Hogy miért mókás? Duplán is. Egyrészt az alakja miatt, ami bármilyen vicces formát felvehet sülés közben, másrészt a neve miatt is. Mert mitől lesz holland baba egy palacsinta?
Ez a bizonyos holland baba egy amerikai palacsinta, pontosabban egy német palacsinta – csak a neve holland. Hogy mi van??? Nagy kavarodások tudnak kialakulni a gasztronómiában, ha olyan finom fogásokról van szó, mint a palacsinta. Hogy kicsit kitisztuljon a kép: a dutch baby pancake, vagyis a holland baba egy nagyon könnyed palacsinta, ami szinte teljesen megegyezik a mi palacsintareceptünkkel, csak nem egyenként, adagonként, vékony lapban sütik meg, hanem egyben, egy előre jól felforrósított fémnyelű serpenyőben, és a sütőben. A tészta a forróságtól és a gőztől felfúvódik, és nagyon könnyű palacsinta lesz a végeredmény.
A bevándorló németek kis étkezdéiben hamar népszerű lett a „deutch”, vagyis német palacsinta, de mivel ennek a szónak Amerikában sok értelme nem volt, a „dutch” – vagyis holland – szónak viszont igen, és hangzásban szinte teljesen megegyeznek, a németből így holland lett. A népszerűsége miatt nem győzték adagonként kisütni, így jött az új sütős módszer… És a baby? Erre csak tippünk van: valószínűleg kedves és csinos fiatal lányok szolgálták fel a sütőben sült palacsintát, így semmiképpen nem lehetett nemet mondani rá.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük. Egy fémnyelű serpenyőbe – ami betehető a sütőbe – belekockázzuk a vajat, és betesszük a sütőbe.
A palacsintatésztához a tojásokat tálba ütjük, a tejjel habosra keverjük, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a sót, hozzászitáljuk a lisztet, és habverővel simára keverjük.
A serpenyőt óvatosan kivesszük, beleöntjük a tésztát, és visszatesszük a sütőbe. Kb. 20 perc alatt készre sütjük.
A sütőből kivéve meghintjük porcukorral, gyümölcsöket szórunk a közepébe, vagy lekvárt, gyümölcsragut, nutellát kanalazunk bele, csokit reszelünk rá, és szeletelve tálaljuk.