A pasta flora nem egy olasz tésztaétel, hanem meglepő módon egy görög omlós sütemény, az egyik legnépszerűbb hagyományos desszertjük, a helyi pékségek és kávézók kikerülhetetlen darabja, hasonlít a mi linzerünkre, és otthon is könnyedén elkészíthető.
A pasta flora egy nagyon omlós, vaníliás cookie-ra emlékeztető tésztájú sütemény, amit lekvárral töltenek, és a leggyakrabban rácsozzák a tetejét. Népszerű baracklekvárral, fügelekvárral, narancs- és málnadzsemmel is, de a legnépszerűbb talán az eperlekváros változat.
Ennek a tésztának a jellegzetessége, hogy búzadara is kerül bele, ettől – és persze a vajtól – lesz nagyon omlós, és bár a tészta összeállításakor nagyon lágynak tűnhet, a hűtős pihentetés során a búzadara egyrészt megszívja magát, a vaj pedig megdermed, így könnyen kezelhető tésztával dolgozhatunk már nyújtáskor.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat és a cukrot egy keverőtálba tesszük, és elektromos robotgéppel 2-3 perc alatt jó habosra verjük. Hozzáadjuk a vanília-kivonatot, az egyik tojást, a másiknak csak a sárgáját, és tovább verjük, amíg szép sima krémet kapunk. A száraz alapanyagokat – a lisztet, a búzadarát, a sütőport és a sót – összekeverjük, majd a vajas keverékhez adjuk, és egy spatulával összedolgozzuk. Nagyon lágy tésztát kapunk, amit 1/3-2/3 arányban kettéosztunk, frissen tartó fóliába csomagolunk, és 30 percre a hűtőbe tesszük, hogy jól formázható tésztává dermedjen.
Lisztezett munkafelületen a nagyobb tésztát kinyújtjuk, majd egy tapadásmentes 25 centis piteformába átemeljük, lenyomkodjuk úgy, hogy a peremére is jusson. Beleöntjük a dzsemet, elsimítjuk, hogy mindenhol egyenletesen legyen, majd a kisebb adag tésztát is kinyújtjuk, csíkokra vágjuk, és berácsozzuk a pite tetejét, majd a maradék tojásfehérjével lekenjük a tésztát.
A pitét 190 fokos sütőbe toljuk, és kb. 35 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni. Szeletelve tálaljuk, ízlés szerint vaníliafagyit kínálhatunk mellé – nem fogja elrontani.