Igen, létezik ilyen, bár elsőre furcsa ellentmondást sejthetünk. Az igazság az, hogy ha valaki szeret főzni és enni, de szigorú diétára szorul, akkor jó esetben nagyon kreatívan kitapasztalja a tökéletes receptet. Így tette Zita is, a The Puur blog szerzője, egy receptjét most meg is osztotta velünk.
„A sejtésem beigazolódott: a szüleim is megerősítették, hogy régi híres gofriszerető család sarja vagyok, nem hiába tekintettem hát már-már missziómnak a tökéletes, mindenmentes gofrirecept kifejlesztését. Vettünk is pár hónapja egy gofrisütőt, hogy nekiláthassunk a különböző receptvariációk és lisztkombinációk tesztelésének. Szerencsére a családban senki nem rótta fel soha a megszaporodott gofri-esteket. Pedig nem egy próbálkozásról volt szó, hiszen a célom nem merült ki a minden szokásos kritériumnak megfelelő, tehát egy glutén-, tej-, tojás- és kukoricamentes, inzulinrezisztancia-barát gofrirecept kialakításában, azt is szerettem volna, hogy az íz, az állag és a kezelhetőség mind tökéletes legyen.
Most, hogy már megvan a minden szempontból szuper recept, csak azt kell eldönteni, hogy mikor ne együnk gofrit. Őszintén szólva én bármikor képes lennék rá, még a hosszú hétvégés nyaralásunkra is elvittem a gofrisütőt. Mit ér az élet, ha ki kell bírni 3,5 napot gofri nélkül?
Egyébként külön köszönet illeti anyukámat, aki a kísérletezési fázis egyik epizódja alkalmával részt vett a sütésben, és még akkor is lelkesen vakargatta a letapadt gofridarabkákat a sütőről, amikor nekem már kedvem lett volna kidobni az egészet a kukába.
Tápanyagtartalom és egyéb tulajdonságok
Ahogy már említettem, ismét egy The Puur-féle mindenmentes receptről van szó, ami azt jelenti, hogy az elkészült gofri nem tartalmaz glutént, tejet, tojást, kukoricát, cukrot és élesztőt sem, emellett pedig könnyen beépíthető a PCOS- és inzulinrezisztancia-diétába is. A recept összesen 226 g szénhidrátot tartalmaz, nekem ennyi tésztából 8 gofricsillag lett a végén. Tehát egy gofricsillag, ami 5 kis gofriszívből áll, összesen 28 g CH. Nagyon laktató, még Péter sem tudott eddig együltő helyében egy csillagnál többet enni jó szívvel (és gyomorral).
A tojást a hajdinaliszt és a lenmagtojás kettőse helyettesíti, a kritikus alapanyagok megfelelő arányainak köszönhetően pedig a tészta nem ragad le, könnyen leválik a sütőről, amint kész. Nagyjából 7-8 perc kell minden adagnak teljes hőfokon ahhoz, hogy elérje a megfelelő állagot: ekkor már egy könnyen kivehető, kívül ropogós, belül puha gofrit kapunk. Én rajongok ezért a roppanós külsőért, de ha te a puha gofrit részesíted előnyben, érdemes már előbb kivenni a sütőből.
Amennyiben nem kell figyelned a szénhidráttartalomra, akkor elég egyféle lisztet használnod: ebben az esetben a hajdinát javaslom. Viszont ha sokallod a 28 g CH-t, akkor sem kell más recept után nézned, csak a mandulaliszt arányát növelned a receptben.
Az aszkorbinsavról
Többen kérdezték, hogy miért használok aszkorbinsavat (vagyis C-vitamint) a receptjeimben. Ennek több oka is van: egyrészt mivel általában szódabikarbónával dolgozok, szükséges némi sav is ahhoz, hogy a szódabikarbóna „beinduljon”. Ez lehet pár csepp citromlé, egy-két evőkanál almaecet vagy egyéb alternatíva is, de mivel nálunk mindig van otthon C-vitamin por formában és nagy kiszerelésben, ezért azt használom. A másik indokom az, hogy több helyen is olvastam az aszkorbinsav sütésnél kifejtett áldásos hatásairól, miszerint kevésbé morzsolódó, viszont annál puhább lesz a a végeredmény.
Nálam bevált, de nem muszáj ragaszkodni hozzá. Egyébként gyógyszertárban és bioboltban is lehet kapni C-vitamin-port, aminek az ára is sokkal barátságosabb a tablettás változatnál.
Gofri mindenmentes változatban
Hozzávalók:
Elkészítés: Először keverjük össze a folyékony hozzávalókat egy nagy tálban, majd adjunk hozzá minden mást is. Keverjük csomómentesre, majd hagyjuk pár percig állni a tésztát.
Amíg a tészta pihen, melegítsük elő a gofrisütőt. Fontos, hogy az első gofri előtt egy pici olívaolajat vagy kókuszzsírt tegyünk a sütő felületére. Ez a második gofritól kezdve már nem lesz szükséges, de az elsőnél elengedhetetlen.
Süssük aranybarnára a gofrikat, nekem általában 8-9 perc kell a sikerhez.
Tálalhatjuk ízlés szerint gyümölccsel, csokiöntettel, vagy akár sós ízvilágú feltéttel is (pl. humusszal, zöldségkrémmel).
Tipp: Ha mégis leragadna a gofri, használj több olajat, de kipróbálhatod a durvábbra őrölt lenmaglisztet is a következő sütésnél, nekem az jobban bevált.”
A receptet és a fotót Zirnstein Zita küldte. Köszönjük!