Alig múlt el a karácsony és a szilveszter, máris kezdődik az év leghosszabb ünnepi szezonja bálokkal, álarcos mulatsággal, újabb eszem-iszom alkalmakkal.

A karácsonyi ünnepkör lezárásakor, vízkeresztkor, vagyis január 6-án kezdődik a báli szezon, a farsang, ami a húsvéti nagyböjt kezdetéig, húshagyókeddig, illetve hamvazószerdáig tart. Mivel ezek mozgó ünnepek, a farsangi és báli időszak hossza is változó. Bár a farsang januárra esik, mégis február az igazi farsangi hónap, mivel a farsang farkaként nevezett három utolsó napon van a legnagyobb mulatozás. A világhírű riói karnevált is a farsangi időszak utolsó hétvégéjén rendezik, ahogy a legendás mohácsi busójárást is.

A volt Monarchia egész területén ma is kedvelt farsangi desszert a fánk

Forrás:

iStock

A farsang német eredetű szavunk, és a farsangi időszak utolsó napjára, húshagyókeddre utalt. Az eredeti szó, a fastenschank böjti italmérést jelent, és arra utal, hogy a következő napon kezdődő nagyböjt miatt ekkor lehetett utoljára alkoholt inni. Hasonló elnevezései vannak az egész közép-európai régióban a német hatás miatt, máshol karneválnak hívják ezt az időszakot, ami szintén húshagyókeddre, vagyis a kezdődő böjtre, vagyis a hús elhagyására (carne levare) utal. Szóval a böjt előtt még kell egy jót mulatni, sokat inni, jókat enni!

A farsangi ünnepkör idején zajlik a legtöbb disznóvágás, így a tipikus farsangi ételek nagyrészt disznóhúsból készülnek, sok káposztával, disznótorossal. Mégis a legjellegzetesebb fogás a fánk, amit persze nemcsak farsangkor fogyasztunk, de a szép szalagos fánknak leginkább ekkor van ideje. Egyrészt azért, mert elég sok körültekintést és tapasztalatot kíván egy tökéletes szalagos fánk, és ha máskor nem is, de ilyenkor sokan megpróbálkoznak a sütésével. Másrészt azért is, mert hajdan a farsangi és báli időszak a párkeresés ideje is volt. A fánk szalagja a karikagyűrűt jelképezte, a lányok fánkot kínáltak a kiválasztott fiúnak, és ha a lány tetszett a fiúnak, kettétörték a fánkot, jelezve a szándékot, hogy minden készen áll a menyegzőhöz.

A szalagos farsangi fánk mellett a csörögefánk vagy forgácsfánk is népszerű ebben az időszakban. Ez sokkal könnyebben elkészíthető, és aki a ropogósabb desszerteket kedveli, amiket jó sok rumos baracklekvárral illik fogyasztani, annak ez lesz a tökéletes megoldás.

A csörögefánk vagy forgácsfánk is nagy kedvenc a szalagos fánk mellett

Forrás:

iStock

A tökéletes szalagos fánk receptjét mindjárt mutatjuk, aki viszont szeretne biztosra menni egy isteni túrófánkkal, itt találja a receptjét >>>

Hozzávalók:

• 60 dkg finomliszt
• 3,5 dkg élesztő
• 4 dl langyos tej
• 6 dkg porcukor
• 6 dkg lágy vaj
• 3 tojás sárgája
• 1 mokkáskanál só
• 1 citrom reszelt héja

A sütéshez:

• bőséges olaj

A tálaláshoz:

• porcukor
• sárgabaracklekvár

Elkészítés: A lisztet keverőtálba szitáljuk, az élesztőt belemorzsoljuk, hozzáadjuk a porcukrot, a lágy vajat, a tojások sárgáját, a sót és a citrom reszelt héját, majd a tej fokozatos adagolásával tésztát dagasztunk. Letakarva, meleg helyen kb. 30 perc alatt a duplájára kelesztjük.

Lisztezett felületre borítjuk, kb. ujjnyi vastagra nyújtjuk, és egy 7-8 cm-es kiszúróformával kiszaggatjuk. A maradék tésztát összegyúrjuk, újranyújtjuk, kiszaggatjuk. Konyharuhával letakarva kb. 25 percig langyos helyen pihentetjük.

Egy serpenyőben háromujjnyi olajat hevítünk. A fánkok közepét az ujjunkkal benyomjuk, és óvatosan a forró olajba tesszük. Egyszerre csak annyit tegyünk az olajba, hogy legyen helye a növekedésre, és az olajat se hűtse le. Lefedve sütjük először, majd ha szép piros az alsó fele, akkor átfordítva, már fedő nélkül sütjük tovább 1-2 percig.

Papírtörlőre szedegetjük, hogy a felesleges olajat felszívja, és porcukorral meghintve, baracklekvárral tálaljuk.