Igazi téli gyümölcs, az első fagyokra érik be, és a leggyakrabban eddig hagyják is őket a fán, mert akkor a legédesebb, ha egy picit megcsípi a dér, ezután a húsa felpuhul. Innentől viszont figyelni kell a tárolásra, kiterítve, szellős, hűs helyen kell elraktároznia annak, akinek van olyan szerencséje, hogy a kertben terem, vagy nagyobb mennyiséghez hozzájut.

A naspolya utóérő, így gyakran korábban leszedik, keményen még jól szállítható és csomagolható, de nem olyan finom, mintha a szabadban érhetett volna meg tökéletesre. Épp ezért érdemes piacon vásárolni, majd naponta átnézni, és a legérettebbeket elfogyasztani. Ha egy naspolya megromlik, a többire is könnyen átterjedhet…

A naspolya egyébként az alma, a körte és a birs rokona, formára leginkább a körtére hasonlít, a húsa édes és lekvár állagú. Igazából nem lehet szépen enni, nincs mód előkészíteni, hogy elcsipegessük: ha naspolyát eszünk, arra koncentrálni kell. Vékony bőrét lehúzhatjuk, majd a krémes húst kikanalazhatjuk, magjait kiköpködve elszopogathatjuk a gyümölcshúst, vagy egy kis lukat harapunk ki a bőrből, és kiszívjuk a gyümölcsvelőt, ujjainkkal kinyomkodjuk a húsát, egyenesen a szánkba, így a bőr és a magok egyben maradnak, egyszerűen kidobható.

Régen nagy becsben tartották, úri csemegének számított, amit édessége mellett a rendkívül jótékony hatásainak köszönhet. A Római Birodalomban a katonáknak kötelező volt naspolyát fogyasztani, hódításaik alatt állítólag az elköpködött magokból kinőtt fácskákkal ők honosították meg Európában ezt a gyümölcsöt. És hogy miért kellett naspolyát enniük a légiósoknak? Mert rendkívül egészséges: kiemelkedően gazdag vitaminokban, különösen C-vitaminban, illetve nagyon sok vasat tartalmaz, ami a vérképzésben és a jó erőnlétben segít. Jelentős kalciumtartalma csonterősítő, de fertőtlenítő hatása is bizonyított, különösen a száj és torok nyálkahártyáját tisztítja, így a bacilusok ellen is kiváló. Emellett magas pektintartalma miatt jótékonyan hat az anyagcserére.

Naspolyából – nagyobb termés esetén – készíthető lekvár vagy a birsalmasajthoz hasonló, de jóval sötétebb színű zselés édesség. Ehhez általában a megmosott egész naspolyát egy kevés vízzel megfőzik, majd áttörik szitán, hogy megszabadítsák a héjtól és a magoktól, és cukorral, valamint fűszerekkel összefőzik. Jól illik hozzá a fahéj, a gyömbér, a vanília, ha valaki chutney-nak próbálná ki, akkor ízesítse szegfűborssal, csilivel és mézzel.