Ismerősen hangzanak a bánatevés, unalomevés vagy épp érzelmi evés kifejezések? Mindenkivel előfordul, hogy rossz napja van, nem jól sikerült egy megbeszélés, volt egy kis összezördülés, vagy egyszerűen csak jön a szomorúság és magány érzése, és ilyenkor bizony nyílik a hűtő ajtaja, és valami vigasztaló finomság után nyúlunk.
A dolog pedig látszólag működik, átmenetileg kicsit oldódik a rossz érzés, de csak rövid időre, és közben lehet, sőt valószínű, hogy olyan ételt választunk ilyenkor, ami nem feltétlenül tesz jót, sőt felesleges kilók felelőse lehet, ha rendszeressé válik a bánatevés. Merthogy többnyire édességre esik a választás, sőt a buffalói egyetem pszichológusainak kutatása alapján kiderült, hogy az első számú lélekmentő étel a FAGYLALT! A válaszadók elsöprő hányada szerint a jeges desszert a legjobb stresszoldó és hangulatjavító, márpedig pontosan tudjuk, hogy semelyik összetevője valójában nem bír ilyen tulajdonsággal, mégis működik.
Hogy mi a magyarázat? A tudósok szerint amikor nem vagyunk a topon, magánnyal vagy kudarcélménnyel küzdünk, akkor olyan ételekhez nyúlunk, amelyek a legboldogabb és legfelhőtlenebb gyerekkori élményeinkhez kapcsolódnak, mint amilyen például a gondtalan és örömteli nyaralások voltak, a tudatalattinkba ehhez kapcsolt étel pedig a fagylalt. Amikor szeretnénk magunkat egy kicsit felvidítani, ezért nyúlunk ahhoz az ételhez, ami a boldog pillanatokkal összekapcsolódik.
Most, hogy ezt tudjuk, lehet, hogy elég elővenni néhány fotót régi nyaralásokról, és nem kell feleslegesen nassolni. Persze a fagyiról nem kell lemondani, csak ne szomorúság okán kanalazzuk!