Ez a kelesztés nélkül elkészíthető kenyér nemcsak glutén-, tej-, tojás- és cukormentes, de finom és laktató is. Diétázóknak és a rusztikus kenyerek híveinek tökéletes választás!
Ez a projekt hetek óta húzódik: felturbózott zsemlének indult, aztán valahogy suttyomban ez a zabpelyhes, gluténmentes kenyér lett belőle. Hogy miért alakult ez így, azt mindjárt elmesélem, de előtte még hadd mutassam be a legújabb pékárunkat: egy gluténmentes, élesztőmentes (tehát kelesztést nem igénylő) kenyérről van szó, ami nem tartalmaz tejet, tojást, de még keményítőt sem. A felhasznált lisztek lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaznak, ezért diétázók, cukorbetegek és inzulinrezisztensek is bátran fogyaszthatják. Könnyen szeletelhető, rusztikus és laktató, nálunk most hatalmas sláger, eddig bárkivel kóstoltattam, kért még egy szeletet (látszólag önszántából). Szóval röviden ennyi.
Szerettem volna egy olyan receptet kikísérletezni, ami nem tartalmaz hajdinalisztet. Habár én nagyon szeretem az ízét, Péter már kevésbé, ráadásul ti, olvasóink is jeleztétek több receptnél, hogy legszívesebben kihagynátok a hajdinát. Az irány tehát adott volt, ekkor ugrott azonban be, hogy igen ám, de ha már lúd, legyen nagyon kövér: itt az idő, belevágok az első mindenmenteskenyér-recept előállításába! A zsemléink receptjéből indultam ki, de végül elég sok minden változott, nemcsak a hajdinaliszt, úgyhogy nem tudom, hogy ebből a receptből hány darab és milyen zsemle lenne, viszont vállalkozó kedvűek kipróbálhatják úgy is.
Sütő: Nagyon fontos, hogy előmelegített sütőbe tegyük a tésztát, a szódabikarbóna miatt kritikussá válik az időzítés. Amikor kihagytam ezt a lépést, látszott a kenyér állagán, hogy nem az igazi: a belseje nyákos maradt, a külseje kőkemény. Ha még nem melegedett fel a sütő, de a tésztát már összegyúrtad, akkor tedd be a hűtőbe a kenyeret, elvileg így lehet időt nyerni. Egyébként érdemes egy hőálló tálba vizet önteni, és azt a sütő aljába tenni, ennek hála nem szárad ki a tészta.
Forma: Először sütőforma nélkül próbálkoztam, de valószínűleg nem volt elég kemény a tésztám, mert a végeredmény inkább hasonlított egy szétploccsant dinnyéhez, mint kenyérhez. Ez a mostani recept már lehet, hogy működne forma nélkül is, de én a biztonság kedvéért maradtam egy egyszerű, lapos aljú püspökkenyérformánál, így egy hosszúkás, szabályos veknit kaptam.
Hőfok: Nekem a 200 fok vált be, alul-felül sütéssel, de tapasztalatból mondom, hogy az embernek sajnos ki kell ismernie a saját sütőjét, és az ismeretek fényében lehet csak jól alkalmazni a receptet. Olvastam például, hogy a légkeveréses sütés is jó, de a mi sütőnk légkeveréssel szétégette a kenyér tetejét, miközben a közepe nyers maradt. Szóval mindig érdemes kísérletezni, az első sütés alkalmával pedig szemmel tartani a kenyerünket.
Lisztek: Eleinte azt hittem, hogy ha tápiókakeményítő is lesz a receptben, akkor még finomabb és szellősebb lesz. Ez valószínűleg csak akkor lett volna így, ha kelesztem a kenyeret, de itt végül feleslegesnek tűnt. Helyette ciroklisztet használtam, mert tetszik a színe, az íze és az ára is. Te is nyugodtan cserélgetheted a liszteket ízlés szerint, nekünk ez a kombináció tetszett leginkább.
Szeletelés: Meg kell várni, amíg teljesen kihűl a tészta, utána vékony szeleteket is vághatunk már belőle. Hűtés közben pedig vedd ki a formából, hogy ne „izzadjon be”.
Szénhidrátok
Maga a kenyér összesen 313,2 gramm inzulinrezisztencia-diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz. Püspökkenyérformában sütöttem, és toastkenyér vastagságú szeleteket vágtam belőle, így általában 20-22 szelet lett egy kenyérből, 20 darabbal számolva egy szeletben 15,7 gramm szénhidrát van.
Hozzávalók:
Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.
Öntsük a vizet, a citromlevet, a sót és az útifűmaghéjat egy nagy tálba, majd keverjük el alaposan. Adjuk hozzá az olajat, majd a zabpelyhet is, hagyjuk állni 5 percet. Közben kimérhetjük a liszteket, keverjük el benne a szódabikarbónát, és béleljük ki a sütőformánkat sütőpapírral.
Ha letelt az idő, öntsük hozzá a liszteket is a masszához, kézzel gyúrjuk addig, amíg egynemű nem lesz.
Öntsük át a tésztát a formánkba, oszlassuk el egyenletesen (én szétnyomogattam, ilyenkor már elég masszív a kenyér, nem folyós).
Tegyük be a sütőbe, és süssük legalább 65 percig (vagy tűpróbáig).
Vegyük ki a formából, és hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, szeletelhetjük is.
Jó étvágyat hozzá!