Az én gyerekeim a halat sajnos csak halrudacska formában hajlandóak megenni. Jöhetnek az okosok most a “te szoktattad így” dumával, de ez nem igaz, én mindent megpróbáltam, erőltetni meg nem fogom.
Ezért a köztes megoldást választottam, itthon készítem igazi halból, nem valami halízű trutyiból, ami a márkás és legtöbbször nem is túl olcsó dobozokban található. Csak érdekességképpen írom, hogy ez sem valami újdonság, az első “fishfingers” recept 1900-ban volt olvasható a British Popular magazine-ben.
Egy dologra azért oda kell figyelni, minden halfilében található még egy-két szálka, ezt ki kell szedni, nehogy baj legyen belőle… A legjobb módszer, ha a haldarabot kezünkbe vesszük, és másik kezünkkel több irányban, minden oldalán átsimítjuk.
Lehet nagyobb mennyiségben is készíteni, de csak olyan halból, ami még nem volt fagyasztva. Bepanírozzuk, egy kis tálcán egymás mellé rakva lefagyasztjuk, majd zacskóban tároljuk. Fogyasztáskor csak elő kell kapni és kisütni. 🙂
Halrudacska házilag
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A halfiléket, ha kell, felolvasztjuk, papírtörlővel teljesen szárazra töröljük. Minden oldalukat enyhén besózzuk, 20 percig állni hagyjuk, majd lemossuk, és ismét szárazra töröljük. 2-3 cm vastag csíkokra vágjuk, a szokásos módon bepanírozzuk.
Kétféleképpen lehet befejezni: szilikonos sütőpapírra fektetjük, megspricceljük az olajjal, és 200 fokos sütőben aranybarnára sütjük. Vagy forró, bő olajban sütjük ki és lecsepegtetjük (ez a gyorsabb, de egészségtelenebb).
Krumplipürével, salátával vagy rizzsel és tartárral – vagy ízlés szerint bármilyen körettel – tálaljuk.