A szójával kapcsolatban folyamatosan megosztó híreket hallunk, vannak ádáz ellenzői és lelkes hívei, ráadásul folyamatosan aktuális a kérdés nemcsak azoknak, akik a vegán vagy vegetáriánus étrendben húspótlás gyanánt fehérjeforrásként fogyasztják, hanem szinte mindenkinek, hiszen a feldolgozott élelmiszerek nagy részében megtalálható a szója.
A szójabab Kelet-Ázsiában őshonos, évezredek óta szent növényként tekintenek rá, és elképesztően sokféle formában használják. A szójababból készül szójaszósz, szójaolaj, szójatej, ebből tofu, joghurt, de lisztjéből tészta is, illetve mindenféle húspótló darálmány, granulátum és kocka, csírája is ehető és népszerű. A szója világszintű elterjedése a II. világháború utánra tehető, amikor a magas fehérjetartalmú, egyszerűen megtermeszthető és sokféle módon használható hüvelyes a nagy ínségben felértékelődött.
Eredetileg a szója nagyon egészséges, B-vitaminban, kalciumban, folsavban, magnéziumban, vasban és telítetlen zsírsavakban gazdag, ráadásul koleszterinmentes, és nagyon magas a fehérjetartalma. Japánban a leghosszabb életű emberek rendszeres tápláléka, így nem véletlen, hogy szent növényként tisztelik.
Csakhogy épp a felfokozott érdeklődés és kereslet miatt a nagy termesztők elkezdtek olyan szójafajtákat kikísérletezni, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel, éghajlati ingadozásokkal szemben, nagyobb termőhozamot adnak, mindezt genetikai módosításokkal elérve, vagyis a szójababok genomját, génállományát módosítva. Ez az úgynevezett GMO (Genetically Modified Organism, vagyis genetikailag módosított élőlény), ami miatt sokan paráznak a szójától és más növényektől, így pl. a kukoricától is, és mivel mind a szója, mind a kukorica állati takarmány is, így gyakorlatilag a húsoktól is.
A GMO-nak vannak ellenzői és hívei, rengeteg kutatás és kísérlet próbálja pró és kontra bizonyítani, hogy van-e bármilyen élettani hatása, ha ilyen táplálékot fogyasztunk, eddig még szakemberek sem tudtak egyértelműen állást foglalni az ügyben – függetlenül és hitelesen. Magyarországon a jelenlegi szabályozások szerint nem termeszthető semmilyen genetikailag módosított növény, és takarmányként sem adható ilyen a hazai állattenyésztésben, így a hazai szójatermékek tisztának mondhatók, és a külföldi, egészségtudatosabb, bio minősítésű termékek gyártói is feltüntetik a csomagoláson a szójabab eredetét.
Mint korábban már említettük, a szója rejtve rengeteg ételben megtalálható, pl. felvágottakban és húskonzervekben, de akár csokoládéban, kekszekben is. Szerintünk ez a veszélyes és kerülendő – ha szóját szeretnénk fogyasztani, ahhoz tökéletes a tofu és a szójajoghurt, ha pedig húst vagy csokit szeretnénk, akkor legyen az szójamentes. Mivel az összetevőket minden esetben fel kell tüntetni a csomagoláson, így érdemes olvasgatni a címkét vásárlás előtt!