Végy egy aranyszínű birsalmát, emeld az orrodhoz, és szippantsd be mélyen az illatát: ugye mennyi emlék megelevenedik? A régi otthon, a gyerekkor, a nagyi gondoskodó mozdulatai, a békebeli szép napok, a kuckózós őszi-téli délutánok, amikor duruzsol a sütő...
A birs az egyik legutolsó gyümölcsünk az évben, a tavaszi virágzástól egészen késő őszig szívja be a nap sugarait, tán ettől ilyen ragyogóan sárga, aromás és illatos, bár meglepő módon fanyar, nyersen nem is igen élvezhető. Hűtés nélkül is soká eláll, és mivel mesés illatokat áraszt, ezért gyakran tárolták a kredenc tetején – legalábbis a nagyiék. Ám ezt a szokás érdemes nekünk is feleleveníteni, és a kissé mellőzött gyümölcsöt újra felfedezni, mert nemcsak finom, de nagyon egészséges is.
A birsalmát már az ókorban nagy becsben tartották, a görög mitológiában is különleges szerepet kapott: birs volt ugyanis az bizonyos aranyalma, amit Parisnak, egy szép és ifjú halandónak az egymással vetélkedő Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité istennők közül a legszebbnek kellett gurítania. Paris Aphroditét választotta, így lett a birs a szépség és a szerelem gyümölcse.
A birs hajdani megbecsültségét azért valószínűleg nem a mitológiának, hanem ízének és rengeteg jó tulajdonságának köszönheti. Az összes gyümölcs közül a birsnek a legmagasabb a pektintartalma, ami nem más, mint egyfajta értékes rost, amit a szervezet kitűnően tud hasznosítani, emellett kiemelten magas mennyiségben tartalmaz vasat, kalciumot, káliumot, foszfort és magnéziumot, valamint A-, B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint. Nagyon hatékony vérképző, és erősíti az immunrendszert, ami szezonjában, az őszi-téli hónapokban nem mellékes, ezért is érdemes rendszeresen fogyasztani.
A leggyakrabban birsalmasajt készül belőle, ami önmagában vagy gyümölcskenyérbe kockázva is isteni csemege, de kedvelt befőttnek is, ami akár húsok kísérőjeként is nagyon finom. Ha megpároljuk, akkor pohárkrémbe is ideális, de ha nagyobb mennyiséghez jutunk, akkor zselét vagy dzsemet is főzhetünk belőle.
A legegyszerűbb viszont, ha simán félbevágva, kimagozva tepsibe tesszük, mézzel meglocsolva, egy kis fehérbort vagy vizet aláöntve megsütjük, a vége felé egy kis diót és kakukkfüvet is adunk hozzá. Egy kis feta sajt vagy érettebb camembert mellé mennyei, húsok köretének is tálalhatjuk egy ünnepi fogáshoz, de egy gombóc fagylalttal vagy egy kis tejszínhabbal desszertként is babérokat arathatunk vele.