöltjük a szilikonformák alját 1/3 részig. Majd hűtőbe tesszük a formát.
2. A krémhez fogunk egy turmixgépet, és a marcipánt belemorzsoljuk, majd a vajat is, és megpróbáljuk minél egyenletesebbre keverni vele. Nem lesz tökéletes, de ne aggódjunk! Jöhet a dió, kakaó, vanília. Ezekkel is turmixoljuk össze, majd tegyük bele a tejszín felét, s azzal is. Ekkor kóstoljuk meg! Kell-e bele még édesítés az ízlésünk szerint? (Ne feledjük: alul-felül fehér csoki lesz, ami szintén elég édes). Édesítsük, ha szükséges. Jól formázható masszát kell kapnunk. Ha kicsit híg, zabbal sűrítsük (vagy akár darált dióval), ha túl darabos, akkor kell még bele egy kis tejszín.
Ha megvan, öntsük egy keverőtálba, és még egyszer kanállal dolgozzuk át alaposan!
3. Ezalatt megdermedt a csokoládé: vegyük elő a formákat, és kézzel nyomkodjunk bele egy-egy adag marciános masszát úgy, hogy a tetején (ami valójában az alja lesz) maradjon még hely a következő csokoládérétegnek. Ezzel ezúttal nem is kell várnunk, rákanalazhatjuk rögtön a marcipán után. Majd ismét hűtőbe tesszük. Mikor teljesen megdermedtek (kb. 1 óra múlva), akkor kivesszük, és óvatosan kifordítjuk a formából. Fogyasztásig dobozban, hűtőben tároljuk.
Ami pedig a piros szívecskés berakást illeti a tetejükön, attól igazán sokat várunk! Az is marcipánból van. Ételfestékkel megfestettünk egy kisebb darab marcipánt, kinyújtottuk, és apró formácskával szaggattuk a szíveket. Még akkor helyeztük őket a forma aljára, mielőtt az első adag csokoládé belekerült volna.
A masszát ugyan Sebő készítette, de az összeállításnál épp nem voltak itthon a gyerekek. Mikor meglátták, azonnal beleszerettek mindhárman (pedig Kele nem is szereti a marcipánt), és persze mindenki azt szerette volna megkóstolni – de rögtön!
Abban bízunk, hogy a vásáron is hasonló hatással lesz a gyerekekre!
További fotókat és érdekességeket tudhattok meg a Csokigyárról a FB-oldalamon >>
Ráhel
Palacsinta @csokibolondoknak
Gyors
Olcsó
Főzés nélül
Maradékból
