
Tévedés azt hinni, hogy ha egy balesetet látunk, de nem mi okoztuk, akkor nincs semmi teendőnk – állítja az egyik legismertebb ügyvéd, Dr. Janklovics Ádám. Van ugyanis egy kifejezés a jogban, amely érinthet bennünket, ez pedig a következő: baleset után segítségnyújtás elmulasztása.
Még ha nem is mi voltunk a vétkesek, kötelességünk odamenni, és megnézni, sérült-e meg valaki, hívtak-e már mentőt mások, de az is lehet, hogy nekünk kell megkezdeni az újraélesztést, ha nagy a baj.
A jogosítvány megszerzésekor mindenki részt vett elsősegélynyújtó tanfolyamon is, így elvileg tudnia kéne mi a teendő egy ilyen helyzetben. De nem csak emberségből kell cselekednünk: valójában nagyon súlyos büntetést von maga után, ha nem csinálunk semmit.
A törvények, rendeletek szabályozzák az olyan eseteket is, mint a segítségnyújtás elmulasztása. Ezt bárki elkövetheti, az is, akinek semmi köze nem volt a közúti balesethez. Ha nem segítünk a sérültnek, vétkesek vagyunk.
A cserbenhagyás kifejezést gyakran olvashatjuk a hírekben a közúti balesetekkel kapcsolatban – ám a jog nagyon pontosan fogalmaz, és el is határolja a segítségnyújtás elmulasztásától. Ahogy írtuk, az előbbit bárki elkövetheti – például egy szemtanú, egy járókelő, aki észleli a veszélyhelyzetet, de mégsem segít.
A cserbenhagyást csak az követheti el, aki a baleset okozója volt: például megállás nélkül elhajt a kocsival a karambolt követően, anélkül, hogy megnézné, történt-e személyi sérülés. Ez a vétség sokkal nagyobb az előzőnél, a büntetés is nagyobb mértékű lehet.
Persze gyakori, hogy a két “bűntett” egyszerre jelen van: az a sofőr, aki balesetet okoz, és elhajt, egyrészt cserbenhagyást követ el, akár van sérült, akár nincs. Ha van sérült, akkor egyben a baleset utáni segítségnyújtás elmulasztása is terhelő őt. Dr. Janklovics Ádám szerint ez igen gyakori eset, és sokan keresik fel őt ez ügyben, hogy jogi segítséget nyújtson nekik.
A vezetés nagy felelősséggel jár, csak akkor üljünk kocsiba, ha ezzel tisztában vagyunk. Sokan azt hiszik, vicces dolog a satufékezés, rámászni az előttünk haladó autóra vagy az út szélére leszorítani egy biciklist, pedig ezek is bűncselekménynek minősülhetnek, ha a sofőr tisztában van azzal, hogy ez veszélyes, és szándékosan mégis megteszi.
Az ilyen helyzeteknek akár még az is lehet a következménye, hogy bevonják a jogosítványt, de a letöltendő szabadságvesztés sem kizárt. Nem szabad tehát meggondolatlanul cselekedni! A magunk és mások testi épségének érdekében tartsuk be a szabályokat!
Ha mégis gond merülne fel, és szeretnénk megbízható segítséget kapni, akkor a fent említett ügyvédet érdemes felkeresni: ő kimondottan közlekedési ügyekre szakosodott.