Könnyedén akasztjuk magunkra az egészségtudatos jelzőt, ha naponta salátázunk, kerüljük a gyorsételeket, elfelejtjük a „szénhidrát” kifejezést, este 6 után pedig már ehető dologra sem gondolunk. A tudatos táplálkozás azonban egyáltalán nem az ételmegvonásról szól – sokkal inkább az okos választásról olyan információk alapján, amelyek nap mint nap szembejönnek, de nem tudjuk értelmezni őket vagy nagyvonalúan elsiklunk felettük. Mivel minden a vásárlásnál kezdődik, ha nem figyelünk az élelmiszerek címkéin lévő adatokra, érhetnek bennünket csalódások a súlyunk alakulása körül.

A Coca-Cola Magyarország nemrégiben készített kutatatásából kiderül, hogy alapvető ismeretek, sőt egyes esetekben érdeklődés híján vagyunk mi, magyarok a fenti témában, ami egészen biztosan kihat egészségi állapotunkra is. Erre válaszul indult útjára az okoscimke.hu oldal, amin olyan kérdésekre találunk válaszokat, amikről talán nem is tudjuk, hogy nem tudjuk.

1. A kJ az energiát jelöli, a kcal pedig a kalóriát?

Kalóriamentes-e a cukormentes vagy fordítva…?

Ha ez így lenne, elég nehéz volna megmagyarázni, hogy miben van kalória és miben energia, és egyáltalán mi a különbség…? Bár számtalan okoskodást hallunk arról, hogy melyik mit jelent, valójában mindkettő az energiatartalmat jelöli. Az energia egyik mértékegysége a kalória, de kifejezhetjük joule-ban is. 1 kalória 4,2 joule-nak felel meg – a különbség csak annyi, hogy ez utóbbi a hivatalos nemzetközi (az SI mértékegység rendszer) szerinti jelölés. A címkén mind a kettőt megtaláljuk, de jellemzően ezerszeres, azaz kilokalória (kcal) és kilojoule (kJ) váltásban. Az átszámításban természetesen itt sincs különbség: 1 kcal = 4,2 kJ. Az energiatartalmat – akárcsak a tápanyagokat – mindig 100 g vagy 100 ml mennyiségre vonatkozóan jelölik a címkén, de gyakran kifejezik egy adagra, néha a termék teljes súlyára vetíve is.

4 további fontos kérdésre itt olvashatjátok a választ >>