Étkezdéjében kevesebb mint két dollárért árulja a most már Michelin-csillagos hongkongi szójaszószos csirkét. A szakmájában 37 éve tevékenykedő tualajdonos meglepődött az elismerésen, és a díjátadón szerényen csak annyit mondott, óriási megtiszteltetésnek veszi a díjat, de nem tartja magát különlegesnek, rajta kívül még biztos sok rejtett tehetség van, akik legalább ennyire megérdemelték volna az elismerést. A Michelin Guide nemzetközi igazgatója, Michael Ellis többször is találkozott Channal. „35 éve ugyanazt a kínai receptet használja, zseniális, hogy milyen odaadással készít el minden egyes csirkét” – mondja Ellis, aki szerint egyszerűnek tűnnek az ételek, amiket készít a szingapúri séf, de ahogy ő csinálja, ahhoz igazi művésznek kell lenni.

Chan 1980-ban érkezett Szingapúrba, és egy hongkongi séftől tanulta a szójaszószos csirke receptjét. Amikor úgy érezte, hogy kellően kipolírozta tudását, belevágott a saját bizniszébe, azaz nyitott egy egyszerű, utcai étkezdét. Mestere tiszteletére hongkongi szójaszószos csirkének nevezte el a specialitását. A séf rengeteget dolgozik, naponta 17 órát, már nyitás előtt jóval korábban a konyhában tevékenykedik, ahol a csirkéket készíti elő. Szinte elképzelhetetlen, de naponta általában 150 csirkét készít el, és addig nem megy haza, amíg mindent el nem adott.

Ellis szerint a séf nem gondolkodik azon, hogy új vagy másik helyet nyisson, de a sokat látott igazgató azt is hozzátette, hogy miután a hír bejárta a világot, biztos, hogy nagyon sokan szeretnék megkóstolni a Michelin-csillagos csirkét. Ha nem lenne olyan messze Szingapúr, mi is szívesen kipróbálnánk.