Itt az ősz, az alma és az almás pite főidénye. Biztos olvastatok már ezer és egy receptet ebben a témában, és persze mindenki szerint az övé a legjobb.
Én nem állítom, hogy az enyém a legszuperebb, legpuhább, legomlósabb, esetleg legropogósabb… Viszont mi így szeretjük, és ez a pite tutira olyan lesz, mint ahogy a kép alapján várjátok.
Igazi békebeli, klasszikus almás pite ez, aranyló és nagyon finom, nincs benne semmi csavar, a tésztája omlós, az almatöltelék krémes, olyan, ahogy a nagyi készítette, és amire mindig nosztalgiával gondolunk.
Hozzávalók egy 25×35-ös tepsihez:
A tésztához:
Valamint:
Elkészítés: Az almát meghámozzuk, és a reszelő durva fokán lereszeljük. Egy akkora serpenyőbe, amiben az egész elfér, beleszórjuk a cukrot, felöntjük 1 dl vízzel, és enyhén megkaramellizáljuk. Hozzáadjuk a vajat, majd az almát. Kevergetjük, beleszórjuk a citromhéjat és beleöntjük a levét. Addig pároljuk, míg az összes nedvesség elfő. Félretesszük hűlni.
A tésztához a vajat elmorzsoljuk a liszttel, majd összegyúrjuk a többi hozzávalóval. Kétfelé osztjuk a tésztát.
Egy tepsibe szilikonos sütőpapírt terítünk, a tészta egyik felét tepsiméretűre nyújtjuk, belefektetjük. Meghintjük zsemlemorzsával, belesimítjuk az almamasszát. Befedjük a maradék kinyújtott tésztával, megkenjük tejföllel. Megszurkáljuk, majd mehet a 180 fokos sütőbe, ahol szép aranyszínűre sütjük.
Kihűlve szeleteljük, ízlés szerint akár porcukorral is meghinthetjük.