Sokan azt gondolják, hogy a kettő ugyanaz, és bár igaz, hogy a kókuszdió is pálmafán terem, a pálmaolaj az úgynevezett olajpálma terméséből kinyerhető zsiradék, és nagyon megosztó a használata a környezet- és egészségtudatos fogyasztók köreiben.
A pálmaolaj vagy pálmazsír az egyik legelterjedtebb zsiradék, nem is tudunk róla, mennyi mindenben találkozhatunk vele. Olcsó, így előszeretettel használják olyan késztermékekben, amihez zsiradékra van szükség. Pálmaolajból készül a legtöbb margarin, de ezt használják a Nutellához is, különféle nápolyik töltelékébe, csokikba, de kapható önmagában is, otthoni sütéshez, főzéshez, és jóval olcsóbb, mint a kókuszzsír.
A pálmaolaj az úgynevezett olajpálma (Elaeis guineensis) terméséből készül, hidegen nem sajtolható, csak magas hőfokon, így már eleve veszít tápértékéből. A zsiradék színe narancssárga, amit kémia eljárással fehérítenek, folyékony halmazállapotú, ezért is nevezik olajnak, míg a pálmazsírhoz hidrogénezésre van szükség, ez pedig tele van a szervezetre káros transzzsírral, vagyis telített zsírral – sokan pedig pont azért választják, mert egészséges, és meglepő, de leginkább bioboltokban kapható…
És ez még nem minden! Az olajpálma – és így a pálmaolaj – ellen több nemzetközi környezetvédő szervezet – így a WWF és a Greenpeace – is lobbizik, mégpedig azért, mert a nagy kereslet miatt rengeteg esőerdőt irtanak ki, hogy a helyükre olajpálmákat ültessenek, így veszélyeztetve több növény- és állatfaj létét és fennmaradását, ráadásul fura egy növény ez az olajpálma, ugyanis a gyökerei olyan anyagot termelnek, ami kiöl minden más növényt, és ez a hatóanyag a talajban évtizedekig megmarad. Mindehhez 5 év alatt fordul termőre, és 20-25 évig ad termést…
Ezzel szemben a kókuszzsír hideg sajtolással készül a teljesen ártalmatlan kókuszpálma (Cocos nudcifera) terméséből, pontosan a termés belső húsos részéből. A kókusztermés minden része felhasználható: a levét italként – kókuszvízként – fogyasztjuk, az úgynevezett kókuszbélből készül szárítás után a kókuszreszelék és a kókuszcsipsz, illetve áztatással az úgynevezett kókusztej, kókuszkrém és kókusztejszín, illetve frissen préselve a kókuszzsír.
A rostos külső köpenyből szöveteket, szőnyegeket, köteleket, sőt matracbelsőket készítenek, a csontos héjból edényeket, tálakat, salátás és merőkanalakat készítenek, és egyre divatosabb a virágjából kinyert édesítő, a kókuszvirágcukor is.
Mi mindenképpen a kókuszt választjuk: egészségesebb és a fenntartható fejlődést támogatja, még ha kicsit drágább is…