A bundában sült alma percek alatt elkészíthető filléres desszert, amihez valószínűleg mindenkinek szép gyerekkori emlékek kapcsolódnak. Tipikusan nagymamás finomság, mindent betölt a vaníliás cukor és a savanykás-édes almaillat...
A nagyi nem érti, miért éppen ez a gyors és olcsó desszert vált ki belőlünk ekkora lelkesedést, és miért nem a jóval bonyolultabb, munka- és időigényes gyúrt, kelesztett, nyújtott, rétegelt süti… Nálunk tényleg ez volt a kedvenc, és szerencsére gyakran készült is, szinte az év bármely szakában. Mert a bundás almához jó a nyári, az őszi, de még a télvégi, kissé már fonnyadt alma is, de legjobb a lédús és savanykás, úgynevezett rétesalma, ami omlósra, krémesre sül a bundában. Vagyis a pongyolában. Vagy a slafrokban. Mert hívják így is: alma slafrokban, alma pongyolában.
A legmutatósabb, ha a meghámozott és kicsumázott egész almát körszeletekre vágjuk, és így mártjuk a palacsintatésztába, de hullott almát is megmenthetünk így, kivágva az ütődött részeket, legfeljebb kicsit darabosabb lesz, vagy akár lereszelve is beletehetjük a palacsintatésztába, de az már az almás palacsinta.
Vannak, akik fahéjas porcukorral kedvelik, mások vaníliás cukorral meghintve, de egy gombóc fagyival akár elegánsabb fogás is lehet ez a pofonegyszerű gyümölcsös desszert.
Alma pongyolában
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almákat meghámozzuk, a csutkáját kiszúróval kiemeljük, majd a gyümölcsöt körszeletekre vágjuk.
A lisztet keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a tojásokat, egy csipet sót, a vaníliás cukrot és annyi vizet vagy szódát, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk.
Kevés olajat vagy vajat hevítünk egy serpenyőben, az almaszeleteket a tésztába mártjuk, és a forró zsiradékban aranyszínűre sütjük mindkét oldalukon. Konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradéktól megszabadítsuk, és azonnal tálaljuk vaníliás cukorral vagy fahéjas porcukorral meghintve.