A különféle krumplis fogások igencsak népszerűek, akár köretnek, akár főételnek készülnek. Nemcsak finom, de pénztárcabarát étel a krumplilepény is, ami egyszerűen elkészíthető, akár lisztmentesen is.
A magyar konyha is ismer krumplilepényeket, mint a tócsni, a lepcsánka vagy a krumpliprósza, amit előszeretettel készítünk vacsorára vagy köretnek. A svájci eredetű rösti – a magyar burgonyalepénykékkel ellentétben – nem tartalmaz sem tojást, sem lisztet, csupán krumplit, s ennek keményítőtartalma tartja össze a serpenyőnyi lepényt.
Ehhez persze speciális technikára van szükség: a röstihez a lisztesebb fajtájú krumplit először héjában megfőzik, majd hűlni hagyják, akár egy egész napot pihentetik. Ezután a meghámozott főtt burgonyát szálasra, durvára reszelik, sóval és őrölt borssal fűszerezik. Nyeles serpenyőben libazsírt, kacsazsírt vagy vajat hevítenek, mert ezeken sül szép pirosra, ropogósra a krumpli. A reszelt krumplit a zsiradékre öntik, fakanállal ellapogatják, és közepes hőmérsékleten sütni kezdik. Amikor a széle pirulni kezd, egy tányérra vagy fedőre csúsztatják a lepényt, majd egy hirtelen mozdulattal a serpenyőbe fordítják vissza a krumplit, és a másik felét is szép pirosra sütik, míg a belseje omlósra, krémesre sül. Svájcban önmagában fogyasztják, mellé saláta vagy almapüré jár.
Természetesen léteznek mindenféle helyi variánsok is. Bern környékén apróra vágott vöröshagymával és húsos szalonnával gazdagítják, Appenzell környékén a helyi Appenzeller sajtból reszelnek bele, Grison-kantonban sonkával dúsítják a röstit, de van, ahol almát reszenek bele. Manapság egyre több zöldséggel lazított változat létezik, amihez cukkinit vagy répát, esetleg sütőtököt vagy édesburgonyát használnak.
Rösti (alaprecept)
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit héjában megfőzzük, hűlni hagyjuk, akár egy egész éjszakát is. Meghámozzuk, durva reszelőn lereszeljük. Egy nagy serpenyőben felolvasztjuk a vajat vagy a kacsazsírt, belerakjuk a megsózott, esetleg megborsozott krumplit, lenyomkodjuk-lelapítjuk egy spatulával, és közepes hőfokon sütni kezdjük. Amikor az alja aranybarnára sült, egy tányérra csúsztatjuk a serpenyőből, óvatosan-ügyesen belefordítjuk a serpenyőbe, és megsütjük a másik oldalát is.
Mivel a krumpli a világ legtöbb vidékén alapélelmiszer, így nem meglepő, hogy sokfelé számít nemzeti ételnek a krumplilepény valamilyen formája. A magyar lepcsánka, tócsni, cicege, prósza tulajdonképpen mind ugyanaz a tenyérnyi krumplilepényke, és a sokféle elnevezés is mutatja, hogy országszerte sokfelé népszerű fogás. Ausztriában Kartoffelpuffer néven találkozhatunk vele, és népszerű eleme a téli vásároknak és a hütték kínálatának, Lengyelországban placki ziemniaczane a krumplilepény, amit hagymásan, fokhagymásan készítenek, Ukrajnában pedig deruny néven ismerik. A cseh változatba prézli is kerül, amitől ropogós lesz a lepényke, és köményes vagy majoránnás változatban is sütik.