A talajmintavétel szerepe

Lassan kijelenthetjük, hogy már nem növénykultúra szerinti tápanyag-utánpótlásra van szükség, hanem táblához igazított munkafolyamatokra. Ahhoz, hogy adott területre szabott növénytermesztést tudjunk végezni, és maximalizálni tudjuk a terméshozamot, minden művelésbe vont terület tápanyag-ellátottságával tisztában kell lennünk. Nem kérdés, hogy ismernünk kell a talaj fő típusát ahhoz, hogy precíz növénytáplálás valósulhasson meg.

Ezt támogatja a GPS-alapú talajmintavétel, ami már a precíziós gazdálkodás irányába mutat. Ilyenkor egy szubméteres GPS-rendszerrel felszerelt mintavevő géppel dolgozik a szolgáltató, így gyakorlatilag nincs hibázási lehetőség. Csak meg kell adnunk a helyrajzi számokat hozzá, de egyéb teendőnk nincs. Még a helyszínen sem fontos tartózkodni, amikor a mintavételezés történik.

Honnan vesznek mintát?

Annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen a mintavétel helyszíne, és ugyanoda térjenek vissza a következő alkalommal, a mintavevő gép útvonala rögzítésre kerül. Ennek köszönhetően minden változás szemlézhető, így tudni fogjuk, hogy jó irányba tart-e a növénytermesztési folyamatunk. Ha pedig nem jön a várt eredmény, akkor még mindig van lehetőség szakmailag indokolt változtatásra is.

Tápanyag-ellátottsági térkép

0-30 centiméter mélységből történik a talajmintavétel, melyet 25 ponton gyűjtenek össze a műholdfelvételek mentén fixált területekből. Ezt a folyamatot nevezzük georeferált kompozit mintavételnek. Lényeges, hogy egy minta legfeljebb 5 hektárra vonatkozhat. Ha ezeket az adatokat megkapjuk, akkor rájuk alapozva el lehet készíteni a tápanyag-ellátottsági térképeket.

Kiértékelés és iránymutatás

Itt nem arról van szó, hogy a gazdálkodó csak egy laboreredményt kap, ami ki sincs értékelve, hanem egy elemzés is kíséri a vizsgálatot. Ehhez pedig talajjavítási javaslat is kapcsolódik, melynek mentén elindulhat/folytatódhat a növénytermesztés.

Kit bízzunk meg vele?

A GPS-alapú talajmintavételt nem kérhetjük bármely szolgáltatótól. Feltétele egyrészt, hogy a megfelelő gépek birtokában legyen, másrészt az is, hogy jól ismerje a precíziós gazdálkodási folyamatot. Megbízhatjuk vele például a Morva Növénydokit is, akik szakmai tapasztalatukkal a teljes növénytermesztésünket támogatni tudják.

Talajmintavételen alapuló tápanyaggazdálkodási terv kötelező érvényű minden olyan gazdaságnak, amely nitrátérzékeny területen gazdálkodik, illetve AKG támogatásban részesül. De bárki jól jár vele, aki tudatos, precíz, területre szabott növénytermesztést kíván megvalósítani.