• 24 órán belül szeleteljük fel a kenyeret, ne várjuk meg, míg kiszárad. Ha előre látjuk, hogy nem fog elfogyni – utazás vagy egyebek miatt –, szeleteljük vagy kockázzuk fel, majd tegyük a mélyhűtőbe. Később felhasználhatjuk felfújtakhoz, krutonhoz, az angolok kedvencéhez, a kenyérpudinghoz, de akár zsemlemorzsát is készíthetünk belőle.
• Ha felszeleteltük a kenyeret, a szeletek közé tegyünk zsírpapírt, így nemcsak hogy nem ragadnak majd össze a fagyasztóban, de ha egy-egy szeletet a papírral együtt egy serpenyőbe teszünk és így melegítjük fel azonnal, nem fog beleragadni a serpenyőbe, és elázni sem fog, amikor kiolvad.
• Miután lefagyasztottuk a kenyérszeleteket, porciózzunk belőle adagokat zárható mélyhűtőzacskóba úgy, hogy a lehető legtöbb levegőt kiszorítjuk a zacskóból.
• Amikor kenyérre vágyunk, csak vegyük ki a fagyasztóból, és hagyjuk, hogy felengedjen szobahőmérsékleten, vagy dobjuk egyből a pirítóba. Ha friss kenyeret fagyasztottunk, 95%-ban ugyanolyan jó lesz a textúrája, mint a frissnek. Vagyis sokkal jobb, mint az egy-két napos kenyérnek.
• Fagyasztva akár 6 hónapig is tárolhatjuk a mélyhűtőben.

Bevásárlólistánk állandó szereplője, naponta fogyasztjuk sósan vagy édesen, hidegen vagy melegen, dédanyáink, nagyanyáink még maguk készítették – mégis legtöbbünk félve gondol arra, hogy otthon álljon neki a kenyér megsütésének.

Ezt a nosztalgikus hangulatú szakácskönyvet lapozgatva azonban úgy érezhetjük, mintha egy kedves, idős rokonunk állna mellénk a konyhapultnál, majd szeretettel és türelemmel vezetne be bennünket a kenyérsütés ősi és komoly hagyományába.