Akik úgy hiszik, nem használnak adalékokat, azok valószínűleg azok közé tartoznak, akik ugyan átvizsgálják az összetevőket a csomagoláson, de nem hallottak arról, hogy minden élelmiszer-összetevőnek van E-száma, még a vitaminoknak is, egyáltalán mi az az E-szám, vagy hogy az adalékanyagok közé még a sütőpor is beletartozik, mint térfogatnövelő. Vagyis sokszor olyasmitől tartunk, amit napi szinten használunk sütés-főzéshez anélkül, hogy tudatában lennénk. Az Okoscímke.hu összegyűjtötte az adalékanyagok körül terjengő leggyakoribb tévhiteket.

1. Nincs szükség adalékanyagokra

Gyakori tévhit, hogy az adalékanyagok használata teljesen felesleges, sőt… A közhiedelemmel ellentétben azonban ezeknek köszönhetjük kedvenc ételeink megszokott ízét vagy állagát. Egyszerűen csak sok esetben nem tudjuk, mit takarnak: ízfokozó hatású összetevők vannak például a leveskockában, állományjavító a zselatin vagy a keményítő, de az édesítőszerek is ide tartoznak.

2. Az E-számok az élelmiszerek veszélyességi fokás jelölik

E-101 (riboflavin), E-163 (antocián), E-330 (citromsav), E-375 (nikotinsav), E-920 (L-cisztein) – bár elsőre legtöbben azt feltételeznénk, hogy ezek a gumicukor vagy a tartós kenyér összetevői, valójában az almáé. A városi legendával szemben az E-számok nem veszélyesek, sőt: az „E" betű az EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli. Ezek egy része a természetben is megtalálható, például gyümölcsökben, zöldségekben – így szó sincs arról, hogy minden esetben mesterséges eredetű dolgok lennének. Ezért is fontos, hogy ne ítéljünk elsőre: figyeljünk oda, hogy mit eszünk, és okosan tanulmányozzuk az élelmiszerek címkéjét.

Forrás:

Okoscimke.hu

3. Az adalékanyagok mindig károsak

Mivel az adalékanyagok nem hagyományos összetevők, nem kanalazzuk őket magukban. Az élelmiszereinkben pedig olyan kis arányban vannak jelen, hogy lehetetlenül sokat kellene elfogyasztani ahhoz, hogy átlépjük a megengedhető napi beviteli értéket (ADI érték), azaz azt a tudományosan megállapított napi határértéket, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható. Például 6 liter (24 adag) aszpartám édesítőszert tartalmazó üdítőt kellene meginnunk ahhoz, hogy túllépjük az
aszpartám napi beviteli mennyiségét – ez pedig gyakorlatilag lehetetlen.

4. Tele van tartósítószerrel

Az első számú közellenségként kikiáltott tartósítószerek is megbízható, bevizsgált adalékanyagoknak számítanak – ettől függetlenül hiába keressük a legkorszerűbb eljárásokkal készült üdítőkben például, nem nagyon találjuk őket. Akkor hogyan állnak el akár hónapig az italok? A szénsavas üdítőkben a szénsav tartósít, egyedül a gyümölcstartalmú szénsavas üdítőkbe kerül minimális tartósítószer. A jegesteák és gyümölcslevek pedig először hőkezelésen esnek át, majd csíramentes körülmények között csomagolják, ez biztosítja a hosszú elállási időt.

Forrás: Okoscímke.hu