Megszikkadt kenyér, száraz zsemle és kifli, összeaszott répa vagy retek, lejárt joghurt – tegyétek a kezeteket a szívetekre: általában mit tesztek vele? A kukában landol, ugye? 2017-es adatok szerint Magyarországon fejenként 68 kilogramm élelmiszert dobunk ki évente. Ha a kilókat pénzre váltanánk, rengeteget spórolnánk.
Aki gimnázium után kollégiumba költözik, vagy elkezd saját háztartást vezetni, már az első pillanatban megtanulja, hogy pénzt spórolni a legjobban a kaján lehet. A tökélyre fejlesztett templom egere konyha is megoldás akkor, ha az ösztöndíj vagy a kezdő fizetés alacsony. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, mennyi élelmiszer használható fel az utolsó utáni pillanatban is.
Évente komoly tízezreket spórolhatunk azzal, ha odafigyelünk, hogy a maradékokat, sőt a konyhai hulladékot is felhasználjuk. Ez a trend egyébként egyre nagyobb népszerűségnek örvend újra: a hulladékmentes háztartás lényege, hogy lehetőleg mindent felhasználjon, és minimális hulladék, valamint nulla szemét keletkezzen. Sőt, vannak, akik ennél is továbbmennek: konyhai hulladékból főznek.
Ez még nem romlott:
Akik elég idősek, és nem nagyvárosban élték az életüket, azok számára ez a fajta spórolás teljesen természetes: vidéken a komposztálást sem kellett tanítani, a maradékot vagy a hulladékot megették az állatok, az élelmiszert pedig főben járó bűn volt kidobni. A nagyvárosi életmód, a rohanás, illetve a mindig nyitvatartó és mindenhol elérhető élelmiszerboltok is felelősek azért, hogy elkényelmesedtünk. Így nemcsak a szemetünk nőtt meg nagyon, hanem a pénztárcánk is laposabbá vált.
Nemrég Németországban jelent meg egy kötet, amely a Resteküche (maradékkonyha) címet kapta, és pont a fenti problémára keres megoldást: azaz megmutatja mennyi mindent lehet még hasznosítani a konyhában, amire talán nem is gondolnátok.
A maradékmentésről bővebben itt olvashattok >>