Tudtad például, hogy Magyarországon évente még mindig 250 kg étel kerül a kukába? Bár a mennyiség értéke megdöbbentő, ezt a számot közös erővel mérsékelhetjük, anélkül, hogy drasztikusan fel kellene forgatni a hétköznapi szokásainkat. Ehhez hoztunk most olyan tippeteket, amelyekhez elég egy kis odafigyelés, és máris sokat tehetsz a fenntarthatóbb mindennapokért és bolygónk jövőjéért.
A fenntartható életvitel kialakítása egészen apró lépésekkel kezdődik, olyanokkal, amelyekre csak minimálisan kell több figyelmet szentelni az átlagosnál. A legtöbben nem is gondolnánk, hogy mennyit számíthat egy összeszedett bevásárlólista, míg végül nem szembesülünk a kidobott ételmennyiséggel és a felgyűlt szeméttel.
A jól átgondolt, tudatos tervezés ugyanis már épp elég ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben vásároljunk, ezzel is elkerülve a konyhában történő, nagymértékű pazarlást. De mit érdemes még tudni?
Még a legprecízebb bevásárlólista és tervezés mellett is kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor több étel kerül az asztalra, mint arra szükség lett volna. Különösen gyakori eset, amikor étteremben ünneplünk a családdal vagy akár otthon bulizunk, de catering szolgáltatást veszünk igénybe. Ilyenkor különösen résen kell lenni ahhoz, hogy a megmaradt finomságok ne a kukában landoljanak.
Ezt a helyzetet egy étteremben már azzal is elkerülhetjük, hogyha többször rendelünk. Így felmérhetjük, hogy valóban szüksége van a szerveztünknek ennyi mindenre vagy csak a szemünk kívánja azt ami előttünk van. Ha még ennek ellenére is marad némi finomság az asztalon, bátran csomagoltassuk el, de még jobb, ha van nálunk saját ételhordó,vigyük haza, fogyasszuk el másnap, pont úgy, ahogy azt az otthoni maradékkal is tennénk!
Az ételmentés alapja, hogy elszámolt adagok és túlvásárlás esetén is elkerüljük a szemeteskukát, és legfőképp a felesleges pazarlást. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha lefagyasztjuk az extra harapnivalókat, és lehetőleg időben fel is használjuk őket. Sok esetben az így eltárolt étel a feledés homályába merül, majd ugyanúgy a kukában végzi, hiszen a fagyasztóban sem áll el minden örökké. Tehát, az első lépés, hogy a lefagyasztott ételről készítsünk egy listát, tüntessük fel a tárolás kezdetének dátumát, helyezzük ki a hűtőre és időről időre ellenőrizzük!
Érdemes még másnap (vagy legkésőbb a héten) újragondolni a maradékokat. A megmaradt zöldséghéjakból és csontokból például készíthetünk egy finom levest, ha pedig az uborkabefőtt levével nem tudunk mit kezdeni, használhatjuk egy frissítő salátaöntet részeként! Az ebédhez tálalt rántott csirkemellből isteni szendvics lesz a gyerekeknek suliba, míg a pörkölt gulyásleves alapjaként is megállja a helyét.
Nagyjából 100+1 ilyen ötlet létezik még, amelyeknek elég csak egy kicsit utánaolvasni a neten! Egyszerűségük miatt hamar beépülnek a mindennapjainkba.
A tavaszi időszak nagyszerű lehetőség arra, hogy mindenki kipróbálja, milyen az, amikor maga termeli meg a reggelihez, ebédhez és vacsorához szükséges fűszernövényeket és zöldségeket. A közhiedelemmel szemben nincs szükség hatalmas kertre ahhoz, hogy erre lehetőségünk legyen – egy teraszon csodát művelhetünk magaságyásban és a palántázás ideje is most van.
A zero waste életvitel jegyében az otthoni termesztés akkor lesz igazán kifizetődő, hogyha a komposztálásba is belevágunk. Kert hiányában ma már szuper beltéri komposztálók is vásárolhatók, amelyek között az összes árkategóriában találni különféle alternatívákat. Így a megfonnyadt zöldség és gyümölcsöktől kezdve a kávézaccon át, számos dolgot újrahasznosíthatunk, anélkül, hogy azonnal a szemetesbe dobnánk.
Ha zero waste tippeket követünk, akkor a környezetünk megóvásában és a természeti erőforrásaink megőrzésében is óriási szerepet vállalunk. Az újrahasznosítás szem előtt tartásával csökkentjük a háztartásunkban keletkező hulladékmennyiséget. Ráadásul a tudatos életvitel az anyagi helyzetünket is kiegyensúlyozottabbá teheti, hiszen az ételpazarlás megszüntetésével az átgondolatlan kiadásoknak is véget vetünk.
Palacsinta @csokibolondoknak
Gyors
Olcsó
Főzés nélül
Maradékból
