1. Hús

A hús egyértelműen a legkárosabb alapanyagunk, már ami a környezetet érinti, különösen az iparilag, nagygazdaságokban és szójával dúsított takarmánnyal etetett jószágok. A szója népszerűsége miatt erdőket vágnak ki és tesznek termőfölddé, de az állatok tekintetében a legnagyobb kárt mégis a kibocsájtott bélgáz – puki – metángáz tartalmaokozza, ami fokozza az üvegházhatást, arról nem is beszélve, mennyi táplálék és víz kell 1 kg hús előállításához. A legkárosabb a marha- és a bárányhús előállítása, ha tehetjük, együnk kevesebb és minőségibb húst, inkább szabadon tartott és tanyasi gazdálkodásból.

2. Pálmazsír

Pálmazsírt otthon ritkán használunk, de az iparilag előállított élelmiszerekben toplistás ez a zsiradék. A legtöbb olcsó csokiban, kekszben, készételben ez van, mert ez a legolcsóbb, de az előállítás nagyon is környezetszennyező. A nagy kereslet miatt rengeteg esőerdőt irtanak ki, hogy a helyükre olajpálmákat ültessenek, így veszélyeztetve több növény- és állatfaj létét és fennmaradását, ráadásul fura egy növény ez az olajpálma, ugyanis a gyökerei olyan anyagot termelnek, ami kiöl minden más növényt, és ez a hatóanyag a talajban évtizedekig megmarad. Mindehhez pedig nagyon hosszadalmas és káros kémiai folyamattal finomítják az olaját, ami kiemelten környezetszennyező.

3. Lazac

A tenyésztett lazac is sajnos a környezetileg káros alapanyagok közé tartozik, ugyanis 1 kg tenyésztett lazachúshoz legalább 6 kg más halhúsra vagy állati fehérjére van szükség, emellett a tenyésztett lazacokat antibiotikumokkal és más kemikáliákkal is kezelik, míg a halászott vadlazac sokkal egészségesebb és környezetkímélőbb, és persze sokkal drágább is.

4. Cukor

Akár cukorrépa, akár cukornád az alapja az édességet biztosító cukornak, az előállításához rengeteg vízre, öntözésre van szükség, és a finomítás sem  tesz jó a környezetnek. Arról nem is beszélve, hogy a termőterületeket növényvédőszerekkel is gazdagon kezelik, így nagyon káros, és csak úgy tudunk ez ellen tenni, ha keevsebb cukrot fogyasztunk.

5. Rizs

Imádjuk és szuperegészséges, de a termesztése nem is annyira környezetbarát, mint gondolnánk. Rengeteg vízre van szükség, a WWF szerint 3400 literre 1 kg rizs megtermeléséhez! Emellett a rizsültetvények – a tehenekhez hasonlóan – rengeteg metángázt bocsájtanak ki növekedés közben, természetesen nem ugyanolyan módon. Ha csak közvetlen fogyasztásra termesztenék a rizst, nem lenne gáz vele – szó szerint -, de őrölve takarmányként és adalékanyagként is nagyon népszerű, csak úgy segíthetünk, ha kevesebb húsfélét és feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, így a termesztése is normalizálódhat.