Portugáliában és Brazíliában hagyományos karácsonyi édesség a rabanada, ami nem más, mint édes bundás kenyér. Akármilyen egyszerűnek is tűnik, az ünnep kötelező kelléke, mint nálunk sok helyen a mákos guba, ami – valljuk be – nem sokkal bonyolultabb ennél a desszertnél. Kis csavar azért van benne, ami miatt mindenképpen érdemes kipróbálni!
Míg a bundás kenyér nálunk alapvetően sós és gyors maradékmentő reggeli és vacsora, addig a franciák és az amerikaiak édesen szeretik, a brazilok és a portugálok is, sőt ez utóbbiak karácsonyi édességként kicsit különlegesebben készítik. A szikkadt kenyér, a tej és a tojás közös, de az ünnepi változatba kerül egy kis sűrített tej és fahéj is, majd a kisült kenyereket még fahéjas kristálycukorban is megforgatják, és nem frissen, hanem kihűlve, hidegen eszik.
Az édesített sűrített tejtől és a cukros buroktól valóban más állagú a többnyire bagettből, zsemléből vagy édesebb toastkenyérből készült változat, és szinte sütemény helyett is készíthető, vagy egy tartalmasabb leves után másodikként. Egy kis dzsemmel kiegészíthető, de e nélkül is igazán finom, ha nem is a karácsonyi asztalra, de szikkadt kenyér esetén maradékmentésre.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A kenyeret vagy zsemlét ujjnyi szeletekre vágjuk. A tejet és a sűrített tejet egy tányérban összekeverjük, egy másik tálba felütjük a tojásokat, és 1 teáskanál őrölt fahéjjal villával felverjük. Egy harmadik tálban a 10 dkg cukrot 1 teáskanál fahéjjal összekeverjük.
Egy serpenyőben fél evőkanálnyi vajat felolvasztunk, közben egy adag kenyérszeletet megmártunk a tejes keverékben, majd a fahéjas tojásban, és a serpenyőbe tesszük, és oldalanként 2-3 perc alatt megsütjük, majd a fahéjas cukorban megforgatjuk, és tálra tesszük. A maradék kenyérszeletekkel ugyanígy járunk el, a maradék vajat fokozatosan felhasználva a sütéshez.
Melegen, langyosan, de hidegen is fogyaszthatjuk desszertként, de akár reggelire vagy uzsonnára is.