Nem is tudom, hányszor mentette már meg egy-egy kapkodós napomat ez a recept. Az ember azt hinné, hogy a mindenmentes/inzulinrezisztenciás diéta legnehezebb pontja a főétel kitalálása és elkészítése lehet, de nekem sokkal nagyobb fejtörést okoz a tízórai és uzsonna kérdésköre. Ha nem sütöttem egy nagyobb adag kekszet vagy gofrit a hétre, akkor gyakran megesett, hogy tanácstalanul és hullafáradtan álltam a konyhában este a másnapi menüt csomagolva. A helyzet még szörnyűbb, ha az embernek reggel, munkába menet jut eszébe, hogy pár óra múlva hatalmas gondban lesz (és az éhhalál küszöbén). Így jutottam el néhány hét és jó pár kevésbé ízletes és/vagy esztétikus kísérlet után a mostani jól bevált kakaós-chiás antioxidáns-bomba receptjéhez.

A chiapudingig vezető rögös út

Kellett egy recept, ami mindenmentes, IR-barát, laktató, gyorsan elkészül és igény szerint variálható. Ugyanis élek-halok a változatosságért – nem vagyok egyszerű eset, tudom. Kézenfekvő megoldás lett volna a most divatos chiapuding, próbálkoztam is vele, de valahogy nem esett jól, valószínűleg túl „zsíros” volt az epehólyaggal nem rendelkező testemnek. Emellett az állaga se tetszett igazán. Viszont a szervezetre gyakorolt áldásos hatása, illetve a tápanyagtartalma miatt nem szerettem volna egyből lemondani róla, úgyhogy kísérleteztem vele egy kicsit, és most már biztonsággal állíthatom, hogy sikerrel.

Forrás:

Zita

A megoldás a gluténmentes zab- és/vagy hajdinapehely hozzáadása, illetve a mandulatejre való átállás lett. A pelyheknek köszönhetően jobban elfogadta a szervezetem a pudingot, és az íze is sokkal nagyobb tetszést aratott. Ami a tejet illeti: sokáig leginkább kókusztejjel főztem és ezt használtam minden tejet igénylő receptbe is, de sosem tudtam igazán megszeretni, mert fogyasztás után mindig zsíros utóízt éreztem a számban. Kipróbáltam a mandulatejet, a zsír-érzés elmaradt, a tej pedig abszolút bevált. Fogalmam sincs, hogy ez másnál is jelentkezett-e, talán csak az ízlelőbimbók játéka az egész. Mindenesetre nálam ez egy hatalmas minőségi változást hozott a chiapudingos kísérletezéseimben.

A végeredmény pedig tényleg minden szempontból megfelelő lett, hiszen már előző este vagy akár kora reggel is össze lehet dobni a hozzávalókat, a tízóraink/uzsonnánk magától elkészül. Tetszés szerint variálható, lehet kakaós, vaníliás, fahéjas, fagyasztott vagy friss gyümölcsös, lekváros, tehetünk bele mandulát, pisztáciát, tulajdonképpen bármit. A kreativitásnak csak a szénhidráttartalom szabhat határt, de aki nem küzd inzulinrezisztenciával, annak még ez sem jelent gondot. Az IR-eseknek pedig jöjjön néhány tipp, aminek betartásával ők sem maradnak ki semmiből.

Tippek (kezdő) IR-eseknek

Gyakorlott IR-eseknek valószínűleg nem fogok túl sok újat mondani, de mégis indokoltnak láttam összefoglalni néhány trükköt, amit én is alkalmazni szoktam a receptnél, hátha jól jön másnak is. Az alaprecept (gyümölcs nélkül) 12,5 g lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz, tehát némi lekvárral vagy gyümölccsel kiegészítve ideális tízórai vagy uzsonna lehet.

A receptben több olyan összetevő is van, aminek nem kell számolni a szénhidráttartamát: a chiamag, a cukrozatlan kakaópor, a presszókávé és a magtej. Ezeknek az arányait ízlés szerint variálhatod, az alaprecept egy mérsékelten kávés pudingot eredményez, tehát ha folyósabb, kávésabb vagy kakaósabb tízóraira vágysz, nyugodtan változtass a recepten. A mandulaforgács nemcsak a díszítés miatt remek választás, hanem a puding textúrája miatt is, sokkal izgalmasabb lesz tőle – és még a szénhidrátszámot sem befolyásolja.

Édesítéshez én xilitet használtam, ezt is leválthatod másra, a nem számolós stevia vagy eritrit használata esetén a szénhidráttartalom is csökken 3 grammal, tehát még több gyümölcsöt keverhetsz a pudinghoz. Ugyanez a hatás érhető el, ha kihagyod a pelyheket. Azonban figyelj arra, hogy a gyors-lassú szénhidrátok aránya megfelelő legyen.

Mitől antioxidáns-bomba?

Pár hete olvastam azt a meglepő tényt, miszerint a nyugati életmódunknak hála a csokoládéval és a kávéval visszük be a legtöbb antioxidánst a szervezetünkbe. Márpedig hasznos lenne belőlük minél többet feltankolni, hiszen öregedésgátló hatásuk mellett még a daganatok és egyes népbetegségek kialakulásának esélyét is csökkentik. 

Ezért fogtam magam és – „ha már lúd, legyen nagyon kövér” alapon – telepakoltam ezt a receptet csupa olyan hozzávalóval, amiben rengeteg antioxidáns található. A kakaó, a kávé, a mandula, a chiamag mind bővelkednek benne, ahogy telítetlen zsírsavakban, rostokban és vitaminokban is. Szóval amikor épp ezt a tízórait fogyasztod, akár elégedetten hátra is dőlhetsz, hiszen aznap már tettél valami jót a testeddel. 

Forrás:

Zita

A recept

Természetesen nemcsak antioxidáns-bomba a szóban forgó tízórai, hanem megfelel a szokásos elvárásoknak is: glutén-, tej-, tojás-, kukorica- és cukormentes, IR-barát és finom. Egyébként pedig talán inkább gondolatébresztőnek kellene nevezni ezt recept helyett, hiszen tényleg rengeteg módon variálható ízlés és igények szerint. Kísérletezésre fel!

Hozzávalók:

• 1,5 dkg chiamag *
• 1 dkg gluténmentes zabpehely **
• 0,5 dkg hajdinapehely
• 1,5 dl mandulatej
• 0,5 dkg xilit
• 0,3 g cukrozatlan kakaópor
• 3 evőkanál presszókávé
• 1 csipet fahéj
• mandulaforgács ízlés szerint
• 5 dkg áfonya (vagy egyéb gyümölcs)

Elkészítés: Öntsd a chiamagot, a pelyheket, a xilitet, a kakaóport és a fahéjat egy tálba/csatos üvegbe/befőttesüvegbe (én az utóbbit használom a szállíthatósága miatt). Keverd össze őket alaposan.

Öntsd hozzá a többi hozzávalót is az áfonya és a mandulaforgács kivételével, majd keverd csomómentesre. Óvatosan keverd bele az áfonyát is, majd hagyd állni a hűtőben legalább 1 órán keresztül.

Fogyasztás előtt szórd meg mandulával.

Forrás:

Zita

Jegyzetek
* Ha a hígabb pudingot szereted, elég 1 dkg chiamag is.
** Gluténérzékenység esetén figyelj arra, hogy a zabpehely garantáltan gluténmentes legyen. Ha nincs otthon GM zabpehely, inkább hagyd ki, vagy használj több hajdinapelyhet helyette.