Ha betartunk egy-két trükköt, akár tartósítószer nélkül is eltehetjük a lecsót. Télen pedig ehetjük magában, esetleg tojással dúsítva, de egy szép szelet, szaftos disznósült mellé is. Amikor majd lecsavarjuk az üveg tetejét, a lecsónkat pedig melegíteni kezdjük, az illata felszáll, a szívünk pedig visszanyargal a nyárba, és az jó lesz. 

Forrás:

iStock

Az előkészületek

Befőttesüvegekre lesz szükségünk, illetve a tetejükre és fóliára. Az üvegeket vagy megőriztük tavalyról, vagy újakat vásárolunk a közértben. Mindent alaposan kimosunk, kiöblítünk, és lefordítva letesszük száradni. (Ha van hatalmas lábasunk, kis is főzhetjük a dunsztosüvegeket, a lényeg, hogy végül ne törölgessük, hagyjuk csak szépen lecsorogni. Ezután már csak arra várnak, hogy beléjük kerüljön a lecsó.)

Tipp: Többen, amíg fő a lecsó, a sütőbe teszik az üvegeket, persze, alacsony hőmérsékletre, hogy ott a lassú, magas hőfokon is sterilizálódjanak, és hogy forrón kerüljön beléjük a forró lecsó. Én nem szoktam. 

Most nekiállhatunk a lecsó elkészítésének. A legszerencsésebb, ha a kertben csináljuk, szabad tűzön, bográcsban, mert akkor aztán tényleg benne lesz a nyár minden aromája, és egy kis füstös gellert is kap, ráadásul egy szép nagy bográcsban elég nagy mennyiséget is megfőzhetünk egyszerre. De ha se bográcsunk, se kertünk, a konyhában is nekiállhatunk. 

Forrás:

iStock

Hozzávalók:

• 15 dkg zsír (én mangalica- vagy disznózsírt használok)
• 5 dkg füstölt szalonna (melynek csak a kisült zsírját használom fel, az íze miatt)
• 1 kg vöröshagyma
• 3 kg paprika
• 2 kg paradicsom
• só, bors
• pirospaprika

Elkészítés: Miközben olvad a zsír és a szalonna, felaprítjuk a hagymát. Ha a szalonna zsírja kisült, kivesszük az edényből, és egy falatka kenyérrel gyorsan megesszük. Most a zsírra tesszük a hagymát. Még nem sózzuk meg, hagyjuk pirulni. Ha kicsit már pirul, rádobjuk a paprikát, összekeverjük, és tovább sütjük. Mielőtt leégne, kicsit megsózzuk, így levet ereszt. Pároljuk. Most jöhet bele a felkockázott paradicsom, és még só. Most aztán lesz lé bőven, így teljesen szükségtelen vizet adni hozzá. (Sőt, tilos!) Ha nem túl lötty, de már puhul, megpaprikázzuk, megborsozzuk, és egy utolsót forralunk rajta. 

Most jön a veszélyes manőver, az üvegbe adagolás. Vigyázzunk a forrázással! Minél hamarabb, még tűzforrón belemerjük az üvegekbe a lecsót úgy, hogy szinte kicsorduljon. Amint tele van, gyorsan lefóliázzuk és rátekerjük a fedőt, és máris mehet a dunyhák közé, hogy minél lassabban hűljön ki. Alaposan dunsztoljuk be, alulról, felülről, sok réteggel takargassuk be. Ha ügyesen csináljuk, akár 3-4 nap is kell majd, hogy kihűljenek. Így nem tudnak baktériumok képződni benne, amitől megromlanának. 

Tipp: Felforrósított zsírt is tehetünk a beüvegelt lecsó tetejére, így garantáltan nem fog megromlani! Ezt a felesleges zsírt télen, a kibontáskor simán leszedjük és kidobjuk.

2-4 nap múlva, ha az üvegek teljesen lehűltek, kivehetjük a paplanok közül, és végre visszaszerezhetjük az ágyneműnket. A lecsók pedig szépen felcímkézve, kockás abroszkával legumizva mehetnek a spájzba. 

Forrás:

iStock