Írd be, mit keresel:

@Adalékok, @színezékek – biztos, hogy károsak?

Vettem kacsazsírt. Mert kedvenc reggelim a kacsazsíros pirítós retekkel. Régebben magam csináltam kacsazsírt, méghozzá kacsahájból. Az hófehér volt. De ez, amit most vettem, a helyes kis műanyag dobozban, ez sárga.

Nem mondom, hogy bajom lenne a sárgával. A sárga szép szín, a napfényt idézi, a nyarat, meg a kutyatejet az árokparton. De mégis, mitől lett ez a kacsazsír sárga? (A helyes választ sajnos csak a végén fogom elárulni.) Addig pedig találgassunk. Naná, hogy a legtöbben arra tippelünk, hogy valami kémiai úton előállított szörnyű színezékkel babrálták meg az amúgy egyik legtermészetesebb élelmiszert. Csak hogy tetszetősebb legyen, kívánatosabb legyen, és ne csak az íze miatt vegyük, hanem mert napfényt idéz, nyarat meg kutyatejet.

És akkor itt most fel is tehetjük a kérdést: mi a bánatnak kell minden élelmiszerünket kémiai úton összeadalékolni és megszínezni, mikor anélkül is megennénk, sőt. A válasz egyszerű: azért, mert sok adalékanyag nemhogy rontana, de javít is az ételek minőségén. Adalékanyag nélkül például sokkal hamarabb megszikkadna a kenyér, és dobhatnánk ki. A zsírt tartalmazó ételek megavasodnának, a tartósított gyümölcsök és zöldségek túl hamar elveszítenék üde színüket és frissességüket. A konzervált gyümölcsöket és zöldségeket egyébként aszkorbinsavval, vagyis C-vitaminnal dúsítják, és köztudott, hogy ez az adalék igazán nem árthat senkinek.

Cookta - 2016.03.25.
@Adalékok, @színezékek – biztos, hogy károsak?
Tartósítószerek ma már nem minden befőttben, konzervben vannak – az új technológiákkal kivédhető a tartósítószer használata

Tartósítószerek ma már nem minden befőttben, konzervben vannak – az új technológiákkal kivédhető a tartósítószer használata
Forrás:
iStock

De az is tény, hogy bizonyos adalékanyagok, például a kéntartalmú vegyületek allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél, a nitritek pedig akár rákkeltő vegyületekké is átalakulhatnak.

Ugyanakkor kissé megnyugtató adat, hogy az EU országaiban – így nálunk is – több ezer engedélyezett élelmiszer-adalékot tartanak számon, például ezek azok a rettegett E jelű számok is. Többségük ízesítőszer, és legfeljebb 10 százalékban tartalmaznak szintetikus anyagot, a maradék 90 százalék természetes anyag. És még egy adat: a szintetikus adalékokkal szemben az embereknek csak mintegy 2 ezreléke érzékeny, vagyis 2000-ből egy.

De nézzük, mi mindent rejtenek az élelmiszereink:

Tartósítószerek

Ide tartoznak a nitritek, nitrátok, a kén-dioxid és a szulfitok, valamint az antioxidánsok, mint például a C-vitamin.

Melyik élelmiszerhez adják?

Felvágottakhoz, füstölt húskészítményekhez, üdítőkhöz, salátaöntetekhez, gyümölcskészítményekhez és zsírt tartalmazó élelmiszerekhez, mint pl. a chips.

Van-e ártalmas hatásuk?

Alapvetően az a funkciójuk, hogy megvédjék az ételeket a baktériumoktól, penészgombáktól, megóvják a termék eredeti színét. Allergiás reakciót néha a kéntartalmú vegyületek válthatnak ki, valamint a nitritek okozhatnak rákos elváltozást.

Színezékek

Ezek az E102, E104, E110, E162, E150 – többek között. A felsorolt jelzések különböző színeket rejtenek, mint például céklapiros, krinolinsárga vagy karamell.

Melyik élelmiszerhez adják?

A színezékeket sokféle élelmiszerhez adagolják, de leggyakrabban a cukorkákhoz, szörpökhöz, lekvárokhoz.

Van-e ártalmas hatásuk?

A már eleve asztmásoknál kiválthatnak nehézlégzést. Túlérzékeny gyerekeknél hiperaktivitást okozhatnak.

Sokszor feleslegesen használnak színezékeket az élelmiszerekhez – főleg gyerekeknek

Sokszor feleslegesen használnak színezékeket az élelmiszerekhez – főleg gyerekeknek
Forrás:
iStock

Ízfokozók

Mint például a nátrium-glutamát (621), a kálium-glutamát (622) és a nátrium-inozinát (631)

Melyik élelmiszerhez adják?

Mártásporokhoz, levesporokhoz, leveskockákhoz, húskészítményekhez, például a szalámikhoz, illetve a konzervételekhez adagolják leggyakrabban.

Van-e ártalmas hatásuk?

A vizsgálatok nem igazolták, hogy ezek az anyagok bármilyen testi tünetet váltanának ki.

Emulgeátorok, stabilizálók

Itt szerepelnek többek közt a pektinek, a cellulóz, a glicerin. Ha a számokat nézzük, akkor a következők: E412, E414, E440, E460, E322, E422.

Melyik élelmiszerhez adják?

Bármihez, amit krémesebbé, nagyobb térfogatúvá akarnak tenni. Például a margarinokba, jégkrémekbe, szendvicskrémekbe, süteményekbe, krémporokba teszik bele.

Van-e ártalmas hatásuk?

A gumiarábikum felfúvódást és hajfájást okozhat.

Sokszor túlbiztosítják magukat a gyártók, kevesebb is elég lenne...

Sokszor túlbiztosítják magukat a gyártók, kevesebb is elég lenne…
Forrás:
iStock

Hát ilyesmik kerülnek a tányérunkra. De megnyugtatásképp azért szögezzük le, hogy az EU-ban már régóta szigorúan vizsgálják ezeket az adalékokat, és törvényben szabályozzák, hogy melyek kerülhetnek ki emberi fogyasztásra.

És hogy valami happy end is legyen, most elárulom, mitől volt olyan szép sárga a dobozos kacsazsírom. Hát a hozzáadott kurkumától! Semmi mástól.

Természetesen is lehet színezni: kacsazsírt kurkumával, tésztát céklával, spenóttal, fűszerekkel

Természetesen is lehet színezni: kacsazsírt kurkumával, tésztát céklával, spenóttal, fűszerekkel
Forrás:
iStock

Diéták

Ajánlott cikkek

Top cikkek

TRÜKKÖZZ A KONYHÁBAN!

Szezonális ötletek

Sütemények

Palacsinta @csokibolondoknak Palacsinta @csokibolondoknak
2016.05.01.
A palacsinta ezer és egy változatban készülhet, de az egyik legnagyobb kedvenc minden bizonnyal a csokis. Lehet kakaós, csokikrémes, nutellás, csokiszósszal meglocsolt, mindegyik favorit. Mi most a palacsintatésztát csokiztuk össze.Egy apró ötlet csupán a liszt egy részét kakaóporral kiváltani, mégis hihetetlenül illatos és finom, intenzíven csokis élményben lehet részünk. Szerencsére a tészta tulajdonságai nem nagyon változnak, a sütésnél nem kell jobban figyelni.