A steakburgonya – fura, hogy steakkrumplinak nem hívjuk, igaz, a hercegnőburgonyát sem – remek köret, de még főételnek is kiváló, ha kellően fűszeres, és mártogatóst vagy salátát is kínálunk mellé.
Heves viták folynak a tökéletes változatról: vannak, akik előfőzik, utána teszik csak a sütőbe, mások csak sütik az olajjal és fűszerekkel összeforgatott krumplit. Nem mindegy az sem, éppen melyik évszakban járunk, mennyire friss, lédús a krumpli, vagy épp már kissé ruganyos, fáradtabb.
Fagyasztópultokban is láttuk már, szinte mindegyik szupermarketben, a krumpli árának sokszorosáért, pedig csak egy kis fűszer és olaj kell hozzá, meg pár mozdulat. Erre nem pocsékolnánk a pénzt, más fagyasztott alapanyagokért – málna, eper, friss zöldfűszerek télen vagy tengeri halak – lehetünk hálásak.
A mi tapasztalataink szerint nem kell előfőzni a krumplit, elég, ha kevés sóval és olajjal, némi fűszerrel összeforgatva egy kis időt pihen a burgonya, csak annyit, amíg bemelegszik a sütő: ez a 10 perc elég arra, hogy a keményítő a sóval és olajjal egy finom réteget képezzen a vágási felületen, ami a sülés során bezárja és krémessé teszi a krumplit, és ropogóssá, ízessé a sült felületet is.
Aki szereti, 1-2 cikkekre vágott almát és lila hagymát, édeshagymát is a krumpli mellé tehet, nagyon jól kiegészítik a sült krumplit.